Nurulla főhadnagy apatikus arckifejezésébe némi élet költözik, amikor a szeptember 18-i csatáról beszél. "Három napig harcoltunk, volt hogy éjjel, volt hogy nappal. Az ellenség minden erejét bevetette, hogy megakadályozza a [parlamenti] választásokat" - mondja az afgán hadsereg baglani zászlóaljának egyik szakaszparancsnoka. "De az volt a legszebb nap, amikor a magyarok is beszálltak [szeptember 18-a]. Előtte lőttek minket a tálibok mindennel, de utána már nem annyira" - mondja elégedett mosollyal. Az afgán katonák harcolnak, ha kell, de a jobban felszerelt és kiképzett magyarok kíméletlen és pontos tüzéhez hasonlót nem tudnak a lázadókra zúdítani.
A Bage Samal-i csatában, amikor az afgán zászlóalj 2. századából körülbelül negyven embert és egy tucat magyar katonát beszorítottak egy iskolába, az afgánok szerint legalább hét tálibot öltek meg a szövetségesek. Ők maguk sérülést sem szenvedtek el. Időnként az afgán tolmács hordta fel a lőszert és a vizet az épület tetejére, ahol a tüzelőállások voltak.
"A mi országunkért küzdenek"
A tálibok RPG gránátvetőkkel és géppuskákkal lőtték őket a szomszédos épületekből és facsoportokból, teljesen körbevéve őket, legalább húszan, reggel nyolctól este fél hétig. Az afgánok aknavetőkkel, RPG-kkel és géppuskákkal válaszoltak, a magyarok pedig a páncélozott terepjáróikra szerelt nehézgéppuskákkal és mesterlövészpuskákkal, amikkel többek között teljesen elhallgattattak egy épületet, ahonnan a tálibok tüzeltek.
Egy tálib lövészt pont akkor talált el egy magyar mesterlövész, amikor tüzelésre emelte az RPG-jét. De nem mindig lehetett látni az ellenséget: a tálibok ügyesen használják fedezéknek a tereptárgyakat. A lövések közül sokan veszélyesen közel jöttek, az iskolaépület falán koppantak, és jól lehetett hallani a fütyülésüket. Voltak olyan fényjelző lövedékek, amelyek az afgán katonák mellett vágódtak a falba, és még ott égtek egy darabig a becsapódás után.
Az úton lévő ellenőrző pontokról elmenekültek az afgán rendőrök, amikor a tálibok megkezdték a támadást. A település lakói szintén eltűntek a bajt érezve vagy a tálibok fenyegetésének engedelmeskedve. A lövöldözés kicsivel az előtt maradt abba, hogy megérkezett az amerikai és a német felmentő sereg. Nekik is volt épp elég bajuk: a választások napján a tartomány több más pontján is támadásba lendültek a tálibok. Még egy hidat is felrobbantottak. "A leghálásabbak Istennek vagyunk. De sokat köszönhetünk a magyaroknak. Mindent megtettek, bátran harcoltak, és a mieinket is felbátorították, mert láttuk, hogy külföldi katonák a mi országunkért küzdenek" - mondja Nurulla főhadnagy.
Kik ezek az emberek? |
Gyerekek, részegek, bolondok
Az OMLT előző váltása, ami 2010 első félévében volt Afganisztánban, számos hadműveletet hajtott végre az afgán zászlóaljjal közösen, azzal a céllal, hogy visszaszerezze a kormány és a szövetségesek számára azokat a területeket, amelyek 2009 óta az ellenállók befolyása alá kerültek Baglan tartományban. A korábban békés környék, ahol a magyar katonák 2006 óta vannak jelen, eleinte békefenntartó szerepben, 2009 óta kimondottan veszélyes: a tálibok több járásban is aktívak, és szinte folyamatosan támadják a tartományon keresztülhaladó főutakat, amelyek a NATO utánpótlási vonalaiként szolgálnak. Augusztusban két magyar katona is életét vesztette egy tálib akcióban.
Az OMLT negyedik váltását a szeptember 18-i csatától eltekintve eddig elkerülte a baj. "Isten szereti a gyerekeket, a részegeket meg a bolondokat, ezekre vigyáz" - mosolyog egy magyar tiszt, a Bravo csoport parancsnoka, akinek nevét a Honvéd Vezérkar kérésére nem írhatjuk le.
A magyarok kimondottan jóban vannak a melléjük rendelt afgán katonákkal, folyton egymás vállát veregetik. Az afgánok értékelik a segítséget, a magyarok meg örülnek, hogy végre valódi katonai feladatot hajthatnak végre a sok békefenntartó misszió után.
A tavaszi és nyári hadműveletek egyelőre nem hoztak áttörést Baglanban. Noha egyes, korábban a tálibok által ellenőrzött környéken most megint a kormány az úr, a főutakon továbbra is rendszeresek a rajtaütések. A tálibok még illegális ellenőrző pontokat is működtetnek. Október 7-én egy öngyilkos merénylő felrobbantotta magát egy német konvoj mellett, egy katona meghalt, hét megsebesült.
Tolvajtevékenységgel szemben tehetetlenek
Az afgán katonai vezetés szerint ennél sokkal többet nehéz lesz elérni. "Nézze, voltak eredményeink, de a tolvajtevékenységet nem lehet megelőzni. Az ellenség öt perc alatt megjelenik az úton, csinál egy félórás műsort, aztán elmenekül. Nekünk nincsen engedélyünk arra, hogy megtámadjuk a falvakat. Mit tudunk csinálni, ha [a tálib] elbújik a falvakban és úgy tesz, mintha egyike volna a helyi parasztoknak? Semmit" - mondja Allah Szafi alezredes, a baglani afgán zászlóalj parancsnoka.
Szafi azt mondja, hogy háromszor-négyszer ennyi katonára és sokkal komolyabb fegyverekre volna szüksége ahhoz, hogy egyedül is tartani tudja a tartományt. Hosszú távon erre lesz kényszerítve, mert a NATO elvileg 2011-ben meg akarja kezdeni a kivonulást Afganisztánból. A baglani zászlóalj sokat fejlődött az elmúlt egy évben, részben a sok tapasztalatnak, részben a magyar-amerikai segítségnek köszönhetően, de egyedül nem tudnák felvenni a küzdelmet a tálibokkal.
A szövetségesek most azzal próbálkoznak, hogy szabadcsapatokat vetnek be a táliboktól megtisztított területeken, hogy megerősítsék a kormányerőket. A stratégiának számos kritikusa van: a milicisták közt vannak olyanok, akik fél évvel ezelőtt még a tálibok oldalán álltak és sarcolták a helyi lakosságot. Viszont reguláris erők hiányában nem nagyon van más lehetősége a kormánynak, ha meg akarja őrizni a táliboktól visszavett területeket.
"Elfogyott körülöttünk a levegő"
A rossz biztonsági helyzetben kérdésessé vált a fő magyar katonai alakulat, az úgynevezett tartományi újjáépítési csoport (PRT) szerepe. A PRT békefenntartó erő, fejlesztésekkel, segélyezéssel, rendfenntartó járőrözéssel foglalkozik, támadó műveletekben nem vehet részt. Fejlesztésre azonban eleve kevés pénz állt rendelkezésre, évi mintegy félmilliárd forint, és idén még ezt is a felére csökkentette a kormány. A PRT így gyakorlatilag anakronizmussá vált: fejlesztésre nincsen pénze, harcokban pedig nem vehet részt.
Ez az afgánoknak is feltűnt. A magyarokkal egyébként kimondottan jó kapcsolatot ápoló baglani kormányzó nemrég kijelentette, hogy a magyar PRT a leggyengébb egész Afganisztában. Megkérdezte, hogy mikor adja át a helyét egy gazdagabb országnak, amely valóban tud pénzt fordítani a fejlesztésekre, illetve hogy a NATO döntse el: rendet tesz végre a tartományban vagy pedig kivonul. Ezeket a megállapításokat a magyarok sem igen vitatják. Tölli István nagykövet, a Külügyminisztérium baglani képviselője, aki 2007 óta dolgozik itt, csak annyit mond: "Elfogyott körülöttünk a levegő."
Szlankó Bálint, Baglan
Szlankó Bálint könyve a magyar katonák afganisztáni háborújáról 2011 elején jelenik meg az Athenaeum kiadónál.