Pénz helyett költekezési tanácsokat ígér a nyomorgó világnak az ENSZ

A segélyek növelése helyett inkább a hatékonyabb felhasználásáról beszélnének a hétfőtől szerdáig tartó ENSZ-konferencia résztvevői, akiknek számot kell vetniük 2000-ben tett, várhatóan bukásra ítélt ígéreteikről. Bár az ENSZ 2015-ig teljesen fel akarta számolni az extrém szegénységet a világban, a gazdasági válság miatt most azért kénytelen küzdeni, hogy az akadozó programokból a donor országok ne vonják ki az eddig folyósított pénzeket.

Több adakozás helyett a meglévő támogatások hatékonyabb felhasználását fogják sürgetni a gazdag országok azon az ENSZ-konferencián, amelyen a Millennium Development Goals (MDGs) nevű fejlesztési program további sorsáról tárgyaljanak - írja a New York Times. A lap szerint sok gazdag ország kacérkodik a nemzetközi segélyprogramokra szánt pénz csökkentésével, mert a gazdasági világválság kitörése óta inkább saját problémáikra költenének, mint a harmadik világ szegénységtől sújtott régióira.

Az ENSZ tagállamai által 2000-ben vállalt millenniumi fejlesztési célok olyan törekvéseket tartalmaztak, mint az extrém szegénység és az éhínség felszámolása a világban, az alapfokú oktatás kiterjesztése mindenkire, a nemek közötti egyenlőtlenségek felszámolása, a gyermekhalandóság csökkentése, a fertőző betegségek elleni küzdelem vagy a fenntartható fejlődés alapelveinek terjesztése. A 8 célkitűzést 2015-ig akarták teljesíteni, de már előre látszik, hogy mindez nem fog sikerülni (a célokról és a program sikertelenségéről itt olvashat bővebben).

A programról hétfőtől szerdáig tartó New York-i konferencián már az első napon egyértelművé vált, hogy a programot pénzelő donor országok nem akarnak az eddiginél sokkal több pénzt fektetni a célok megvalósításába. Az elmúlt két évben magas munkanélküliséggel és növekvő adóssággal küzdő fejlett országok azt szeretnék, ha a konferencia inkább az eddigi források eredményesebb felhasználásáról szólna.

Az Egyesült Államok segélyezési főnöke, Rajiv Shah egy a Reutersnek adott interjúban azt mondta, hogy teljesen újra kell gondolni a szegénység elleni programokat, hogy azok a szegény országok gazdasági növekedését serkentsék egyszerű osztogatás helyett. A segélyezési főnök szerint a programok során a megsegített országok számonkérhetőségét és a korrupció elleni küzdelmet is előtérbe kell helyezni.

Shah szerint az USA számára létfontosságú, hogy megmutassák az amerikaiaknak, adódollárjaik nem mennek veszendőbe. Ennek érdekében szerdán Barack Obama amerikai elnök is felszólal majd az ENSZ-konferencián.

Közben Jonas Gahr Stoere norvég külügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy nem szabad csökkenteni a programra szánt pénzek összegét. A külügyminiszter szerint aggodalomra ad okot, hogy néhány donor ország a saját gazdaságának megsegítésére csoportosítaná át a segélyre szánt pénzeket: "Ezeket az országokat nyomás alatt kell tartanunk, hogy teljesítsék az ígéreteiket" - mondta. Több segélyszervezet szerint a gazdag országok ugyanis már 2008 óta nem növelik a segélyre fordított összegeket.

Az előzetes ígéretek ellenére ugyanakkor optimistán nyilatkozott az ENSZ 65. közgyűlésének megnyitóján Joseph Deiss, a közgyűléselnöke, akik közölte: a Millenniumi Fejlesztési Célok elérhetők, ha a kormányok, a civil társadalom és a magánszektor egyaránt elkötelezi magát mellettük. "Felhívom valamennyijüket, hogy magánemberként, államfőként, kormányfőként, az Egyesült Nemzetek Szervezetének tagjaként erősítsék meg a Millenniumi Csúcson tett elkötelezettségüket és nyilvánítsák ki ma, hogy meg akarjuk teremteni azokat a feltételeket, amelyek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy 2015-re teljesítsük a Millenniumi Fejlesztési célokat" - mondta Deiss.