Érvénytelen lett a ciántechnológia és az ólomkohászat betiltásáról rendezett nagybányai népszavazás, mivel a lakosságnak mindössze 12,67 százaléka járult az urnák elé. A lakosság felének plusz egy főnek - a több mint 124 ezer lakosból 62 500-nak - kellett volna voksolnia ahhoz, hogy érvényes legyen a referendum. Ehhez képest csupán 15 900-an jelentek meg az urnáknál, akiknek elsöprő többsége ellenezte a bányászati ciántechnológiák alkalmazását az erdélyi településen.
A szavazóknak két kérdésre kellett válaszolniuk. Az első kérdésre, amely arra kérdezett rá, hogy az emberek egyetértenek-e a bányászati ciántechnológiák alkalmazásával Nagybánya területén, összesen 576 szavazó (3,62 százalék) válaszolt igennel, és 15 225 (95,88 százalék) nemmel. A második kérdésre, amely arra vonatkozott, hogy az emberek egyetértenek-e a bányászati nyers- és hulladék anyagot felhasználó ólomkohászattal, 800-an (5,03 százalék) szavazott igennel, 15 017 (94,5 százalék) pedig nemmel.
A népszavazást a helyi önkormányzat írta ki, amely meg akarja akadályozni, hogy az orosz tulajdonban lévő Romaltyn Mining Rt. ciántechnológiás beruházást indítson a 2001-es tiszai ciánszennyezést okozó egykori Aurul vállalat helyén. A városi tanács áprilisban felfüggesztette az építkezési engedélyek kibocsátását, hogy meghiúsítsa a Mihail Prohorov orosz milliárdos érdekeltségébe tartozó társaság tervét.
A Polyus Gold aranykitermelő óriás nagybányai leányvállalata több tíz millió eurós beruházással kívánja feldolgozni az évtizedeken át a kitermelés nyomán felgyűlt aranyat és ezüstöt egy Nagybánya közeli zagytározóból. A városvezetés azonban azt kifogásolja, hogy az oroszok külföldről szállítanának nyersanyagot a helyszínre, amiből ugyancsak cianidos módszerrel nyernék ki az aranyat és az ezüstöt.
Ludescher István, Nagybánya RMDSZ-es ügyvezető polgármestere korábban úgy nyilatkozott az erdélyi Krónikának, hogy a népszavazás akkor is fontos politikai üzenet, ha érvénytelen lesz.