Népszavazást tartanak az etnikai konfliktus dúlta Kirgizisztánban

Népszavazáson döntenek az új alkotmányról Kirgizisztánban, ahol a június elején több száz ember vesztette életét véres összecsapásokban. Jogvédők szerint a referendumot - amelynek értelmében korlátozni fogják az elnök jogköreit - túl korán tartják az etnikai összetűzések után.

Népszavazást tartanak Kirgizisztánban vasárnap, ahol a június eleji etnikai eredetű véres összecsapásokban több száz ember vesztette életét. A népszavazáson arról az alkotmánymódosításról döntenek, amelynek értelmében parlamentáris köztársasággá alakítják az ország politikai berendezkedését, jelentősen csökkentve az elnök jogköreit.

A változtatás értelmében az elnökök ezután csak egyszeri, hat évre szóló mandátumhoz juthatnak, a parlamentet öt évre választanák, és növelik a miniszterelnök jogköreit. Az alkotmánymódosítást az ENSZ, az USA és Oroszország is támogatja. A népszavazást áprilisban kezdeményezte az átmeneti kormány, miután elüldözte a hatalomból Kurmanbek Bakijev korábbi elnököt. Roza Otunbajeva ideiglenes elnök szerint az új alkotmány nagyobb legitimitást biztosít majd az átmeneti kormánynak. Otunbajeva 2011-ig maradna az elnöki poszton - írja a BBC News.

Az ellenzéki pártok és jogvédők ugyanakkor hevesen kritizálták a szavazást, mivel szerintük megtartása túl korai még a hó eleji véres események után.

Az ország déli részén június elején véres összecsapások törtek ki a kirgizek és az üzbég kisebbség között. A kijárási tilalmat például csak a szavazás idejére függesztették fel. A Hiuman Rights Watch New York-i központú nemzetközi jogvédő szervezet szerint a térségben továbbra is rendkívül feszült és kiszámíthatatlan a helyzet, miután a két etnikai csoport különálló területekre vonult, és egymást vádolják az erőszak kirobbantásával.

Az összecsapásokban nem hivatalos becslések szerint akár 2000 ember is életét veszthette, és 400 ezren menekültek el otthonaikból. Az átmeneti kormány szerint az erőszakot valójában az előzött elnök robbantotta ki, aki tagadja ezt. A véres események háttere azonban ennél jóval bonyolultabb és régebbre vezethető vissza, a helyszínt, az ősidők óta lakott és etnikailag színes Fergana-völgyet a Sztálin idején hozott intézkedések tették a térség puskaporos hordójává (erről bővebben itt olvashat).