Zajlik a chilei bányászok kimentése. A csak San Lorenzo akciónak nevezett mentőakció során azt a 33 bányászt hozzák fel a felszíne a chilei Atacama sivatagban található Copiapó közelében fekvő rézbányából, akik még augusztus 5-én rekedtek a mélyben egy bányaomlás után. Itt figyelemmel kísérheti az eseményeket percről percre.
A mentési munkálatokat világszerte hatalmas figyelem követi, újságírók százai tudósítanak a helyszínről, élőben adják a többek között a CNN és a BBC hírtelevíziók. "A chilei bányászok kimentése egy globális valóságshow lett. A látványosság társadalma vagyunk" - jellemezte a helyzetet az egyik chilei újságíró.
A mentés az előzetes híradások szerint chilei idő szerint este nyolckor (Magyarországon hajnali egy) kezdődött volna, ám nem sokkal a kijelölt időpont előtt a Laurence Golbourne bányászati miniszter bejelentette, hogy még tesztelni fogják a mentőaknában a mentőkabint, ami végül több mit 3 órába telt. A kabint többször leeresztették az aknába, de bányászt még nem hoztak fel.
Miközben a mérnökök szorgalmasan sürgölődtek a mentőkabinok és a mentőakna körül, a közelben tartózkodó hozzátartozók körében egyre nagyobb a várakozás. A közeli Copiapóban ugyanakkor fesztiválhangulatban figyelik az emberek az eseményeket kivetítőkön.
A bányászokat egyesével fogják felhozni a mentőkabinban. Fejenként több mit fél órába fog telni az út, a tévékamerával, oxigénpalackkal és vészkijárattal felszerelt szűkös mentőkabinban. Várhatóan óránként egy bányászt tudnak majd felhozni. Az elsőként várható bányász felesége a héten várja közös gyermeküket. Utoljára a csoport művezetője, Luis Urzua marad, akinek lélekjelenléte mentette meg a 33 embert, akikről a baleset után 17 napig nem tudták a felszínen, hogy életben maradtak. Mostanra már 68 napja vannak a mélyben.
"Életünknek olyan szakaszát töltöttük itt, amit egyikünk sem tervezett, és reméljük, soha többé nem kell újra átélnünk, de hát ilyen a bányászok élete" - mondta a Guardiannak Urzua, akire nemzeti hősként tekintenek Chilében. "Mindig azt mondjuk, amikor lemegyünk, hogy tiszteld a bányát, és reménykedj, hogy kijutsz."
Ő volt az, akinek a vezetésével a bányászok túlélték mélyben rekedésük első 17 napját, amikor semmilyen kapcsolatuk nem volt a külvilággal. Ezekben a kritikus napokban a bányászok 48 óránként ehettek egy kanálnyi tonhalkonzervet, hogy képesek legyenek minél tovább kitartani. Urzua, aki a 33 bányász közül utolsóként fogja elhagyni a menedékül szolgáló vágatokat, azt mondta a brit lapnak, meghajlik emberei képessége előtt, hogy ennyire össze tudtak fogni a bajban.