Mudzsahedek bosszújáról beszél az afgán vesztegetéssel vádolt magyar

Manipulációnak tartja a róla bemutatott felvételt az a magyar választási megfigyelő, aki az egyik afgán tévé szerint kenőpénzt fogadott el a szeptemberi afganisztáni választásokon. Katona Magda Nasrin az [origo]-nak azt mondta, nem fogadott el pénzt, a választási eredményt ő nem is tudta befolyásolni, és szerinte fondorlatos bosszúról lehet szó.

Manipulációnak és politikai provokációnak tartja a róla készült videofelvételt az a magyar választási megfigyelő, aki egy afganisztáni tévében bemutatott felvétel szerint kenőpénzeket fogadott el a szeptember 18-i afganisztáni parlamenti választások alkalmával. A felvételről a Washington Post című tekintélyes amerikai napilap számolt be. Katona Magda Nasrin magyar Afganisztán-kutató az [origo]-nak azt mondta, megdöbbentette a hír, amelyről egy régi barátja e-mailjéből értesült. Azt állította, hogy az amerikai lap munkatársai még nem keresték meg az ügyben.

A Washington Post cikkében egy, az Emrúz afgán televíziós csatornán péntek este bemutatott felvételre hivatkozott. "Azt hiszem, megegyezhetünk nyolcezer dollárban, de még adnod kell majd nekem hatezret" - hallható a lap szerint a videofelvételen. A Washington Post szerint a nő azt is elmondta, hogy már beszélt választási biztosokkal, és újra kapcsoltba fog lépni velük a fizetségért cserébe. A lap szerint a felvételen az is szerepel, hogy a nő azt mondja, "továbbítom a panaszt nekik", illetve, hogy arról beszél, "nem szeretem a mudzsahedineket és a hadurakat. Utálom őket."

Nem lehetett ráhatása az eredményre

"Ilyet nem mondtam" - kommentálta az [origo]- nak feldúltan az amerikai a lapban megjelenteket Katona Magda Nasrin. A többek között az afganisztáni etnikai konfliktusokkal, az afgán nemzetté válással, iszlám mozgalmakkal foglalkozó kutató azt mondta, hogy azért nem állják meg a helyüket az amerikai lapban megjelent állítások, mert a Foundation for Afghanistan (saját alapítványa) megfigyelőjeként nem lehetett semmilyen ráhatással az eredményre. Azt mondta, hogy a megfigyelő nem tehet semmit, a választás eredményeit csak a voksok számítógépes adatbevitelénél lehet még befolyásolni, de arra neki nincs rálátása. Az a Washington Post cikkében is szerepel, hogy nem teljesen világos, a megfigyelő miként tudta volna befolyásolni a választás eredményét.

Katona Magda Nasrin szerint az ő feladata csupán a választás rendjének ellenőrzése és a szabálytalanságok jelentése. Azt elismerte, hogy számtalan alkalommal mondott olyat, hogy minden tőle tehetőt megtesz, hogy továbbítsa a panaszokat, amikor ilyenekkel felhívták. Azt mondta, két dolgot tehet ilyenkor, és ezt minden panaszosnak elmondja: továbbítja a panaszt a választási bizottságnak, illetve szerepelteti a jelentésében.

Egy paróka és egy szemüveg kell

A kutató szerint nem is volt alkalma pénzek elfogadására, mivel, bár sok jelölttel találkozott, ezekre a találkozókra soha nem négyszemközt került sor, mindig volt vele valaki más is, legtöbbször afgán munkatársa, és minden találkozója dokumentált. A magyar megfigyelő szerint manipuláció lehet a felvétel, egy jellegzetes hosszú fehér parókával és vastag keretes szemüveggel bárki utánozhatja őt, és a vele folytatott telefonos beszélgetéseket is felhasználhatták ehhez.

Többek között felhívta őt választási panasszal a kérdéses felvételt bemutató Emrúz televízió tulajdonosa, Nadzsibullah Kabuli, aki maga is jelöltként indult a választáson (bár nem került be a törvényhozásba). "Azt mondtam neki, hogy legjobb tudásom szerint továbbítom a panaszát" - mondta az [origo]-nak. Kabulival egyszer személyesen is találkozott a választás előtt egy nyilvános nagygyűlésen a Bosztan-i Kabul nevű parkban, ahol közös fénykép is készül róluk.

Mudzsahedek bosszúja

Katona Magda Nasrin bosszúhadjáratot sejt az ügy mögött. Az [origo]-nak azt mondta, két oka is lehet az Emrúz televíziónak arra, hogy megtámadja őt. Kabuli ellen ugyanis panaszt tett a választási hatóságoknál, mivel fegyveres emberei ott voltak egy választási helyiségben - a férfi egy kabuli körzetben indult -, amelyet éppen ellenőrizni szeretett volna, de amikor a fegyveresek meglátták őt, utasították az ott szolgálatban lévő rendőröket, hogy motozzák meg, így tartva fel addig, amíg elintézik a dolgukat. Katona szerint ezalatt feltehetően hamis szavazatokkal töltötték meg az urnát, az őt motozó nők megalázó módon bántak vele ekkor, még a hajába és a melltartójába is beletúrtak.

Az ellene irányuló állítólagos támadás másik okára a magyar kutató szerint az a szájába adott, de általa ki nem mondott mondat utal, amelyben a hadurakkal és mudzsahedinekkel szembeni utálatáról van szó. A múlt héten jegyeztek be egy nemzetközi támogatással alakuló afganisztáni kutatóintézetet, amelynek ő is tagja. Ennek az intézetnek afgán képviselője a szovjetbarát egykori Nadzsibullah elnök (csak névazonosság a másik szereplővel) külföldi hírszerzésének korábbi parancsnoka, Abulvahid Takat, aki Katona szerint egy "zseniális biztonságpolitikai elemző", és aki "szálka a hadurak és mudzsahedek szemében" - mondta az [origo]-nak.

Katona és Nadzsibullah Kabuli

Az afganisztáni választások tisztaságával kapcsolatban a Washington Post szerint több kétely is felmerült, a meghatalmazott központi iroda számos embert - a Független Választási Bizottság (IEC) és a választási panaszbizottság (ECC) tagjait - letartóztatta, akiket azzal gyanúsítanak, hogy kenőpénzes csalásokban vettek részt. Pénteken Hamid Karzai afgán elnök legjelentősebb politikai ellenfele, Abdullah Abdullah volt külügyminiszter ugyanakkor azzal vádolta meg a kormányt, hogy az igazságszolgáltatást akarja felhasználni a szeptemberi parlamenti választások eredményeinek megváltoztatására, mivel a választásokon Karzai szövetségesei visszaszorultak. Az afganisztáni választásáról szóló cikkünket itt olvashatja.

Senki nem tud róla

A kabuli magyar a nagykövetség nem tud az említett videofelvételről, az afgán hatóságok pedig sem velük, sem a magyar Külügyminisztériummal nem vették még fel a kapcsolatot - mondta a Figyelőnet.hu-nak Peimli Károly kabuli magyar nagykövet. "Katona Magda nem nemzetközi szervezet vagy a magyar kormány felkérése alapján, hanem saját alapítványának keretei között járt hosszú távú megfigyelőként az országban a szeptemberi választások idején. Utazásáról nem értesítette előre a követséget, a kormány is a kabuli magyar nagykövetségtől szerzett tudomást az érkezéséről" - idézte a lap a diplomatát.

Az afganisztáni televízióban azt állították a nőről, hogy az afgán választási panaszbizottságnak dolgozik, amely pont a gyanús választási ügyek kivizsgálásával foglalkozik. Ezt azonban a Washington Post szerint a bizottság szóvivője tagadta. A Figyelőnetnek Peimli Károly erről azt mondta: ha Katona Magda tagja lett volna ilyen panaszbizottságnak, arról a választást felügyelő szerveknek tudniuk kellett volna.

A nagykövet szerint, aki szeptemberben személyesen is találkozott Katona Magdával, a nő "rendkívül otthonosan mozog az országban, kiterjedt afgán kapcsolatokkal rendelkezik, beszéli a nyelvet, nem szorult pátyolgatásra. A választások napján a fővárosban és vidéken egyaránt nagy volt a mozgása, de hosszú távú megfigyelőként a szavazatszámlálásról is gyűjtött adatokat."