Washington kivizsgálná a kirgizisztáni zavargásokat

Nemzetközi vizsgálatot szorgalmaz az amerikai kormány a több ezer halálos áldozatot követelő dél-kirgizisztáni zavargások ügyében.

Robert Blake, dél- és közép-ázsiai ügyekben illetékes amerikai államtitkár-helyettes szombaton a kirgiz fővárosban - Biskekben - tárgyalt Roza Otunbajeva kirgiz ideiglenes állam- és kormányfővel.

A megbeszélés után az amerikai politikus közölte, az átmeneti kormánynak az erőszakos cselekmények miatt vizsgálatot kell indítania, ezt pedig "ki kell egészítenie egy hitelt érdemlő nemzetközi testület nemzetközi vizsgálatának". Egyértelmű, hogy etnikai elemei voltak a zavargásoknak, de Washingtonnak nincsenek független forrásokból származó információi a történtekről - mondta Blake.

Blake további segítséget ígért

Legalább kétezer áldozatot követeltek a zavargások. A biskeki kormány szerint legalább 2 ezer üzbég és kirgiz halálos áldozata lehet a múlt heti etnikai erőszaknak Kirgizisztán déli részén. Az ENSZ 1 millióra becsüli a viszály által érintett lakosság számát. Közel 400 ezren leltek menedékre az üzbég-kirgiz határnál létesített menekülttáborokban.

Blake látogatást tett az üzbég területen lévő menekülttáborokban, s humanitárius katasztrófának minősítette a látottakat. Szerinte fontos, hogy az üzbég menekültek hazatérése érdekében a kirgiz hatóságok megteremtsék "a bizalom és a biztonság" légkörét. Az államtitkár-helyettes közölte, hogy az Egyesült Államok együttműködik a kirgiz kormánnyal a menekültek biztonságos hazatérése érdekében. Az Egyesült Államok 32,2 millió dollár segélyt nyújtott Kirgizisztánnak, és Oroszország, illetve Franciaország is repülőgépekkel küldött segélyt az ázsiai országba.

Termőföld és a víz a konflikus hátterében

Az etnikai feszültség gyökerei egészen a sztálini időkig vezetnek vissza. Kirgizisztánt, Üzbegisztánt és Tadzsikisztánt az 1920-as 1930-as években hozták létre önkényesen kijelölt határokkal.

"A határokat úgy húzták meg a szovjetek, ahogy kedvük tartotta, hegyi folyók mentén, vagy ahol a sztyeppe találkozik a szántóföldekkel" - idézte Alekszej Vlaszov moszkvai posztszovjet ügyekkel foglalkozó kutatót a National, egy angol nyelvű, Egyesült Arab Emirátusok-i központtal működő lap. "Az etnikai felállást nem vették figyelembe. Tadzsikok találták magukat Üzbegisztánban, üzbégek kerültek Kirgizisztánba. Ez súlyos konfliktusok alapjául szolgált. Itt nem volt elég víz, ott nem volt elég termőföld."

A szovjet parancsuralmi időkben ezek a határok kevésbé érvényesültek, de ahogy a rendszerváltást követően megerősödtek a nemzeti mozgalmak, megindult a versengés. Üzbegisztánban van elég termőföld, de kevés a víz. Kirgizisztánban van víz, de szűkében van a termőföldnek és más természeti erőforrásoknak. Kazahsztánban van olaj és gáz, de nincs elég munkaerő. Ideális esetben össze lehet hangolni ezeket, de egyelőre nem sikerült megtalálni a módját az együttműködésnek - magyarázta Vlaszov. Kirgizisztánban az összlakosság 14 százaléka üzbég, ám a déli részen arányuk eléri a 20-30 százalékot is.