Jóváhagyta az atomerőművek működési idejének meghosszabbítását csütörtökön a német parlament (Bundestag) kormánypárti többsége. A kereszténydemokrata-liberális kormányzat ezzel felülírta a korábbi, szociáldemokrata-zöld kormány által tíz éve megszabott határidőt, amely szerint 2022-ig be kellett volna zárni Németország összes atomerőművét. A csütörtöki döntés értelmében az utolsó reaktor 2035-ig üzemelhet.
A kormány döntése heves tiltakozást váltott ki Németországban, ami megmozgatta az ellenzéki pártokat és a környezetvédő szervezeteket. A Bundestag környezetvédelmi bizottságában már szerdán ordibálásba fajult az atomenergia-törvény módosításának vitája, csütörtökön pedig a Zöldek képviselői próbálkoztak időhúzással: kihasználták minden felszólalási lehetőségüket, és 24 módosító indítványt nyújtottak be a törvényjavaslathoz.
A parlamenti szavazást tüntetések kísérték, a Brandenburgi kapunál a tiltakozók óriáskivetítőn követték a parlamenti vitát. Csütörtökön reggel a Greenpeace nemzetközi környezetvédő szervezet aktivistái egy hatalmas molinót is kifeszítettek a kereszténydemokraták (CDU) berlini székházára, melyen Angela Merkel kancellár és Jürgen Grossmann, az RWE energiavállalat elnöke látható, amint jókedvűen emelik magasba poharukat, a "Politika az atomkonszernekért" felirat alatt. A Greenpeace azzal vádolja a szövetségi kormányt, hogy a nagy energiacégek kedvéért módosította az atomtörvényt.
Norbert Röttgen szövetségi környezetvédelmi miniszter "energiapolitikai vakrepülőknek" minősítette az üzemidő-meghosszabbítást kritizálókat, és azt mondta: a szociáldemokraták, zöldek és a Baloldal pártja az ország érdeke elé helyezik a saját politikai érdekeiket. Röttgen azt hangsúlyozta: a kereszténydemokrata-liberális kormány hosszú távú tervei szerint 2050-re el lehet érni, hogy a villamosenergia-termelés 80 százaléka megújuló forrásból származzon, de az átmeneti időben nem lehet lemondani az atomerőművekről.
Greenpeace-plakát a CDU székházán. A felirat: "CDU: Politika az atomkonszernekért"
A döntés ellen ugyanakkor nem csak az ellenzék és a környezetvédők tiltakoztak, mintegy 50 önkormányzati tulajdonú közüzemi cég is kampányt kezdett a törvénymódosítás ellen. Szerintük az atomerőművek üzemidejének meghosszabbítása veszélyeztet 6 milliárd euró értékű zöldberuházást, mert bebetonozza a nagy konszernek erőfölényét. A közműcégek bejelentették, hogy az Európai Bizottsághoz fordulnak a törvénymódosítás miatt.