Megint eljött a harag napja a kínaiak és az amerikaiak között

Leperegtek az USA-ról a dalai lámával tervezett elnöki találkozó, illetve a tajvani fegyverüzlet miatti kínai fenyegetések. Washington más megnyilvánulásai is arra utalnak, hogy a tavalyi nyájas hozzáálláshoz képest nagyot fordult, jóval keményebb lett az amerikai külpolitika Kínával szemben. Romsics Gergely, a Magyar Külügyi Intézet munkatársa szerint azonban az USA tíz éve ugyanazt akarja Kínától, csak van, amikor megengedőbb, és van, amikor leckéztet.

Azonnal visszavágott Kína Barack Obama amerikai elnöknek arra a felvetésére, hogy keményebben kell fellépni Pekinggel szemben a kínai árfolyam-politika miatt. Obama, amikor a szenátus demokrata frakciójának szerdai ülésén azt kérdezték, megszakítja-e az USA a kapcsolatait Kínával a gazdasági jellegű nézeteltérések miatt, azt ígérte, nem hagyja, hogy egyes országok tisztességtelen előnyhöz juttassák saját nemzeti valutájukat a dollárral szemben.

Amerikai cégek már egy ideje arra panaszkodnak, hogy Kína mesterségesen alulértékeli valutáját, amivel versenyképesebbé teszi exportját a többiek rovására. Obama azt mondta, azon dolgozik, hogy biztosítsa, Kína és a hozzá hasonló országok tartsák be a kereskedelmi megállapodásokat, de figyelmeztetett, hogy hiba lenne protekcionista gazdaságpolitikát folytatnia az USA-nak. A jelenlegi szabályok sokkal szigorúbb betartását ígérte, "folyamatos nyomás alatt kell tartani Kínát és másokat, hogy kölcsönösen ők is megnyissák piacaikat" - mondta.

Vádaskodás

A kínai külügyminisztérium erre azzal reagált, hogy a jüan étéke kiegyensúlyozott és ésszerű. "A vádaskodás és a nyomásgyakorlás nem segíti a probléma megoldását" - közölte Ma Zao-hszu külügyi szóvivő.

A két ország között nem ez az egyetlen vitás kérdés ezekben a napokban. Kedden az amerikai elnök és a dalai láma között tervezett találkozó miatt fenyegetőzött Kína, pontosabban a Kínai Kommunista Párt egyik vezetője, aki szerint a találkozó rontja a Peking és Washington közötti bizalmat és együttműködést. A kínai külügyi szóvivő pedig közölte, "felszólítjuk az USA-t, hogy értse meg, mennyire érzékeny téma Tibet ügye, az ezzel kapcsolatos dolgokat kezelje bölcsen és megfelelően, és óvakodjon attól, hogy tovább rontson a kínai-amerikai kapcsolatokon". A Fehér Ház válaszul közölte, hogy a "dalai láma nemzetközileg elismert vallási és kulturális vezető, és az elnök találkozni fog vele ebbéli minőségében" (erről bővebben itt olvashat).

Clinton és Taj Ping-kuo kínai külügyminiszter-helyettes

És ezzel még nem is ért véget az amerikai keménykedések sora. Hillary Clinton amerikai külügyminiszter a kínai internetes cenzúrát bírálta két hete, amelyet a hidegháború idejének vasfüggönyéhez hasonlítva "információs függönynek" nevezett, és közölte, több cenzúraellenes kezdeményezést indítanak. Clinton határozottan kiállt a Google mellett, amely előzőleg kivonulással fenyegetőzött az országból, miután kínai hackertámadások érték a szolgáltatásait használó emberi jogi aktivistákat.

Fegyverkezés

A múlt pénteken pedig az USA és Tajvan közötti fegyverüzlet borzolta a kínai kedélyeket. A Kína által saját szakadár tartományának tekintett Tajvan több mint 6 milliárd dollár értékű, két aknaszedő hajót, több tucat Black Hawk helikoptert, rakétákat és lőszereket magában foglaló fegyverüzletet kötött az USA-val, ami miatt Peking a katonai kapcsolatok megszakításával fenyegette meg Washingtont, és szankciókkal az üzletben érdekelt fegyvergyártó cégeket.

Úgy tűnik, hogy a tavaly még nyájasnak amerikai külpolitika - amikor Clinton külügyminiszter első hivatalos útja Kínába vezetett, és amikor Obama nem fogadta a Kína által szeparatista vezetőnek tekintett dalai lámát pekingi látogatása előtt - azóta bekeményített. Nem sikerült ugyanis előre lépni több olyan, az USA által kiemelten kezelt kérdésben, mint Irán ügye - Kína nem akarja feladni az atomprogramot dédelgető ország elleni szankciók szigorítását elutasító álláspontját - vagy a klímaváltozás kezelése - sokan Kínát okolják azért, hogy nem jött létre érdemi egyezség a koppenhágai klímacsúcson.

Csakhogy ezek a fejlemények - bár a szokásosnál nagyobb a kilengés -, nem előzmény nélküliek a két ország viszonyában - mondta az [origo]-nak Romsiscs Gergely, a Magyar Külügyi Intézet amerikai külpolitikával foglalkozó munkatársa. Romsics szerint az USA-ban megegyezés van arról 1998 óta, hogy Kínát stratégiai partnernek szeretnék tekinteni, és közelíteni a fejlett államok körében elfogadott normákhoz, akár az emberi jogok érvényesülése, akár az árfolyam-politika szempontjából.

Obama és Vang Csi-san kínai miniszterelnök-helyettes

Hullámzás

A viszony azóta hullámzó. Az USA hol megengedőbb, hol fegyelmezőbb hozzáállást tanúsít Kína felé, ami nagyban függ attól, hogy az amerikai vezetésen belüli versengő csoportok - szenátusi bizottságok, lobbi-csoportok -, mennyire tudják érvényesíteni befolyásukat az aktuális külpolitikában. Romsics szerint az elmúlt 1-2 évben halmozódtak fel azok a dolgok Kína esetében - például az emberi jogok területén nem tapasztalható látványos fejlődés -, amelyek miatt keményedett és leckéztetőbbé vált az amerikai külpolitika. Ugyanakkor a kínaiak is feszegetik a kereteket, "tesztelik az amerikaiak toleranciáját".

A kutató szerint nem feltétlenül tekinthető a tavalyi amerikai hozzáállás sem nyájasnak, ugyanis a kínaiak által követett konzervatív, régi vágású diplomáciával ellentétes volt, amikor a Pekingbe látogató Obama vendégként közvetlenül szólította meg a kínai társadalmat. Romsics szerint az is azt az amerikai szándékot tükrözte, hogy közelítsék Kínát a fejlett államok körében elfogadott normákhoz.