Elutasította az izlandi népszavazás az Icesave-törvényt

Népszavazáson mondott nemet az izlandi lakosság az Icesave-törvényre, amely egy összeomlott izlandi bank külföldi betéteseit kárpótolta volna. A kormány által kezdeményezett törvény kudarca után is tovább akar kormányozni Johanna Sigurdardottir kormányfő kabinetje.

Az izlandiak elsöprő többsége elutasította a szombati népszavazáson a brit és holland befektetőket részlegesen kártalanító Icesave-törvényt - derült ki a vasárnapra virradóra közzétett hivatalos részeredményekből.

A szavazatok 32 százalékának összesítése alapján 93,1 százaléknyian szavaztak nemmel, mindössze 1,6 százaléknyian igennel - közölte az RUV közszolgálati televízió. Mintegy 230 ezer választópolgárt szólítottak az urnákhoz, a részvételi arány egy órával az urnazárás előtt 54,5 százalékos volt, a végleges adatot később teszik közzé.

Az izlandi kormány az urnazárás után nem sokkal elismerte a törvény elutasítását. Johanna Sigurdardottir kabinetje közleményben jelentette ki, hogy nem mond le, hanem folytatja a tárgyalásokat Nagy-Britanniával és Hollandiával az Icesave-ről, és reméli, hogy elfogadható megoldást találnak. Sigurdardottir korábban azt kérte, hogy ne vegyenek részt az emberek a népszavazáson, mert szerinte így lehet előnyösebb megállapodást tető alá hozni a két országgal. Mint mondta, ő maga sem megy el szavazni, mert kormánya tovább akarja folytatni a tárgyalásokat.

Az Icesave-törvény

A törvényt december 30-án szavazta meg a parlament. Január elején azonban az izlandi államfő elutasította annak aláírását, miután néhány nappal korábban a törvény megvétózását kérte a választók közel negyede.

Az Icesave-törvény annak a 3,9 milliárd eurónak a visszafizetéséről szól, amelyet korábban London és Hága adott arra, hogy kártalanítani lehessen az Icesave izlandi internetes bank csődje miatt veszteségeket szenvedő brit és holland bankbetéteseket. A törvény ellenzői brit-holland diktátumnak tartják a megállapodást, és azt mondják: annak végrehajtása túl súlyos terheket róna a világgazdasági válság miatt amúgy is nehéz helyzetbe került izlandiakra.

Emiatt a fővárosban, Reykjavíkban több száz tüntető transzparensekkel, skandálva tiltakozott a brit és holland befektetőket kártalanító törvény ellen. A kérdésben kiírt népszavazás az első referendum az ország 1944-es függetlenné válása óta.

A törvény elutasítása nehezítheti Izland tervezett európai uniós csatlakozását. Maxime Verhagen holland külügyminiszter szombaton közölte: kormánya figyelembe veszi az Icesave-vel kapcsolatos tárgyalások eredményét, amikor dönteni fog arról, megkezdődhetnek-e a tárgyalások Izland EU-csatlakozásáról. Izland tavaly nyújtotta be csatlakozási kérelmét, és az Európai Bizottság februárban javasolta is a csatlakozási tárgyalások megkezdését.