Megkörnyékezték a tálibok Afganisztán szorongatott urát

Barack Obama amerikai elnök és a CIA elnöke is hűvösen szemléli, hogy a pakisztáni titkosszolgálat össze akarja boronálni Hamid Karzai afgán elnököt, a tálibokat és az őket támogató egyik legvadabb felkelőcsoportot. Karzai állítólag már személyesen is találkozott az egyik lázadóvezérrel, és a tálibokat is becézgetve emlegette egy beszédében. Karzai legnagyobb ellenfele veszélyt szimatol, és attól fél, békekötést színlelve a hatalomra törnek a 10 éve sikeres gerillaháborút vívó tálibok.

Arról győzködi az ISI pakisztáni titkosszolgálat Hamid Karzai afgán elnököt, hogy üljön tárgyalóasztalhoz az afgán tálibok egyik legjelentősebb szövetségesével, a Hakkani-hálózattal. Asfak Kajani, a pakisztáni hadsereg vezetője és Sudzsa Pasa, az ISI parancsnoka hétfőn már harmadjára utazott Kabulba, hogy Karzaijal tárgyaljon - írja a Guardian. Az USA közben arra próbálja rávenni Pakisztánt, hogy támadja meg Észak-Vazirisztán afgán tartományt, amelyet a szovjetek elleni dzsihád hőse, de azóta az al-Kaidával és a tálibokkal barátkozó Dzsalaluddin Hakkani szervezete ellenőriz.

Pakisztán, amely évtizedek óta szoros kapcsolatot ápol Hakkanival, vonakodik ezt megtenni, szerintük van alternatíva. A brit Times szerint a pakisztániak a Hakkani-hálózaton keresztül igyekeznek érvényesíteni befolyásukat Afganisztánban, hogy ellensúlyozni tudják a 2001 óta egymilliárd dollárnyi segélyt Afganisztánba tömő indiaiak hasonló törekvését. Pakisztán és India viszonya a két állam különválása óta rendkívül feszült, elsősorban a himalájai Kasmír tartomány hovatartozása miatt.

A tálibokat becéző elnök miatt aggódnak

Pakisztánt régóta vádolják azzal, hogy titokban segítséget nyújt az afgán táliboknak. Legutóbb június közepén mutatott be egy erről szóló tanulmányt a London School of Economics. A tálib parancsnokok megkérdezésével készített tanulmány szerint a pakisztáni titkosszolgálat nem csak kiképzéssel, fegyverutánpótlással, pénzzel támogatja a tálibokat és Hakkani szervezetét, de menedéket is nyújt tagjaiknak, sőt, a tanulmány szerint az ISI egyenesen "szervezi, fenntartja, és erősen befolyásolja is a mozgalmat" - idézte az al-Dzsazíra katari hírtelevízió honlapja Matt Waldman harvardi kutatót.

Waldman szerint a tálib parancsnokok azt állították, hogy az ISI saját megbízottjai ott vannak megfigyelőként és résztvevőként a tálibok legfőbb vezetőségi gyűlésein is. Pakisztán hevesen elutasította a brit tanulmányban foglaltakat, amelyet lejárató kampánynak nevezett. Azt állítják, csak segíteni akarnak, hogy az összes érintett bevonásával sikerüljön megtalálni a politikai megoldást.

Az al-Dzsazíra katari hírtelevízió vasárnap azt állította, a tárgyalások már annyira előrehaladtak, hogy Karzai a két pakisztáni katonai vezető táraságában személyesen is találkozott Sziradzsuddin Hakkanival, a szervezet jelenlegi vezetőjével, amit azonban az afgán vezetés tagad. A tárgyalásokat sokan nem nézik jó szemmel. Abdullah Abdullah afgán ellenzéki politikus - Karzai elnök kihívója a tavaly augusztusi afgán elnökválasztáson - közölte, az elnök lépésével magával rántja az egész nemzetközi közösséget a csatornába. "Ha azt hiszi, adhat pár minisztériumot és pár tartományt (a táliboknak), azok egyszerűen elfogadják ezeket, majd kiszorítják őt" - idézte a Guardian. Különösen gyanús Abdullah szerint, hogy Karzai a közelmúltban egy alkalommal talibdzsánnak (tálibocskáknak) nevezte a tálibokat.

Obama óvatos

A fejlemények az USA-t is zavarják, amely idén már tízedik éve harcol a közép-ázsiai országban. A Guardiannak névtelenül nyilatkozó magas rangú amerikai tisztviselők szerint az USA által az utóbbi időben mindinkább kritizált Karzai egyre gyakrabban hagyja ki őket a pakisztániakkal folytatott közvetlen tárgyalásokból.

Hamid Karzai pakisztáni vezetők körében

Barack Obama amerikai elnök és Leon Panetta CIA-igazgató ugyanakkor óvatosan nyilatkozott a tárgyalásokról. Obama a világ legerősebb gazdasággal rendelkező vagy legbefolyásosabb országait tömörítő G20 csoport vasárnapi torontói tárgyalása után elismerte, hogy a konfliktust politikai módszerekkel kell megoldani, amelybe be kell vonni a tálibok egy részét is, de szerinte óvatosan kell kezelni ezt a folyamatot. A pakisztáni közvetítési ajánlatra Obama azt mondta, még korai lenne megítélni, "kétségekkel, de nyíltan kell tekintenünk ezekre az erőfeszítésekre" - idézte a New York Times.

A CIA-igazgató az ABC Newsnak adott televíziós interjújában beszélt erről. Ő azt mondta, nem látni semmilyen bizonyítékot arra, hogy a tálibok valóban érdekeltek a helyzet rendezésében, amelynek során "letennék fegyvereiket, szakítanának az al-Kaidával, és valóban a társadalom részévé válnának". Panetta elismerte, az afganisztáni helyzet, amelynek rendezése során az USA váratlanul nagy nehézségekkel szembesül - a csapaterősítés egyelőre nem hozott eredményt, és épp a múlt héten váltották le az amerikai haderő afganisztáni parancsnokát -, aligha motiválja a tálibokat egy a hatalom megosztásán alapuló megegyezés megkötésére.

David Patraeust nevezte ki új parancsnoknak Obama

Véres támadásokat írnak a Hakkani-hálózat számlájára

Az Észak-Vazirisztán tartományban aktív Hakkani-hálózat a szovjet megszállás idején még a CIA egyik legfontosabb szövetségese volt, mostanra azonban az al-Kaidával és a tálibokkal áll szoros szövetségben, de közeli kapcsolatot ápol a pakisztáni titkosszolgálattal is. A térség zavaros viszonyaira jellemző, hogy egykor Oszama bin Laden, az al-Kaida vezére is kapott közvetett támogatást a CIA-től.

Dzsalaluddin Hakkani az 1980-as években vált a szovjetek elleni gerillaharc egyik ikonjává, bőkezűen támogatta a CIA, és dzsihádja miatt a Közel-Keleten népmesei hősként tisztelik. Ő volt ugyanakkor az is, aki kiképzőbázist biztosított 1986-ban Oszama bin Ladennek, akit a 2001-es támadások után ő menekített ki Afganisztánból.

A Hakkani-hálózatot a 2000-es évek eleje óta fia, Sziradzsuddin irányítja. A csoportot több, az utóbbi években elkövetett nagyobb kabuli öngyilkos merénylet megszervezésével gyanúsítják. Állítólag ők álltak két, az indiai nagykövetséget ért pusztító támadás mögött, de az ötcsillagos Serena Hotel elleni és a Bagrami szövetséges bázis bejáratánál elkövetett merényleteket is nekik tulajdonítják.

A feltételezések szerint közreműködtek a CIA afganisztáni előretolt bázisa elleni merényletben is, amelynek hét CIA-s halottja volt. Az amerikai titkosszolgálat pilóta nélküli gépei idén számos támadást hajtottak végre az általuk ellenőrzött észak-vazirisztáni térségben, és megölték a szervezet több száz fegyveresét. A Guardian szerint a Hakkani-hálózatot jelenleg elsősorban a Perzsa-öböl menti országokból támogatják, a pénzt vallási zarándoknak álcázott futárok szállítják.