Átment Obama egészségügyi reformja

Elfogadta az amerikai kongresszus Barack Obama elnök egészségügyi reformját. A 32 millió amerikainak állami egészségügyi ellátást biztosító törvény sikerével Obama megszabadult belpolitikai terhétől, és újult erővel eshet neki a külpolitikai kihívásoknak. Három ügy már-már a körmére ég: a Közel-Kelet, Irán és Afganisztán.

Nagy tehertől szabadult meg Barack Obama amerikai elnök azzal, hogy a képviselőház vasárnap több órás vita után elfogadta az egészségügyi reformról szóló törvényjavaslatot. A reformtörvény, amelynek révén 32 millióval több amerikai kerülhet be az állami egészségbiztosítási rendszerbe, az elnök választási programjának egyik sarokpontja volt, és jelentős mértékben lekötötte Obama politikai erejét.

Száz év beszéd és frusztráció, évtizedek próbálkozása után az amerikai munkások, családok, kisvállalkozások is kiérdemelték, hogy legyen egészségügyi biztosításuk - mondta a szavazás után a kongresszusban Obama. "Bebizonyítottuk, hogy olyan nép vagyunk, amely nagy dolgokra képes" - fogalmazott. Szerinte a reformnak köszönhetően olyan rendszer jön létre, amely nem a biztosítók, hanem az átlagemberek érdekeit szolgálja majd, és több száz milliárd dollárral csökkenti a költségvetési hiányt. Az elnök, aki nem radikális, de jelentős reformnak nevezte a törvényt, azt is mondta, a siker nem az ő vagy a demokrata párt győzelme, hanem a népé és a józan észé.

A kongresszus a szükséges 216 szavazatnál hárommal többel fogadta el a javaslatot. Az elegendő voks megszerzésében jelentős szerepe volt annak a megállapodásnak, amelynek értelmében Obama vállalta, elnöki rendeletben biztosítja, hogy az államilag finanszírozott orvosi ellátást nem terjesztik ki a művi terhesség-megszakításokra. Ezt nem sokkal a reformtörvény vitája előtt jelentették be. Ezt az abortuszellenes, és emiatt a reformot nem támogató demokraták megnyerése érdekében vállalta az elnök.

Még lesz egy kör a szenátusban

A 876 milliárd dollárról szóló reform alapjaiban változtathatná meg az Egyesült Államok egészségbiztosítási rendszerét, de több módosítását még a Szenátuson is át kell majd verni, amely egy verzióját már egyszer elfogadta. Azóta ugyanis az egészet kissé átszabták, és ezekre a módosításokra a szenátoroknak is rá kell bólintani.

A törvényjavaslat a következő tíz évre 938 milliárd dollárba kerülne, mialatt a költségvetési deficitet 140 milliárd dollárral csökkentené (20 milliárddal jobban, mint a Szenátus által már elfogadott tervezet). A törvény elfogadása esetén 32 millió olyan amerikaira terjesztené ki a társadalombiztosítást, akik eddig kimaradtak a rendszerből.

Az egészségügyi reform elfogadása, jóllehet az USA belső ügye, mégis az egész világra hatással lehet. Obama erőforrásait ugyanis eddig jelentős részben lefoglalta a javaslat keresztülvitele, mostantól azonban több energiát fordíthat más az USA előtt álló, eddig elhanyagolt kihívásokra.

Három fő kihívás

"Olyan érzésem van, hogy a belpolitikai problémák miatt kifogyott a szuszból, és nem tudom mennyire eltökélt, hogy folytassa azt, amit olyan jól kezdett: a világ ügyeinek konstruktív kezelését" - mondta a CNN-nek februárban Zbigniew Brzezinski, Jimmy Carter egykori elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, Obama egyik befolyásos támogatója

Brzezinski három fő kihívást említett, amelyek kezelésében át kell vennie a vezető szerepet Obamának, ha előre akar lépni: az izraeli-palesztin konfliktus rendezése, az afganisztáni háború, illetve az iráni nukleáris ambíciók.

Izrael

Brzezinski a Foreign Affairs februári számában arról írt, hogy ha Obama egyértelműen kiállna a - többek között Jeruzsálem felosztását, a palesztin menekültek hazatelepítését, és a területcserét magában foglaló - közel-keleti útiterv mellett, jelentősen befolyásolná a vitás feleket. "Eddig Obama csapata nem mutatott fel sem taktikai érzéket, sem stratégiai eltökéltséget, amelyek szükségesek a békefolyamat továbbviteléhez" - írta.

A Közel-Keleten a felek között a hetekben kellene újraindulnia a béketárgyalásoknak, de az újabb izraeli tervek 1600 lakás létesítésére a palesztinok által vágyott külön állam fővárosának kiszemelt Kelet-Jeruzsálemben, nem csak ezt árnyékolják be, hanem súlyos válságba sodorták az amerikai-izraeli viszonyt is. Az új telepek építését ugyanis a békefolyamat elősegítésére az országba utazó Joe Biden amerikai alelnök látogatása idején jelentették be.

Irán

Irán a nemzetközi nyomás és a szankciók ellenére kitart amellett, hogy uránt dúsítson. Kritikusai szerint az iszlám köztársaság atomfegyvert akar kifejleszteni, Irán azt állítja, energiatermeléshez van szüksége a saját maga által dúsított uránra. A vitatott atomprogram miatt az utóbbi időben magas rangú izraeli és amerikai kormányzati és katonai vezetők Jeruzsálemben és Washingtonban is katonai csapásmérésről tanakodnak.

Lesz még fejfájása

Brzezinski szerint Iránban helyes irány, hogy Obama nem erőlteti az esetleges atomtámadást, és hogy nem ugrott bele a szűk határidő csapdájába, de úgy véli, hogy már nem lehetne visszacsináltatni Teheránnal, amit eddig elértek. Szerinte arról lehetne meggyőzni a rezsimet, hogy ne lépjenek a következő szintre: a fegyverkezésére. Azt javasolja, hogy olyan szankciókkal sújtsák az országot, amelyek a rendszer támogatóit érintik érzékenyen, nem pedig a középosztályt. Szerinte le kellene váltani a fegyveres beavatkozást fontolgató középvezetőket, és semmiképp nem szabadna Iránt páriaként kezelni.

Afganisztán

Afganisztánban nyolc és fél éve nem sikerül letörni a tálibok ellenállását. Obama stratégiája jelenleg a csapaterősítés. Március elején zárult be az eddigi legnagyobb afganisztáni offenzíva az első állomása, amelynek során visszafoglalták a táliboktól Mardzsa városát. A következő hetekben azonban további nagyszabású akciók várhatók a tálibok ellen, különösen a központjuknak számító Kandahárban.

Brzezinski az afganisztáni háborúról azt írja, hogy Obama egyre távolabbra kerül az eredeti céloktól, például a modern demokratikus állam megteremtésétől. Szerinte, ha nem megy a helyzet rendezése fegyveres erővel, akkor tárgyalni kellene a tálibokkal, akik "nem egy globális terrorista mozgalom, és jóllehet szövetségük széles, és meglehetősen középkori felfogással bír arról, hogyan kellene kinézni Afganisztánnak, nem fenyegetik közvetlenül a Nyugatot".