A Mol körüli feszültség árnyékában tárgyal Orbán és Putyin

Kormányzásának eddigi legkeményebb külföldi tárgyalása vár Orbán Viktorra, aki kedden Moszkvában találkozik Vlagyimir Putyin orosz kormányfővel. Az [origo] információi szerint a magyarországi Gazprom-érdekeltség különadója miatti feszültség és a Malév helyzete megoldódni látszik, de továbbra is kényes kérdés az orosz kézben lévő Mol-részvénycsomag sorsa. Ezt a magyar kormány szeretné visszaszerezni, ennek érdekében Orbán állítólag egy javaslatcsomagot vitt Moszkvába.

Vlagyimir Putyin orosz kormányfő meghívására kedden Moszkvába utazott Orbán Viktor miniszterelnök. Ez az első alkalom a kormányváltás óta, hogy Orbán találkozik orosz kollégájával. Legutóbb, még ellenzéki vezetőként egy éve, az Egységes Oroszország párt kongresszusán, Szentpéterváron találkoztak, amikor Orbán - saját későbbi nyilatkozata szerint - azt mondta Putyinnak: szeretné rendezni és új alapokra helyezni a kapcsolatokat.

A korábban - különösen a 2008-as orosz-grúz háború idején - Moszkvával szemben rendkívül kritikus Orbán a NATO lisszaboni csúcsértekezletén már azt nyilatkozta: "a nyugati világ és Oroszország között egy nagy történelmi szövetség kialakulásának a napjait éljük". A miniszterelnök ugyanakkor hozzátette azt is, hogy ebben az enyhülési folyamatban Közép-Európáról sem szabad megfeledkezni, a térség országainak biztonsági és gazdasági garanciákat kell kapniuk.

Elköltözhet a Panrusgáz

A magyar-orosz kapcsolatokat több nyitott gazdasági kérdés nehezíti. A kormányfői csúcstalálkozót előkészítő Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter moszkvai látogatása sem ment zökkenőmentesen: csak a tervezetthez képest két hét késéssel fogadta őt Viktor Zubkov első miniszterelnök-helyettes. Fellegi erről az MTV műsorában azt mondta: "a szakértői tárgyalásokon nem tudtunk egy olyan pontig eljutni, hogy a miniszteri látogatásnak értelme legyen".

Korábban az [origo] egy, az energiapiacot ismerő forrástól úgy értesült, hogy a részben a Gazprom orosz gázipari monopólium érdekeltségébe tartozó Panrusgáz Gázkereskedelmi Zrt.-t is érintő válságadó lehet az oka a találkozó csúszásának. A Fellegi tárgyalásai után kiadott minisztériumi közlemény szerint az oroszok aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy az energiaipari cégekre Magyarországon kivetett válságadó érinti a Gazprom érdekeltségét is.

A Panrusgáz részben a Gazprom, részben a német E.ON érdekeltségében van, és közvetítő kereskedőként fontos szerepet játszik Magyarország gázellátásában. A cég tavalyi forgalma meghaladta az 506 milliárd forintot, amely alapján jelentős, több mint ötmilliárd forint különadót kellene fizetnie, ami többszöröse a cég nyereségének (ez a cég honlapja szerint tavaly 1,2 milliárd forint volt). Az [origo]-nak nyilatkozó forrás szerint a cég kifizeti az idei adót, de a székhelyét hamarosan Bécsbe helyezi át, és a jövőben Ausztriában fog adózni. A Kommerszant című orosz lap értesülése szerint a gázárak törvényi korlátozása miatt az E.ON is azt mérlegeli, hogy kivonul a magyar piacról.

Megoldódhat a Malév ügye

Egy kormányzati forrás az [origo]-nak azt mondta: a Malév helyzete az egyik legkényesebb kérdés az orosz-magyar kapcsolatokban, de ez lehet, hogy megoldódik a mostani tárgyalásokon. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium múlt heti közleménye szerint Fellegi moszkvai tárgyalásain megállapodtak abban, hogy "lezárják a Malévot érintő eddigi együttműködést". A közlemény szerint a felek "szakértői tárgyalások során rögzítik a pénzügyi elszámolás módját".

A magyar légitársaságot korábban orosz befektetőknek adta el az előző kormány, de az oroszok nem tartották be a szerződés több pontját: több tízmillió eurós viszontgaranciát terheltek a Malévra, majd nem fizettek, amikor az állam le akarta hívni az orosz bankgaranciát. A légitársaság idén márciusban került ismét a magyar állam többségi tulajdonába egy 25 milliárdos tőkeemeléssel, majd szeptemberben újabb 15 milliárd forinttal segítették ki a céget.

A Napi Gazdaság című lap keddi száma szerint a Malév ügyét adósságcserével oldhatják meg. Ennek lényege, hogy az Vnyesekonombank tulajdonában álló dunaújvárosi Dunaferr jelentős kölcsönöket vett fel magyar bankoktól, a Malév viszont jelentős összeggel tartozik a Vnyesekonombanknak. A két tartozás cseréje tiszta helyzetet teremtene: a Maláv magyar bankoknak, elsősorban az OTP-nek tartozna, a Dunaferr viszont a saját tulajdonosának, a Vnyesekonombanknak.

A Mol-részvényekről még tárgyalnak

A Panrusgáz különadójánál jóval nagyobb tételt jelent a Szurgutnyeftegaz orosz olajipari társaságnak a Mol Nyrt-ben lévő 21 százalékos részvénycsomagja. A részvényeket az orosz cég tavaly tavasszal szerezte meg, amit élesen bírált az akkor még ellenzéki Fidesz: "A magyar kormány vagy béna kacsa, vagy Oroszország ügynöke" - jelentette ki tavaly Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke (ma külügyi államtitkár) a testület rendkívüli ülésén.

Az üzlettel ugyanakkor az oroszok sem elégedettek, hiszen a Szurgutnyeftegaz továbbra sem gyakorolhatja részvényesi jogait, mivel nem jegyezték be a részvénykönyvbe. Ezt a cég bíróságon támadta meg, de a Fővárosi Ítélőtábla a Molnak adott igazat. A múlt héten egy berlini konferencián Putyin épp a Molt említette példaként arra, hogy szerinte miképp próbálják korlátozni az orosz cégek terjeszkedését. "Mindent elkövetnek, hogy képviselőit kiszorítsák, ne engedjék be őket a társaság vezető testületeibe, és ez megszeg minden törvényt és szabályt" - mondta Putyin.

Októberben felröppent ugyan a hír, hogy Magyarország megvenné a Szurgutnyeftyegaz Mol-részvényeit, de később ezt úgy pontosították, hogy tárgyalások folynak a részvényekről. Fellegi több interjúban is azt mondta: a magyar állam nem érdekelt abban, hogy olyan stratégiai jellegű magyar vállalatban, mint a Mol, meghatározó külföldi tulajdon jöjjön létre. A visszavásárlás azonban több százmilliárd forintba kerülne, illetve az orosz fél a pénz mellett más feltételeket is szabhatna. A tulajdonosi jogok korlátozása azonban az orosz cégnek kellemetlen, hiszen sok pénze áll a részvényekben.

A Kommerszant orosz üzleti lap és a Napi Gazdaság is úgy értesült, hogy a Mol-részvények ügye a lehet a döntő kérdés a tárgyalásokon, ennek megoldása érdekében Orbán egy kész csomaggal utazik Moszkvába. Ebben állítólag a Paksi Atomerőmű bővítése, orosz metrókocsik vásárlása, illetve a magyarországi gáztározók egy részének átengedése mellett az is szerepel, hogy Oroszország kereskedelmi bázist építhetne ki Magyarországon. Ennek érdekében Záhonytól egészen Dunaújvárosig hosszabbítanák meg az orosz szabvány szerinti, széles nyomtávú vasútvonalat.

Gáz nélkül nem megy

Magyarország számára a legfontosabb kérdés mégis az orosz gázszállítás, hiszen az ország szükségleteinek 80 százaléka Oroszországból, és egyetlen vezetéken, Ukrajnán keresztül érkezik. E rendszer gyengeségét a 2009 januári gázkrízis mutatta meg, amikor Ukrajna fizetési késedelme miatt két hétre elzárták az orosz gázcsapot, és Magyarországra sem érkezett gáz. Magyarországnak 2015-ig van megállapodása Oroszországgal, ami a kőolaj világpiaci árához köti a földgáz árát.

Az elmúlt években többféle terv született arra, hogy más forrásból vagy legalább más útvonalon lehessen földgázt szállítani Közép-Európába, és Orbán is beszállt egy ilyen tervbe, szeptember közepén, Bakuban szándéknyilatkozatot írt alá az úgynevezett AGRI-projektről, amely az azeri földgázt Grúzián keresztül, csővezetéken juttatnák el a Fekete-tenger partjára, ahol cseppfolyósítanák, majd hajóval vinnék Romániába, ahonnan eljuthatna Magyarországra is.

Bár ennek a rendszernek a megvalósulása még bizonytalan, egyes elemei már készülnek: például októberben Orbán Emil Boc román miniszterelnökkel és Günther Oettingerrel, az Európai Bizottság energetikai biztosával együtt adta át a Szeged-Arad gázvezetéket. Ez a vezeték egyelőre Magyarországról Románia irányába szállíthat gázt, de kétirányúvá lehet alakítani, így része lehet a román tengerpartról nyugat felé vezető vezetékrendszernek is. Hasonló összeköttetés épül Horvátország felé, így horvát kikötőből is érkezhet majd gáz.