Csak a kívánságlistáig jutott Moszkvában Orbán és Putyin

A nagy várakozások ellenére lényegi eredmény nélkül zárult Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin keddi tárgyalása, pedig a diplomáciában szokatlanul hosszú ideig, két órán keresztül tárgyaltak. Egy, az [origo]-nak nyilatkozó diplomata szerint nem is a megegyezés volt a csúcstalálkozó célja, hanem inkább az, hogy a kormányfők szemtől szembe mondhassák el, mit várnak a másik féltől.

"A tárgyalás a magyar-orosz gazdasági, tudományos és kulturális együttműködés legfontosabb területeit érintette. A tárgyalópartnerek egyetértettek abban, hogy az egyeztetéseket a mostani találkozó konstruktív szellemében folytatni fogják" - mindössze ennyit árult el a magyar Miniszterelnökség Orbán Viktor magyar és Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök keddi moszkvai tárgyalásairól. Szűkszavűan nyilatkozott Putyin sajtótitkára is, aki csak annyit árult el: szóba került a Mol magyar olajvállalatban meglevő 21 százalékos orosz részesedés is.

Az óvatos nyilatkozatok arra utalnak, hogy a tárgyalásokon nem született érdemi eredmény, és ezt erősítette meg egy, az [origo]-nak névtelenséget kérve nyilatkozó magyar diplomáciai forrás is. "Ha valaki nagy várakozással volt, az nem ismerte elég jól a körülményeket" - mondta a diplomata, aki szerint a csúcstalálkozónak nem is az volt a célja, hogy a két kormányfő konkrét megállapodást hozzon tető alá, inkább az, hogy személyesen ismertessék egymással az álláspontjukat, miután a sajtóban már megüzenték a szándékaikat: Orbán Párizsban beszélt arról, hogy történelmi szövetség készül Európa és Oroszország közt (amelyben Közép-Európának fontos garanciákat kell kapnia), Putyin pedig Berlinből üzent a Mol-részvények ügyében akadékoskodó magyaroknak.

Az orosz kormány Kremlhez közeli vendégházában tartott találkozó - amelyre a magyar miniszterelnök a Malév menetrendszerinti járatával érkezett - mintegy két órán át tartott. Ez egy magyar diplomata szerint hosszú megbeszélésnek számít ilyen magas szinten, hiszen a csúcstalálkozók alaposan elő vannak készítve. Különösen hosszú volt a megbeszélés annak tükrében, hogy az orosz belpolitikában is mozgalmas nap volt: kedden mondta el éves programadó beszédét a parlament két háza előtt Dimitrij Medvegyev elnök. Putyin figyelmét emellett lekötöthették a WikiLeaks által kiszivárogtatott, Oroszországot is érintő amerikai diplomáciai iratok is.

Csomagot a csomagért

Az orosz-magyar kapcsolatokat több nyitott gazdasági kérdés is terheli, amelyek közül a Szurgutnyeftyegaz nevű orosz olajipari vállalat kézben lévő, 21,2 százalékos Mol-részvénycsomag sorsa a legkényesebb. Ezt a magyar kormány szeretné visszaszerezni, az oroszok viszont követelik, hogy a Szurgutnyeftyegaz gyakorolhassa tulajdonosi jogait. Ezt az álláspontot képviselte Putyin, amikor egy berlini konferencián azt mondta: minden szabályt megszeg, hogy ki akarják zárni az orosz tulajdonosokat.

A megállapodás érdekében Orbán a magyar Napi Gazdaság és az orosz Kommerszant című lapok szerint is egy javaslatcsomagot vitt Moszkvába, amelyben szerepelt többek közt a Paksi Atomerőmű bővítése, illetve egy orosz kereskedelmi központ létesítése, amelynek keretében orosz szabványú, széles nyomtávú vasútvonalat is meghosszabbítanák egészen Dunaújvárosig (a részletekről itt olvashat). Ezekről hivatalosan egyelőre semmit nem közöltek.

Benne vagyunk az áramlatban

A szűk körben zajló megbeszéléseken orosz oldalról - a találkozó előtt készült fotók tanúsága szerint - részt vett Igor Szecsin, energiaügyekért felelős miniszterelnök-helyettes, illetve Alekszej Miller, a Gazprom gázipari monopólium elnöke. Azt nem közölték, hogy Orbán mellett kik voltak jelen. A résztvevők közül egyedül Miller árult el részleteket a sajtónak: úgy fogalmazott, hogy konstruktív az orosz-magyar együttműködés a Déli Áramlat nevű tervezett gázvezeték ügyében. Azt mondta: Magyarországon soha nem vonták kétségbe a projekt szükségességét, és túljutottak a magyarországi parlamenti választások miatti átmeneti időszakon.

Ezzel utalt arra, hogy a Fidesz korábban, még ellenzéki pártként bírálta a Gyurcsány-kormányt, amiért 2008 februárjában aláírta a megállapodást az orosz gázvezetékről. Orbán Viktor akkor egyenesen úgy fogalmazott: "a magyar kormány puccsot hajt végre a saját népe ellen." A Déli Áramlat gázvezeték a Fekete-tenger alatt vezetne Bulgáriába - kikerülve Ukrajnát -, onnan pedig Szerbián keresztül Magyarországra is eljutna. Bírálói szerint a vezeték nem csökkenti az Oroszországtól való függést, és rontja más projektek, például az európai uniós tervekben szereplő Nabucco-vezeték esélyeit.