Félredobál atomfegyvereket a Prágában találkozó Obama és Medvegyev

Csütörtökön a cseh fővárosban aláírta az atomfegyvereik csökkentéséről szóló új egyezményt az amerikai és az orosz elnök. A megállapodás azt jelzi, hogy barátságosan alakul a két egykori hidegháborús rivális utóbbi években fagyossá vált viszonya, de Barack Obama nagyszabású tervei ellenére még mindig marad annyi nukleáris töltetük, amelyekkel elpusztíthatják egymást.

Szinte pontosan egy évvel ezelőtt, a prágai várban állt elő merész víziójával Barack Obama amerikai elnök, amikor kijelentette, hogy az "Egyesült Államok elkötelezett az atomfegyverek nélküli világ megteremtésében". Egyből hozzátette ugyan azt is, hogy "nem vagyok naiv", tisztában van vele, ez olyan hosszú ideig fog tartani, hogy ő maga talán nem is fogja megérni, most egy lépéssel közelebb került ehhez a célhoz.

Az amerikai elnök csütörtökön visszatért Prágába, hogy aláírjon egy egyezményt Dmitrij Medvegyev orosz államfővel az atomfegyverek korlátozásáról. A megállapodás értelmében a két ország egyenként legfeljebb 1550 nukleáris töltettel rendelkezhet, ami mintegy 30 százalékos csökkenést jelent a mostani helyzethez képest. Az egyezmény szól a nukleáris fegyverek indítására alkalmas eszközök korlátozásáról is.

Obama mérföldkőnek nevezte az aláírást, de hozzátette azt is, hogy az csak az első lépés a nukleáris leszerelés felé vezető úton. Medvegyev pedig a BBC beszámolója szerint úgy méltatta az egyezményt, hogy a megállapodás biztonságosabb körülményeket teremt szerte a világon.

A két egykori hidegháborús rivális ugyan továbbra is rendelkezni fog elegendő nukleáris arzenállal ahhoz, hogy korábban nem tapasztalt mértékben pusztító csapásokat hajtson végre, az egyezmény folytatása a korábban megkezdett leszerelésnek. A megállapodás az 1991-ben lejárt, úgynevezett Start-egyezmény (Stratégiai Fegyvercsökkentési Egyezmény) helyébe lép, amely tavaly decemberben járt le.

Az elmúlt néhány év történései alapján úgy tűnt, hogy nem lesz esély egy újabb megállapodás tető alá hozására, az amerikaiak ugyanis felháborodással fogadták az oroszok 2008 augusztusi grúziai hadműveletét, Moszkva pedig hosszú időn át tiltakozott az Egyesült Államok által Kelet-Európába tervezett rakétavédelmi rendszer kiépítése ellen.

A 2009 januárjában hivatalba lépett Barack Obama ugyanakkor az orosz-amerikai kapcsolatok újraindítását ígérte, és több gesztust is tett Moszkva felé. Tavaly ősszel az elnök lefújta a kelet-európai rakétavédelmi rendszer létrehozását is, bár ez nem jelentett teljes visszavonulást, más helyszíneken és más formában ugyanis ki fogják építeni. Az oroszok ezzel együtt elkezdtek hajlandóságot mutatni arra, hogy részt vegyenek az amerikaiak által atomprogramja miatt kritizált Irán elleni fellépésben.

Az egyezmény "új bizalmi szintet" jelez a két ország viszonyában - idézte a BBC Szergej Lavrov orosz külügyminisztert, ami arra utal, hogy Moszkva is fontos lépésnek tartja a megállapodást. A miniszter ugyanakkor figyelmeztetett arra is, hogy Oroszország kiszállhat az egyezményből, ha úgy ítéli meg, hogy az amerikai katonai védelmi tervek fenyegetik az érdekeit.

Obama ugyanakkor a héten újabb jelét adta annak, hogy komolyan gondolja a nukleáris fegyverek visszaszorítását. A New York Timesnak nyilatkozva bejelentette, hogy az Egyesült Államok felülvizsgálja atomfegyverekre vonatkozó elveit, és a jövőben kizárja annak a lehetőségét, hogy nukleáris csapással válaszoljon biológiai, vegyi és hagyományos fegyverekkel végrehajtott támadásokra. Az elnök jelezte azonban azt is, hogy ez nem vonatkozik azokra az országokra, amelyek nem tesznek eleget az atomfegyverek terjedését korlátozó nemzetközi egyezményeknek, márpedig ezek közé tartozik az a két ország is, amely az utóbbi években a legtöbb fejfájást okozta Washingtonnak: Irán és Észak-Korea.