A levizelt Churchill csak a felszín - miért tüntetnek a brit diákok?

Károly herceg kocsiját megtámadták, Churchill szobrát levizelték, a vezető kormánypárt székházát megszállták - egyre durvábbak a brit diáktüntetések, amelyek a felsőoktatási tandíjak tervezett emelése miatt robbantak ki. A miniszterelnök keménységet ígért a vandál tüntetőkkel szemben, de a feszültség mögött a tandíj mellett más okok is meghúzódnak. A briteknek barátkozniuk kell az évtizedek óta nem látott koalíciós kormányzással és a brit gazdaság súlyos problémáival is.

Néhány perccel az előtt, hogy csütörtök este feldühödött londoni diákok megtámadták volna a Károly herceget és feleségét, Kamillát szállító Rolls-Royce-ot, a brit trónörökös még viccelődött is azon, hogy mennyire kockázatos áthajtani London belvárosán, amikor tízezrek tüntetnek az egyetemi tandíjemelés ellen - olvasható a Telegraph című brit lap honlapján. Mire átértek a Palladium színházhoz, a kocsit megdobálták, leöntötték festékkel, a szélvédőit bezúzták a tüntetők.

A brit internetes portálok az elmúlt hetekben rendre a WikiLeaks által kiszivárogtatott dokumentumokat közölték vezető hírekként, péntekre azonban már a diáktüntetések, illetve főleg a trónörökös elleni támadás került előtérbe. A brit rendőrség, a Scotland Yard az incidens széles körű kivizsgálását ígérte, David Cameron miniszterelnök pedig komoly aggodalmának adott hangot az eset miatt, és azt mondta, a Károlyt megtámadókat letartóztatják és megbüntetik.

Levizelt Churchill-szobor

Károly autójának megrongálása azonban csak egy a vandál akciók közül. A november óta tartó tüntetések során a tüntetők már elfoglalták a kormányzó Konzervatív Párt székhelyének számító Millbank Towert és a parlament előtti teret, leszaggatták a Buckingham palota előtti zászlókat, de arra is volt példa, hogy egy diák levizelte a korábbi legendás miniszterelnök, Winston Churchill szobrát, háborús uszítónak nevezve az országot a II. világháború alatt vezető Churchillt.

A csütörtök esti megmozdulásokat betört kirakatok, letépett plakátok és összetört padok jelezték, főleg a parlament és London legnagyobb bevásárlóutcáinak kereszteződése, az Oxford Circus környékén. "Nem hiszem, hogy azt mondhatnánk, csak a tüntetők elhanyagolható kisebbsége rongált" - jelentette ki Cameron csütörtökön. A tüntetők és a diákszervezetek viszont a rendőri akciót tartják túlzásnak, szerintük aránytalan volt a tüntetést feloszlató rendőrségi intézkedés, és a rendőröket okolták a feszült helyzet kialakulásáért, mert szerintük órákon át körbekerítve tartottak több ezer tüntetőt a hideg időben.

A be nem tartott ígéret

Az elégedetlenkedés több brit városban október óta tart, az első nagyobb tüntetést november 10-én rendezték meg Londonban, amelyen a becslések szerint 30-50 ezer diák vehetett részt. Az elégedetlenség oka az októberben nyilvánosságra hozott, felsőoktatás átalakításáról szóló tanulmány. A Browne Review című dokumentum még a Munkáspárt kormányzása alatt készült el, de megvalósítása a májusi választást megnyerő, súlyos gazdasági válsággal küzdő, konzervatív-liberális demokrata koalícióra maradt. A tervezet a mostani, évenkénti legfeljebb 3 ezer fontos (996 ezer forintos) tandíjat egyes egyetemeken 2012-től 9 ezer fontban (2 millió 988 ezer forintban) maximálná.

Az Egyesült Királyságban 1998-ban vezették be a tandíjat és a diákhitelrendszert a felsőoktatás színvonalának javítására. A skót kormány döntése miatt Skóciában a skót diákoknak nem kell tandíjat fizetniük, Walesben pedig csökkentett tandíjat kérnek a hallgatóktól. A tandíj mértékét az egyetemek szabják meg. A piacinál kedvezményesebb diákhiteleket csak akkor kell elkezdeni törleszteni, ha a hitelt felvevő korábbi hallgató évente legalább 15 ezer fontot (4 millió 980 ezer forintot, azaz havi 415 ezer forintot) keres, akkor is csak a 15 ezer font feletti részből törleszt.

.

Két hónapja tüntetnek a londoni diákok. Kattintson a képre további fotókért!

A tandíjak tervezett emelése azért váltott ki indulatokat, mert a választások előtt Nick Clegg, a liberális demokraták pártelnöke kijelentette, hogy nem szavaznák meg a tandíjak megemelését, sőt azt ígérte, hogy hat éven belül ingyenessé tennék a felsőoktatást. "Sokkal óvatosabban kellett volna fogalmaznom, akkor még azt gondoltam, keresztül tudom vinni az akaratomat" - magyarázta a BBC-nek november elején Clegg, aki szerint kompromisszumokat kellett kötnie a koalíció érdekében.

Clegg azt is mondta, hogy a tandíjemelés még így is jobb megoldás, mint a jelenlegi rendszer, mert több tehetséges szegény tudna bejutni a felsőoktatási intézményekbe - ugyanis szerinte a megemelt tandíjakból a hátrányosabb szociális helyzetű diákokat támogatnák. A valós ok azonban a gazdasági válság, októberben radikális megszorításokat vezettek be Nagy-Britanniában, a tandíj megemelésével pedig az oktatáson kíván spórolni a kormányzat.

"Nem szoktunk hozzá a koalícióhoz"

"Most mindenki Cleggben látja a bűnbakot, de nem várható el a koalíció egyik tagjától, hogy valamennyi választási ígéretét teljesítse" - mondta az [origo]-nak egy, az egyetemet nemrég befejező skót férfi. Szerinte a britek nem szoktak hozzá a koalíciós kormányzáshoz - az országban a II. világháború óta nem volt koalíciós kormányzás -, emiatt a többi európai országhoz képest sokkal nagyobb elvárásaik vannak a választási ígéretekkel szemben. "Megértem, hogy támadják Clegget, de nem érzem teljesen igazságosnak, mert aki koalícióba lép, annak kompromisszumokat kell kötnie" - mondta.

"Nem hinném, hogy a tüntetések megváltoztatnák a kormány álláspontját, az persze jó, ha a diákok hallatják a hangjukat" - mondta a férfi. Mivel a hitelt csak a jól keresőknek kell visszafizetniük, szerinte nem lesz olyan diák, aki a megemelt tandíj miatt ne tanulna tovább. "Ha most kellene döntenem a továbbtanulásról, én sem örülnék a döntésnek, talán tüntetni is elmennék, de az eszembe sem jutna, hogy ne menjek egyetemre" - mondta a skót férfi. "Mivel ez nem egy klasszikus piaci hitel, és nem kell mindenféleképpen visszafizetni, nem egy olyan dolog, ami miatt aggódni kellene" - tette hozzá.

Egy, London központjában lévő ruhaboltban dolgozó magyar férfi szerint a környezetében nem igazán téma a diáktüntetés, munkahelyének sem kellett korlátoznia a nyitva tartását a tüntetések miatt. "Ha vannak esetleg rongálások, azonnal eltakarítanak mindent" - mondta az [origo]-nak. Szerinte csak néhány ezer diák tüntet rendszeresen, a diákszervezetek által saccolt 50 ezres tömeget túlzónak tartja.