"Övön aluli ütést" kapott Ficótól Slota

Felpuhította a korábban egyszer már elfogadott, majd az államfő által visszadobott hazafiassági törvényt Robert Fico szlovák kormányfő pártja. A végül törvénymódosítás formájában elfogadott szabályok lényege, hogy a szlovák iskolákban pontosan megszabják az állami szimbolumok használtának módját. Szlovákiai magyar politikusok szerint a törvény elfogadása harc a radikális szavazókért a kormányzó szociáldemokraták és radikális koalíció partnerük, Jan Slota pártja között.

Nem kell kitenni minden osztályterembe a szlovák címert, nem kell minden hétfőn meghallgatni a szlovák himnuszt a diákoknak és nem kell hűségesküt tenniük a szlovák állami intézmények új alkalmazottainak szeptembertől. Többek között e kötelezettségek alól mentesülnek a szlovák állampolgárok azáltal, hogy Robert Fico kormánya felpuhította az erről szóló jogszabályt kedden.

A hazafiassági törvénynek nevezett jogszabályt Fico javaslatára beolvasztották az állami szimbólumok használatáról szóló törvénybe. A törvényről azután kellett újra szavaznia a szlovák parlamentnek, hogy Ivan Gasparovic nem írta alá az eredeti verziót. A kifogása az volt, hogy a törvény túl hamar, április 1-én lépett volna hatályba. A pozsonyi magyar nyelvű lap, az Új Szó szerint Robert Fico is azt kérte Gasparovictól, hogy ne írja alá a törvényt.

A törvény újra benyújtott - csak a hatálybalépés időpontját módosító - törvényt mindössze 29 képviselő támogatta, így az elbukott. Ezután Fico pártja, a Smer benyújtotta az állami szimbólumok használatáról szóló törvény módosítását, amit egyszerű többséggel, a jelenlévő képviselők több mint felének támogató szavazatával lehetett elfogadni. A 150-ből 89 képviselő szavazott, közülük 80 igennel. Ha Ivan Gasparovic államfő aláírja az új törvényt, akkor az szeptember 1-én lép hatályba.

A hazafiassági törvényt kezdettől fogva komolyan támadta a magyar kisebbség és a szlovákiai ellenzék. Egy - az MTI által ismertetett - hétfőn közölt felmérés szerint a hazafiassági törvényt Szlovákia lakosságának kétharmada - 63,7 százaléka - elutasítja, és csak egyharmada támogatja. A törvény miatt több nagy tüntetést is tartottak korábban. Március 10-én több mint ezer fiatal vonult a pozsonyi elnöki palota elé, és követelte Ivan Gasparovictól, hogy ne írja alá a törvényt. E hét keddjén pedig több dél-szlovákiai városban tartottak demonstrációkat a törvény újraszavazása miatt. Az MTI szerint Gútán, Tornalján, Zselizen, Füleken tüntettek a legtöbben. (A hazafiassági törvényről szóló első cikkünket itt olvashatja.)

Jobbról előzött a baloldali Smer

"Akár az ő javaslatukat fogadják el, akár a kormányjavaslatot a nemzeti jelképekről szóló törvény módosításáról, ugyanaz a cél teljesedik be" - idézte Ján Podmanickýt, a Szlovákiát kormányzó szociáldemokrata Smer képviselőjét a pozsonyi Új Szó című magyar lap kedden. Az eredeti törvényjavaslatot a nacionalista és magyarellenes megnyilvánulásairól ismert Ján Slota és Rafael Rafaj, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) politikusai dolgozták ki, és támogatta a többi kormánypárti képviselő és az ellenzék egy része is.

A törvénymódosítást kedden sürgősségi eljárással hagyta jóvá a szlovák parlament, csak a kormánypárti képviselők szavaztak rá igennel. Bár az SNS nem nézte jó szemmel eredeti javaslatának a felpuhítását, a párt képviselői végül megszavazták a visszadobott törvény legtöbb intézkedését életbe léptető módosítást. Ján Slota szerint Gasparovic és Fico megegyezett egymással a háttérben, ami szerinte "övön aluli ütés" volt Fico pártja részéről az SNS-szel szemben. Slota kedden azt is felhánytorgatta Gasparovicnak, hogy pártja támogatása nélkül nem is válhatott volna államfővé.

Simon Zsolt, a Híd-Most párt alelnöke az [origo] kérdésére azt mondta, a jogszabály - legalább felpuhított verziójának - elfogadására szerinte azért volt szükség, mert "a Smer nem szerette volna elveszíteni a nacionalista tábort". "A baloldali Smer jobbról előzi a koalíciós partnert" - jellemezte a helyzetet Bárdos Gyula, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) frakcióvezetője. Szerinte a törvény "egyértelműen annak a következménye, hogy Ján Slota pártja a koalíció része". Szerinte a Smer egyszerűen nem hagyhatta, hogy gyengébbnek minősüljön, mint partnere, és az is célja volt, hogy egyes problémákról elterelje a figyelmet (példaként a PPP-konstrukcióban, aránytalanul drágán épülő autópályák ügyét hozta fel).

Március 10-én tüntettek először a hazafiassági törvény ellen Pozsonyban

Bárdos szerint az egyik fő gond az volt az új törvény elfogadásával, hogy a házszabályban nem megengedett sürgősségi eljárással, gyakorlatilag egy nap alatt fogadtatta el Fico kormánya a törvényt. "Nem is volt időnk átnézni a törvényt, itt van a kocsiban, én is csak este fogom átolvasni" - mondta Bárdos. Szerinte emiatt "az egész ellenzék ignorálta a szavazást" (a törvény első verziójának elfogadásakor még több ellenzéki képviselő igennel szavazott).

Érdeklődő diákok

Sykora Ilona, a Szepsi Alapiskola és Gimnázium igazgatója szerint az új törvény "enyhébb változata lesz az előzőnek", az új verzió himnuszra vonatkozó része teljesen elfogadható. Az igazgatónő még nem nézte át tüzetesen a gyorsan elfogadott törvényt, de azt mondta, hogy az "egy kis anyagi pluszt jelent az iskolának". Szerinte megoldható, hogy szeptemberig előteremtsék a szükséges eszközöket: "ha olyan kiadás lesz, amire fel tudunk készülni, az más" - mondta. Problémát az jelentett, hogy az első törvényváltozat túl hirtelen jött, nem volt idejük rá felkészülni.

"Érdeklődnek a gyerekek" - mondta Sykora, aki az intézmény alapiskolájában tanít is, így maga magyarázhatta el a gyerekeknek a jogszabály lényegét. Állítása szerint a keddi tiltakozás híre későn jutott el hozzájuk, így nem csatlakoztak hozzá. Pedig a környékbeli iskolákkal egyetemben a szepesi iskola szerint sem jó ötlet a nemzeti érzelmek törvénnyel való kikényszerítése.

Sykora Ilona elmondta, hogy szerinte "a választási kampány része volt" a törvény. Ahogy Simon Zsolt jellemezte a választás előtti felfokozott nemzeti öntudatot: "ezer évig nem volt se himnusz, se állami szimbólumok, ennek ellenére is hazafiak maradtak".

Az állami szimbólumok használatáról szóló törvény fontos előírásai:

- Az állami, az egyházi és a magániskolákban a megfelelő helyen elhelyezik az állami zászlót, a himnusz szövegét és az alkotmány bevezetőjét (tehát a hazafiassági törvénnyel szemben már nem kell minden osztályteremben, viszont az első joszabály nem vonatkozott az egyházi és magániskolákra);
- az iskolákban a himnuszt a tanév végén és az elején kell eljátszani (immár nem minden hétfőn);
- az állami zászlót és az alkotmány bevezetőjét azokban a helyiségekben is el kell helyezni, ahol a különböző szintű önkormányzatok üléseznek;
- a himnuszt a Szlovák Nemzeti Tanács (a parlament), a kormány és az önkormányzati képviselőtestületek első és utolsó ülése előtt el kell majd játszani;
- az állami alkalmazottakat nem kötelezi hűségeskü tételére új munkahelyük elfoglalásakor;
- a himnuszt sem kell eljátszani minden sportesemény előtt, csak a fontosak előtt;
- a közszolgálati televízióban és rádióban éjfél körül kell eljátszani a himnuszt.
(Forrás: MTI, Bumm.sk)