"Elérkezett a forradalom ideje" - elszakadt a cérna Tunéziában

A munkanélküliség miatt indult, de az "elnöki maffia" elleni lázadássá vált az a tunéziai tüntetéssorozat, amely december óta elérte az afrikai turistaparadicsomokat is. A zavargások akkor durvultak el, amikor az elnök rokonságának önkényéről szóló pletykákat a WikiLeaks-akták is megerősítették. A hatóságok a héten már éles lőszerrel oszlattak, és bár a tunéziai magyar nagykövet szerint a főváros még nem veszélyes, "egy-két helyen csúnya a helyzet".

"Valójában nem is élünk, csak azt hisszük. Évtizedek óta először látunk rá esélyt, hogy fellázadjunk, és bosszút álljunk a 'királyi' családon [...] A tanult ifjúság belefáradt már, és most kész feláldozni a régi, tekintélyelvű Tunézia jelképeit egy új forradalom oltárán" - írta egy Sam néven bemutatott tunéziai fiatal csütörtökön a brit Guardiannek. A férfi, aki a tunéziai új generáció tagjaként és az egész életében elnyomás alatt élők egyikeként írta le magát, azt üzente a világnak, hogy elérkezett a forradalom ideje a kívülről mesésnek látszó észak-afrikai turistaparadicsomban.

Tunézia tavaly december óta forrong: a tüntetések és zavargások korábban csak a vidéki városokban, a szárazföld belsejében törtek ki, de a héten átterjedtek Tuniszra, az ország tengerparti fővárosára is. A Foreign Policy amerikai külpolitikai magazin szerint 26 éve ezek a legsúlyosabb zavargások, amelyek az autokrata afrikai államot sújtják. A három hete tartó zavargásokban a hivatalos adatok szerint huszonhárman haltak meg, jogvédő szervezetek azonban több mint hatvanra teszik a halottak számát, akiket éles lőszerrel lőttek agyon a rendőrök a tüntetéseken.

"Egy-két helyen csúnya a helyzet"

A zavargások kedd éjszaka átterjedtek a fővárosra, Tuniszra is - mondta az [origo]-nak Kecskés Tibor, Magyarország tunéziai nagykövete. Szerdára virradóra a város néhány nyugati és északnyugati negyedében kezdődtek zavargások, majd szerdán és csütörtökön délután a városközpontban tartottak felvonulásokat szakszervezetek. A nagykövet szerint a rendőrség mindet szétkergette. Szerdán a város minden stratégiai pontján megjelent a katonaság, de csütörtökre kivonultak. Szerda és csütörtök éjjel is kijárási tilalmat vezettek be a hatóságok.

A nagykövet tunéziai kollégáinak nem megerősített beszámolóira hivatkozva azt mondta, több helyen hallottak lövöldözéseket, mentőautók szirénáit, "egy-két helyen csúnya a helyzet" - mondta. Ahol nincs zavargás, ott teljes a nyugalom, csak másodlagos jelek utalnak a rendkívüli eseményekre: bezártak az iskolák és sok üzlet, főleg a nagy üzletláncok boltjai is - mondta.

Jelenleg nagyon kevés magyar turista tartózkodik Tunéziában, öt-hat ember jelentkezett be a nagykövetségen - mondta Kecskés Tibor, aki szerint egyikük sem jelezte, hogy a tervezettnél hamarabb haza akarnak utazni - amúgy a nemzetközi közlekedés zavartalan -, és a kint dolgozó magyarok körében is nyugalom van. Pénteken általános sztrájkra készülnek a szakszervezetek.

"Ahol tüntetőt láttunk, rendőrt nem láttunk, ahol meg rendőrt láttunk, tüntető nem volt" - jellemezte a tunéziai helyzetet Lizán Balázs, aki egy szaharai autóverseny (a Saharun) pályájának kijelölése miatt járt az észak-afrikai országban a zavargások idején. Lizán Balázs szerint több helyen észleltek utcai demonstrációkat, mint amennyiről a hírek szólnak, de turistaként nem érezték magukat veszélyben - mondta az [origo]-nak.

Bejárták az országot, és a múlt héten tűntek fel nekik a városok határaiban posztoló rendőrök. Az emberek ennek ellenére mindenütt barátságosak, a rendőrök pedig segítőkészek voltak, atrocitással sehol nem találkoztak - mondta. Egyszer futottak bele egy nagyobb tüntetésbe Szfakszban, egy a fővárostól 250 kilométerre délre, a tengerparton fekvő városban, ahol egy égő épületet is láttak, meg több száz tüntetőt, de nem mentek az események közelébe. Tuniszba csütörtökön érkeztek, ahol nem tapasztaltak rendkívüli eseményt, és a Szicíliába tartó komp is gond nélkül elindult velük.

"Az életünk értéktelen"

A tunéziai forrongás közvetlen kiváltója egy diplomás fiatal, Mohamed Bouazizi volt, aki december 17-én elkeseredettségében felgyújtotta magát, és látványos körülmények között öngyilkos lett. A fiatalember tiltakozásból vetett véget az életének, mert úgy érezte, hogy a helyi hatóságok brutálisan bántak vele, amikor erőszakkal eltávolították az utcáról, és nem hagyták, hogy zöldséget áruljon hivatalos hatósági engedélyek nélkül. "A fiú úgy érezte, hogy nincs jövője sem neki, sem a családjának. Akárhová fordult, [a hatóságok] elállták az útját" - magyarázta a BBC-nek egy tunéziai jogász, Abdelvahab Matar.

A december közepén kezdődő tüntetések első jelszavait még a reménytelenség és a nyomor ihlette: az emberek a növekvő munkanélküliség és az emelkedő árak ellen tiltakoztak. Az országban a munkanélküliség folyamatosan növekszik, és jelenleg 15 százalékon áll. "A munkahelyeket manapság csak megvásárolni lehet, és minden munkának megvan a maga ára" - magyarázta felindultan a BBC riporterének egy tuniszi tüntető. Egy középkorú asszony sírással küszködve kiabálta az utcán, hogy "olyan, mintha halottak lennénk". "Az életünk értéktelen. A férjem munkanélküli, én is munkanélküli vagyok, a gyermekem is az lesz. El vagyunk veszve" - magyarázta az asszony.

"Mindenhol besúgók vannak"

Tunéziát korábban Észak-Afrika egyik legszabadabb és legfejlettebb országának tekintettek. Az arab ország praktikus gazdaságpolitikával, tisztességes kormányhivatalokkal, a nők jogainak viszonylag szabad kezelésével úgy tűnt, hogy a régió egyik legstabilabb országa lehet - írja a Foreign Policy. Tunézia GDP-je évente 5 százalékkal nő, 2010-ben a Világgazdasági Fórum a legversenyképesebb afrikai gazdaságnak tartotta, és a Transparency International szerint a korrupció visszaszorulóban volt. Az országnak fejlett az oktatási rendszere, az oktatás 16 éves korig ingyenes és kötelező.

A kedvező gazdasági mutatókat azonban évtizedek óta folyamatosan ássa alá a politikai rendszer diktatórikus elhajlása, a szólásszabadság korlátozása és a kemény kézzel irányított rendőrállam. Az 1987 óta hatalmon lévő elnök, a 74 éves Ben Ali, aki 1987-ben vértelen puccsal került hatalomra, 2009-ben a Foreign Policy szerint "nevetségesen tisztességtelen és egyáltalán nem szabad" választásokon 89,6 százalékos támogatással nyert. A lap úgy tudja, hogy az országban nincs semmilyen hatékony ellenzéki párt, a Human Rights Watch elemzése szerint pedig a független újságírókat, emberi jogi mozgalmakat, szakszervezeteket és a kormány kritikusait azonnal felkutatják és keményen megbüntetik a hatóságok.

"Az egyetemeken és főiskolákon nem merünk politikáról beszélni, az emberek azt mondják, hogy mindenhol besúgók vannak" - írta a Guardianban a Samként bemutatkozó tunéziai fiatal. "Mindenki gyanakszik, hiszen a szomszédod, a barátod, a téged kiszolgáló bolti eladó is Ben Ali besúgója lehet. És hát ki akarja, hogy az apjával együtt erőszakkal hurcolják el otthonról a hatóságok hajnali négykor valami ismeretlen helyre?"

Összecsaptak a tüntetők a rendőrökkel

Sam szerint a legfiatalabb tunéziai generáció úgy nőtt fel, hogy sosem mert aktív politikai szerepet vállalni, tagjai inkább csak tanultak és buliztak. "Az első nightclubok is megnyitottak már, és mi szórakozni jártunk, ittunk, és élveztük az éjszakai életet a tengerparton. Azt akartuk hinni, hogy minden rendben van, hisz a középosztályhoz tartozunk: de rá kellett jönnünk, hogy ha a kávézók tele vannak nap közben, az nem a jólét jele, hanem azt mutatja, hogy a munkanélküliek jobb dolguk híján a fociról diskurálnak" - írta Sam a Guardiannek.

Ben Ali "elvesztette a kapcsolatot a tunéziai emberekkel"

A tunéziai felbolydulásban volt része a WikiLeaksnek is. Nem sokkal Mohamed Bouazizi ütcai öngyilkossága előtt, november végén a WikiLeaks közzétett néhány Tunéziáról szóló titkos amerikai jelentést, amelyek az ország korrupt vezetőiről és a társadalom szörnyű állapotairól szóltak. Az iratok megjelentek a libanoni al-Akhbar napilapban. "A dokumentumok nyilvánosságra hozták azt, amiről mindenki suttogott. Aztán egy fiatalember felgyújtotta magát. Aztán a tüntetéseken egy nap alatt 20 tunéziait lőttek agyon" - sorolta Sam. Így aztán a munkanélküliség elleni tüntetések nagyon hamar új irányt vettek, és az országot irányító elit, valamint Ben Ali elnök elleni gyűlöletté formálódtak. Egy januári tüntetésen az emberek a munkanélküliség helyett már azt skandálták, hogy "Tűnj el, Ben Ali!"

A WikiLeaks-akták nagyon nyersen rántották le a leplet az országot markában tartó elitről. "A probléma nyilvánvaló" - írta a 2009 júliusi jelentésben Robert Godec, az USA tunéziai nagykövete. "Bár Ben Ali elnök mellett szól, hogy elődjének több előre mutató programját folytatta, az elnök és kormánya elvesztette a kapcsolatot a tunéziai emberekkel" - írta. A nagykövet kimondta, hogy a kormány sem belföldről, sem külföldről nem tűr tanácsokat vagy kritikát: "Egyre inkább a rendőrségre támaszkodnak az irányításban, és egyre inkább a hatalom megtartására összpontosítanak."

Miközben a WikiLeaks-aktákban nyíltan rendőrállamnak nevezték Ben Ali rendszerét, a dokumentumoknak köszönhetően az átlagemberek újabb megerősítést kaptak a korrupcióról és az önkényes uralkodókról szóló pletykákhoz. "A korrupció növekszik a belső körben. Már az átlag tunéziaiak is tisztában vannak vele, és egyre többen panaszkodnak miatta. Az emberek nagyon nem szeretik, sőt, szinte gyűlölik az elnök feleségét, Leila Trabelszit és a családját" - áll a jelentésben. A nagykövet szerint még a kormányhoz közeli emberek is szidalmazzák, gúnyolják a first ladyt és családját, mert azok elfogadhatatlanul viselkednek.

Ben Ali és Leila Trabelsi

Ha az elnöki család megkíván valamit, akkor meg is kapja azt

Egy másik, 2008-as jelentés meg is magyarázza, miért: "Legyen az pénz, szolgáltatás, föld, magántulajdon,vagy akár valakinek a jachtja, ha Ben Ali elnök családja megkívánja, akkor a pletyka szerint meg is kapja." A nagykövetségi dokumentum szerint Ben Ali kiterjedt családja maffiaként uralja az országot, és ez erősíti a rezsimmel szembeni frusztrációt.

"Mindannyian tudjuk, hogy Leila [Trabelszi] el akart adni egy tunéziai szigetet és hogy be akarja zárni az amerikai iskolát Tuniszban, hogy helyette egy sajátot nyisson: ezek a történetek terjednek" - írta a Guardianban Sam. A fiatalember szerint az egyetemeken mindig hallani olyan pletykákat, hogy a Trabelszi család egyik tagja kisajátított egy gyárat, elvette valakinek a földjét, vagy épp az olasz maffiával üzletelt. Más történetek szerint az egyik rokon összerúgdosott valakit, mert épp olyan kedve volt, valaki súlyos autóbalesetet okozott, majd hazament aludni. "Ezek a történetek csendesen, de gyorsan terjednek, a maguk módján ezek is a bosszú formái: azzal, hogy pletykálunk, már-már úgy érezzük, mintha összeesküvést szőnénk" - olvasható Sam cikkében.

Vegyes fogadtatásra talált az elnök beszéde

Ben Ali elnök egy hétfői televíziós beszédben még arról beszélt, hogy "maszkos bandák" pusztítanak a városokban, akik kormányépületeket és civileket támadnak meg, a "terrorista cselekményeket" pedig a kormány nem nézheti tétlenül. A zavargások miatt az elnök bevonta a hadsereget a fővárosba, és éjszakára kijárási tilalmat vezetett be. A tüntetők elleni erőszak után azonban kirúgta belügyminiszterét is. Az elnök a tévébeszédben igyekezett jelezni, hogy meghallotta a nép panaszát, és közölte: 300 ezer ú jmunkahelyet teremt. "Úgy döntöttünk, hogy 2011-ben és 2012-ben megsokszorozzuk a munkalehetőségeket minden szektorban" - mondta. Az ígéret ugyan hangzatos volt, de egy a BBC-nek nyilatkozó tuniszi egyetemi professzor szerint kivitelezhetetlen.

Nem kérnek Ben Aliból

Ben Ali ezután további elnöki ambícióinak feladásával igyekezett lecsillapítani a kedélyeket. Az elnök csütörtökön este mondott újabb beszédében tőle szokatlan módon nem a klasszikus arabot használta, hanem helyi nyelvjárásban beszélt, és könnyekkel küszködött, amint bejelentette, hogy 2014-ben, amikor véget ér jelenlegi elnöki ciklusa, nem fog újraindulni a posztért. A Reuters beszámolója szerint bejelentésének hírére örömünnepségek kezdődtek a fővárosban - sokan már csak azért is örültek, mert az elnök saját nyelvükön szólt az emberekhez -, bár más településeken hűvösen fogadták a hírt. A bejelentést követően az elnök felkérte a rendfenntartó erőket, hogy ne használjanak éles lőszert a tüntetők ellen, sajtószabadságot, ígért, és feloldották a hetek óta blokkolt internetes oldalakat is.