A fegyverkirály háta mögött viaskodik egymással az USA és Oroszország

Óriási diplomáciai csatát vív egymással az Egyesült Államok és Oroszország, bár az egészből alig látszik valami. Előbbi sürgeti, utóbbi próbálja megakadályozni, hogy Thaiföld kiadja az amerikai hatóságok által több súlyos bűncselekménnyel vádolt Viktor Butot, a világ egyik leghirhedtebb fegyverkereskedőjét. But sok olyan titkot ismerhet a sötét ügyekbe is belefolyó orosz biztonsági szolgálatokról, amelynek az amerikaiak örülnének.

"Még mindig rengeteg jogi lépés van hátra" - jelentette ki Abhisit Vejjajiva thaiföldi miniszterelnök, miután a múlt hét szerdán kiderült, hogy országa mégsem adja ki az Egyesült Államoknak a Viktor But nevű orosz férfit, aki a feltételezések szerint a világ egyik legaktívabb fegyverkereskedője volt elfogásáig. A miniszterelnök bejelentése azért volt váratlan, mert augusztus 20-án egy thai bíróság bejelentette, elég bizonyíték gyűlt össze But kiadatásához. A kiadatásra azonban a bíróság 3 hónapot adott, és azt nem határozta meg, hogy ezen belül mikor kell azt végrehajtani.

Rengeteg "beszélgetés" előzte meg a But kiadatásáról szóló döntést a thai és az amerikai fél között egy a New York Timesnak névtelenséget kérve nyilatkozó amerikai kormányzati tisztviselő szerint. A tisztviselő a lapnak azt mondta, aggódtak amiatt, hogy a thai kormány orosz nyomásra megakadályozza a kiadatást. A But ügyében kifejtett orosz aktivitásra utalt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is, aki a bírósági döntés után azt mondta: a thai bírósági döntés egyértelműen külső nyomásra született, és mindent meg fognak tenni azért, hogy But hazatérhessen Oroszországba.

A 43 éves Viktor But a feltételezések szerint a világ egyik legjelentősebb fegyverkereskedője volt. A 2008 márciusában Thaiföldön, a thaiföldi és az amerikai hatóságok közös akciójában elfogott férfi kiadatását az amerikaiak már korábban kérvényezték, de akkor elutasította a kérelmet az illetékes thai bíróság. Ez ellen a döntés ellen fellebbeztek, ennek eredménye lett a múlt heti határozat.

Az orosz hálózat egyik láncszeme

Oroszország határozottan ellenzi But kiadását, amióta elfogták. Ennek a Foreign Policy című külpolitikai szaklap szerint több oka is van. But helyzete különleges, ugyanis a feltételezések szerint ő szállította az egykori szovjet haditechnikai eszközöket a harmadik világ szovjet érdekkörbe tartozó országainak. A lap szerint ez elképzelhetetlen orosz állami támogatás nélkül. "But kisebb mértékben egy ügynök, de sokkal inkább az utóbbi időben gyorsan terjeszkedő orosz hálozat egyik láncszeme volt" - írja róla a Foreign Policy.

Az oroszok azért is tartanak But kiadatásától a lap szerint, mert ha vádalkut köt az amerikaiakkal, akkor felfedheti előttük az orosz fegyverkereskedő hálózatok és titkosszolgálatok, köztük a katonai hírszerzés működését. "Úgy gondolom, hogy Viktor Butnak rengeteg információ áll a rendelkezésére, aminek sok másik ország nagyon örülne" - mondta a But elfogásában vezető szerepet játszó amerikai egység, a D.E.A. korábbi operációs igazgatója.

A Reuters hírügynökség szerint Moszkva máris bírálta a thai bíróság kiadatást engedélyező döntését. "But ügye igazságtalan, így szabadon kell engedni" - írta az orosz külügyminisztérium sajtóosztályának igazgatóhelyettese egy moszkvai lapban megjelent, a Reuters által idézett cikkében, és azt is hozzátette, hogy a kiadatás alááshatja a Moszkva és Washington között normalizálódni látszó kétoldalú kapcsolatokat.

Az Egyesült Államok és Oroszország kapcsolata az utóbbi hónapokban kiegyensúlyozott volt, de nyár közepén egy váratlan botrány miatt került szembe egymással a két ország. Nem sokkal Dmitrij Medvegyev orosz államfő amerikai látogatása után elfogtak tíz embert az Egyesült Államokban, akiket azzal gyanúsítottak, hogy Oroszországnak akartak kémkedni Amerikában, az volt a céljuk, hogy beépüljenek az amerikai társadalomba. A kémbotrányt gyorsan megoldotta a két ország, fogolycserékkel zárta le az ügyet, de az azóta sem derült ki, hogy mit kerestek az Egyesült Államokban az elfogott oroszok (az orosz-amerikai kémbotrányról itt olvashat bővebben).

But a börtönben

A thai miniszterelnök-helyettes szerint a bírósági döntést semmi nem befolyásolta, egyszerűen az amerikaiak által benyújtott újabb vádak győzték meg a bírót. A New York Times szerint azonban Bangkokban olyan meg nem erősített pletykák terjednek, hogy az amerikai és az orosz fél egymásra licitálva verseng saját érdekeik érvényesítéséért. Az oroszok olcsó olajat, az amerikaiak pedig katonai felszereléseket ajánlanak Thaiföldnek.

"Nem látok itt semmilyen fegyvert"

"A törvények szellemében járunk el, és senki sem mondhatja nekünk, hogy gyorsítsuk fel a procedúrát. Thaiföldnek megvan a saját szuverenitása" - jelentette ki a thai miniszterelnök-helyettes. A BBC rendőrségi forrásokra hivatkozva azonban azt állította, hogy már 50 kommandós állt készen a kiadatás megtagadása előtt, hogy Butot egy katonai reptérre vigye, ahol egy amerikai gép várt arra, hogy elszállíthassa, de a foglyot végül nem adták ki. A BBC szerint a nagyhatalmak hidegháborút idéző versengése között Thaiföldnek a köztes megoldás az érdeke: ha But börtönben marad, akkor Thaiföld nem haragítja magára semmelyik nagy hatalmú szövetségesét sem.

Az Egyesült Államok 2009-ben vádolta meg Butot a fegyverkereskedés mellett pénzmosással és csalással. Egy másik ellene folyó eljárásban pedig azzal vádolják, hogy fegyvereket próbált eladni kolumbiai lázadóknak. A Butnak üzletet ajánló kolumbiaiak azonban amerikai fedett ügynökök voltak.

A tavaly márciusi letartóztatással több mint egy évtizedes fegyvercsempészi karriere szakadt meg. But korábban gyakorlatilag háborítatlanul vészelte át, hogy az ENSZ és több emberjogi szervezet sorra adta ki jelentéseit róla, hogy a sajtóban évek óta csak "a halál kufáraként" emlegették, és ezzel a címmel jelent meg róla könyv 2007-ben két biztonsági szakértő tollából - nem volt elég erős bizonyíték ellene. Így aztán But nyilvános szerepléseiben mendemondának minősítette az ellene felhozott vádakat, és az ártatlanul meghurcolt tisztes üzletember szerepében tetszelgett, hol sajnáltatva magát, hol viccet csinálva helyzetéből. A New York Times újságíróját például azzal fogadta, hogy szétnyitotta a kabátját: "Nem látok itt semmilyen fegyvert" (a Viktor Butról készült portrénkat itt olvashatja).