Rózsaszín bilincsbe veri az elítélteket Amerika legkeményebb seriffje

Ő inspirálta a legszigorúbb bevándorlási törvényt az USA-ban, és Amerika legkeményebb seriffjének mondja magát az arizonai Maricopa megye seriffje, Joe Arpaio. Az elítélteket rózsaszín bilincsbe verő, és ellátásukon spóroló, kritikusait házkutatásokkal vegzáló Arpaio azonban egyáltalán nem hatékony. Miközben egyre inkább rászáll az illegális bevándorlóknak tekintett spanyolajkúakra, az igazi bűnözők egér utat nyernek.

Mindenkit kikérdezhetnek a rendőrök Arizonában, akiről azt gondolják, hogy esetleg illegális bevándorlóként tartózkodik az államban az új bevándorlási törvény értelmében. Jan Brewer arizonai kormányzó április 23-án írta alá a jogszabályt, amelyet azonban sokan támadnak amiatt, hogy rasszista és alkotmánysértő. Ellenzői szerint a törvény arra bátorítja majd a rendőröket, hogy csak azért megállítsanak bárkit az utcán, mert latin-amerikai. A hétmillió lakosú Arizonában félmillióra teszik az illegális bevándorlók számát, akiknek többsége Mexikóból érkezik.

A törvény miatt egy spanyolajkú keresztény csoport és mexikói származású rendőrtiszt is pert indított. Utóbbi azt szeretné elérni, hogy a helyi rendőrök mentesüljenek a jogszabály végrehajtása alól, mivel attól tart, hogy ezzel oda lesz hosszú évek kemény munkája, amellyel bizalmas légkört épített ki a spanyolajkú lakosság és a rendőrség között. A törvény kritikusai között van már a kolumbiai származású énekesnő, Shakira, Ricky Martin énekes, sőt Barack Obama amerikai elnök is.

A legkeményebb

Az új törvényt ennek ellenére sokan támogatják Arizonában, közöttük is az első, az állam fővárosát, Phoenixet is magába foglaló Maricopa megye seriffje, Joe Arpaio. Állítólag az ő népszerűsége és hozzáállása inspirálta Brewer kormányzót a szigorú törvény bevezetésére. Arpaio, aki Amerika legkeményebb seriffjének mondja magát, már évek óta magáévá tette a most elfogadott törvényben foglaltakat és ennek megfelelően jár el.

A seriff több mint tucat alkalommal indított illegális bevándorlókat célzó rajtaütéseket - a legutóbbit éppen most csütörtökön -, szinte kizárólag spanyolajkúak lakta településeken, városrészekben. Embereit azzal vádolják, hogy ezekben az akciókban bőrszínük alapján szemelik ki azokat, akiket ellenőrzés alá vonnak. Arpaio a New Yorker tavalyi riportja szerint gyakorlatilag keresztes háborút folytat az illegális bevándorlók ellen.

A keresztes vitéz

Emberei rendszeresen tartanak házkutatásokat és ellenőrző akciókat a spanyolajkúak által lakott településeken és városnegyedekben. Több tízezer embert tartóztattak le illegális bevándorlás miatt, akikhez csak olyan látogatókat engednek, akik igazolni tudják, hogy legálisan tartózkodnak az országban. Az embercsempészekre vonatkozó törvényeket önkényesen, az állami főügyész ajánlásával szemben terjesztették ki a becsempészett bevándorlókra is, akiket bűnrészesnek tekintenek, és az embercsempészekre kiróható súlyosabb büntetéssel sújthatnak, semmibe véve jogaikat.

Az általa csak bűnmegelőzési akcióknak nevezett ellenőrzések rendre abból állnak, hogy minden barna bőrű embert feltartóztatnak és kikérdeznek. Van, amikor éjnek évadján csapnak le egy-egy városra. Vezettek ilyen akciót az alig ötezer lakosú Guadalupében, ahol valóban sok barna bőrű - indián őslakos és spanyolajkú - ember él. A városka ugyanis a jaqui inidán nép kulturális központja, de szinte mindenki született amerikai. Egy ilyen ellenőrzésen csak kilenc papírokkal nem rendelkező bevándorlót találtak, ezért a tisztes amerikai polgárokat kezdték vegzálni és közlekedési kihágások miatt vették őket őrizetbe, például azért, mert nem indexeltek, vagy mert dudáltak.

A New Yorker által is megfigyelt guadalupei ellenőrző akciót ráadásul egy nappal a helyi katolikusok konfirmálási ünnepe előtt kezdték, és ugyan a gyerekek készültek rá, nem mertek elmenni az ünnepségre a seriff emberei miatt. Amikor az amerikai magazin riportere erről kérdezte Joe Arpaio csak annyit mondott: "Ha félnek templomba menni, az csak jó".

Az ódivatú foglár

Arpaio akkor vált ismertté szélesebb körben, amikor az 1990-es évek elején kiszuperált katonai sátrakból épített új szálláshelyet Phoenix határában a börtönre ítélt raboknak, mivel nem volt pénz új börtönre, és a régi már dugig volt. Azzal indokolta a lépést, hogy nem akarja, hogy egyetlen bűnözőt is a túlzsúfoltság miatt kelljen szabadon bocsátani. "A szeméttelep, a sintértelep, és a szennyvíztisztító mellé tettem őket" - mondta a seriff a New Yorkernek tavaly az azóta is álló Tent City Jail-ről, vagyis sátorváros börtönről.

A tábori körülmények miatt sok támadás érte a jogvédők részéről, és nem csak azért, mert a nyári hőségben a sátrakban gyakran 40 Celsius-fok fölé szökik a hőmérséklet. Kritikusai szerint a börtönlakókkal való bánásmódot már rég betiltották volna a genfi egyezményre hivatkozva, ha hadifoglyokról lenne szó.

A takarékosságra hivatkozva betiltotta például börtöneiben a cigarettát, a pornóújságokat, a filmeket, de még a kávét, a sót és a borsot, sőt a meleg ebédet is. A rabok csak napi két alkalommal ehetnek, az egyes ételadagokat fejenként 30 centből kell kihozni. A New Yorkernek tavaly azzal dicsekedett, hogy az egyes rabok étkezésére kevesebbet költ, mint a rendőrségi kutyákéra.

Hitler

Az 1990-es évek második felében több haláleset is történt az általa felügyelt börtönökben, amelyeket feltehetően a durva bánásmód okozott. A 2000-es évek elején azzal keltett botrányt, hogy webkamerákat szereltetett fel az előzetesek cellájában és a sátorvárosban folyó életét az interneten tette közzé. A rabok állítólag csak Hitlernek becézik a háta mögött, keményebb kritikusai neonácinak tartják.

A rabokat múltidéző fekete-fehér csíkos rabruhába öltöztetik, és láncra verve viszik őket közmunkára (mint a 19. században, vagy a 20. század elején). Ő az első, aki nőkből is szervezett ilyen láncra vert brigádokat. Idővel minden rabnak kötelezően előírta a rózsaszínű alsónemű, zokni, és papucs viselését, utóbb rózsaszín bilincseket is bevezetett. Ezek az intézkedések ráadásul nem csak az elítélt bűnözőkre, de az őrizetben lévő gyanúsítottakra is érvényesek.

A sátorvárosban április elején új fejlesztést vezetett be: a "pedalvisiont". Azok a rabok nézhetnek tévét, akik egy áramfejlesztővel ellátott szobabiciklit tekerve előállítják a tévé üzemeléséhez szükséges elektromos áramot.

A vesztes alperes

Hiába spórol azonban az államnak az elítéltek étkeztetésén és ellátásán, ez a megtakarítás szertefoszlik az általa felügyelt börtönökben történt jogsértések miatti perek egekbe szökő költségei. A New Yorker szerint a Maricopa megyei börtönöket 2004 és 2008 között 2200 alkalommal perelték be. Ugyanebben az időszakban New York, Chicago, Los Angeles és Houston börtönei ellen együttesen 43 keresetet nyújtottak be. Az arizonai megye a becslések szerint tavalyig 43 millió dollár értékben volt kénytelen kártérítést fizetni a börtönökben történt jogsértések áldozatainak.

2008-ban az amerikai börtönök egészségügyi helyzetét felügyelő országos szervezet megvonta az egészségügyi engedélyt az összes Maricopa megyei börtöntől, mivel megállapították, hogy az előzetes letartóztatásban lévő gyanúsítottakat alkotmányellenes körülmények között tartják.

A bosszúálló

Nem csak a rabok tartanak azonban tőle. Kritikusai ellen, legyenek azok helyi újságírók, a seriffi hivatalt felügyelő közalkalmazottak, vagy éppen maga a phoenixi polgármester, rendre vizsgálatokat indít, általában minden komoly alap nélkül. Egy kisváros vele szemben kritikus rendőrfőnöke miatt a helyi polgármesterének hivatalban rendelt el házkutatást azzal a gyanúval, hogy illegális bevándorlókat foglalkoztatnak.

Ezek miatt az ügyek miatt tavaly óta az FBI folytat vizsgálatot ellene. Egy, a CBS-nek nyilatkozó amerikai államügyész dél-amerikai, afrikai országok viszonyaihoz hasonlította azt a légkört, amit Arpaio Maricopa megyében teremtett. Előfordult, hogy több hétköznapi embert előállítottak egy nyilvános eseményen, csak azért, mert tapsoltak. Arpaio négyezer embernek parancsol hivatalosan, de további háromezer önkéntes polgárőr engedelmeskedik neki.

A legrosszabb

A seriff azonban hiába állítja magáról, hogy ő Amerika legkeményebb seriffje (két könyvet is kiadott, amelyek címében szerepel ez a jelző, és amelyekben magát és módszereit magasztalja), a számok ezt nem támasztják alá. Az arizonai republikánusok egyik vezető elemzőközpontja 2008 végén kiadott egy jelentést, a Maricopa megyei seriff hatékonyságáról. Ennek már a címe is sokatmondó: Mission Unaccomplished (befejezetlen küldetés).

Ebből kiderül, hogy 2004 és 2007 között nőtt a lakossági bejelentések és a rendőrök kiszállása között eltelt idő, a spanyolajkú negyedekben lefolytatott ellenőrzések száma, a költségvetés túllépése, és a seriff hivatala ellen indított perek száma, csak épp a közbiztonság nem javult. A jelzett három évben 69 százalékkal emelkedett az erőszakos bűncselekmények száma a legkeményebb seriff körzetében. Az emberölések száma még ennél is meredekebben, 166 százalékkal nőtt ugyanebben az időszakban.

Nem véltetlen, hogy az interneten több olyan honlap is létezik, amelynek készítőinek egyetlen célja, hogy a seriffet elmozdítsák helyéről, ennek módszeresen gyűjtik és dokumentálják a jogsértéseket. A Barriozona.com a spanyolajkú negyedekben lefolytatott megfélemlítő akciókat dokumentálja. Az Arpaio.com-on kimerítő gyűjtés található a seriff börtöneiben történt gyanús halálesetektől, a Phoenix New Times egyik kitartó újságírója blogot vezet Arpaio viselt dolgairól. Arpaiót a New York Times 2008-ban Amerika legrosszabb seriffjének nevezte, aki azonban valahogy mégiscsak elérte, hogy eddig ötször választották újjá.