Nagyhatalmakat tart sakkban az internet lyuka

Most éppen Washington, London és Berlin leghatalmasabb emberei számára okoz fejfájást, de a Wikileaks kiszivárogtató weboldal ellenségeinek sora ennél jóval hosszabb. Az eddigi legnagyobb dobásuk az afganisztáni háborúról szóló 90 ezer titkos irat közzététele volt, de hoztak már nyilvánosságra civileket megölő katonákat mutató videót is. Az oldal alapítója szerint a cél az, hogy ne lehessen olyan könnyen visszaélni a titkokkal.

A 39 éves Julian Assange Ausztráliában született, de jelenleg nincs állandó lakhelye. Idejének nagy részét Svédországban és Izlandon tölti, ahol a hozzá hasonló aktivistákat az állam védi. Szerinte most kockázatos lenne az Egyesült Államokba mennie, mert egy amerikai bennfentestől úgy tudja, lehet, hogy letartóztatnák kémkedés vádjával. A férfi eddig sem lehetett ismeretlen az újságolvasók számára, de az utóbbi napokban már tényleg tele vannak a lapok és az internetes híroldalak a fényképével. Ő ugyanis az alapítója, szóvivője és egyik szerkesztője a Wikileaks nevű weboldalnak, amely közérdeklődésre számot tartó iratok és egyéb dokumentumok nyilvánosságra hozatalára jött létre.

Az oldalnak már eddig is voltak nagyobb dobásai, de amit az utóbbi napokban tett, az tényleg robbanásszerű volt. 90 ezer oldalnyi, az afganisztáni háborúról szóló bizalmas katonai és titkosszolgálati iratot adtak át a New York Timesnak, a brit Guardiannek és a német Spiegelnek, majd hétvégén maguk is közzétették a dokumentumokat a saját oldalukon. Vasárnap éjszaka, illetve hétfőn a három újság elkezdte közölni a cikkeket, a saját országaik kormányai pedig azonnal tiltakozni kezdtek és vizsgálatokat kezdeményeztek.

Az iratokból többek között kiderül, hogy az Afganisztánnal szomszédos, az Egyesült Államok szoros szövetségeseként számon tartott Pakisztán titkosszolgálata titokban anyagilag támogatta a tálib lázadókat, sőt segédkezett egy merénylet megszervezésében az USA által támogatott afgán elnök, Hamid Karzai ellen. A Fehér Ház nem tagadta a szövetségesét érő vádakat, de emlékeztettek arra, hogy a nyilvánosságra került iratok a 2004 és 2009 közötti időszakról szólnak, tehát a Barack Obama elnök által meghirdetett új afganisztáni stratégia kezdete utáni időszakot már nem érintik.

A Guardian több olyan iratot dolgozott fel, amelyek a háború civil áldozatairól szólnak. Fény derül egy olyan esetre is, amely során amerikai katonák büntetés nélkül megúsztak egy olyan menekülési akciót, amelyben több afgán civil meghalt. Az egyik dokumentum azt írja le, hogy az afgán civilek milyen anyagi természetű kompenzációt kapnak sérülés esetén. Az anyagok körülbelül 100 olyan esetet említenek meg, amikor civileket katonai ellenőrzőpontoknál lőttek le.

Obama szerint nincs újdonság

Vannak tehát kínos információk a szövetséges haderők számára, de olyan tényekre nem derült fény, amelyek teljesen új megvilágításba helyeznék a háborút. Barack Obama is azt mondta kedden, hogy aggályosnak tartja ugyan a kiszivárogtatást, de hozzátette, hogy az iratokból nem derült ki semmi újdonság. Az amerikai védelmi minisztérium, a Pentagon ugyanakkor bejelentette, hogy vizsgálatot indít a kiszivárogtató megtalálására, és Obama nyilatkozata előtt a Fehér Ház is keményen elítélte az iratok közzétételét és nemzetbiztonsági érdekek sérelméről beszélt.

Árnyalták a háború képét a kiszivárogtatott iratok

A Wikileaks tehát magára haragította a világ jelenleg legerősebb országának kormányát, bár ez nem volt előzmény nélküli. Az oldalt korábban azért is érte kritika, mert nyilvánosságra hozott egy felvételt, amelyen az volt látható, hogy egy amerikai harci helikopter tüzet nyit egy tucat irakira. Az incidens során életét vesztette a Reuters hírügynökség két munkatársa is. A videónak az oldal szerkesztői a "Collateral Murder" (Járulékos Gyilkosság) címet adták. A közzététel ellen már akkor is tiltakozott az amerikai katonai kormányzat, és törvénysértésről beszélt, akárcsak a mostani esetnél.

Túl könnyen élnek vissza a titkokkal

A Wikileaks alapítója, Julian Assange szerint azonban erről szó sincs. A Spiegelnek adott interjújában azt mondta, hogy a nyilvánosságra hozott dokumentumokban nincs szó aktuális csapatmozgásokról, mert az anyagot a szerkesztők átdolgozták, mégpedig úgy, hogy ne tartalmazzon olyan adatokat, amelyeknek közzététele vétlen embereket veszélybe sodorna. Assange ugyan elismeri az államtitkok létjogosultságát, de szerinte ezekkel a szabályokkal túl könnyedén élnek vissza azok, akik emberiségellenes bűncselekményeket követnek el. Hozzátette, hogy az oldal csupán arról gondoskodik, hogy az informátorokat védve, nyilvánosságra hozzák a közérdeklődésre számot tartó dokumentumokat.

"A Wikileaks lesz a kimeneti pontja minden kormányzati hivatalnoknak, bürokratának, vállalati alkalmazottnak, aki olyan titkos és kellemetlen információhoz jut hozzá, amelyet a szervezet el akar rejteni, de a nyilvánosságnak tudnia kell róla." Ezzel a célkitűzéssel indult be a wikileaks.org oldal még 2006-ban. Az oldalt a wikipediához hasonlóan bárki használhatja, de attól függetlenül működik. Ugyancsak fontos különbség a két oldal között, hogy a Wikipediával ellentétben a Wikileakset nem a felhasználók szerkesztik. Az oldal indulásakor még válogatás nélkül lehetett anyagokat nyilvánosságra hozni, de ma már csak szerkesztett tartalmakat közölnek. A fejlesztők ezt azzal magyarázzák, hogy egy szivárogtató oldal számára is fontos a hitelesség.

Nem tudták letiltani

Assange szerint az oldal alapvető célja, hogy a felhasználói névtelenségüket megőrizve szivárogtathassanak ki anyagokat. Ezért a fejlesztőik szoftverekkel próbálják meggátolni a szivárogtatók beazonosíthatóságát, és fontos céljuknak tartják a források védelmét. "Vállaljuk a források védelmét, és a dokumentumok nyilvánosságra hozásának jogi kockázatait" - mondta Julien Assange. A Wikileaks alapítói között állítólag többek között kínai disszidensek, valamint orosz és tibeti menekültek is vannak.

A kormányok és hadseregek mellett is szerzett magának ellenségeket a Wikileaks, és több kiszivárogtatott titkos dokumentum tulajdonosa is perelt az anyagok nyilvánosságra hozása miatt. Egy kaliforniai bíró egy időre le is állíttatta az oldalt a Julius Baer nevű svájci bank kezdeményezésére, miután az oldal olyan dokumentumokat tett közzé, amelyek állítólag bizonyították a bank pénzmosási ügyeleteit.

A Julius Baer akkor arra hivatkozott, hogy az anyagokat meghamisították. A bank szerint bizalmas anyagok közzététele, névtelen forrásokra hivatkozva sérti a személyiségi jogokat. A Wikileaks mellett azonban több amerikai és nemzetközi szervezet is kiállt a szólásszabadságra hivatkozva, aminek a hatására a bíró visszavonta korábbi rendeletét, így az oldal azóta legálisan működik. Igaz, közben más címről a leállás alatt is elérhető volt, ami bizonyította, hogy a leghatalmasabb kormányoknak sem lesz könnyű dolguk, ha szembe akarnak szállni az oldallal.