A kaukázusi iszlám állam megteremtéséért harcoló csecsen Doku Umarov vállalta magára a domogyedovói repülőtéren január 24-én elkövetett, 36 halálos áldozattal és 180 sérülttel járó bombatámadást. Umarov erről egy, a Kavkazcenter kaukázusi lázadó honlapon közzétett orosz nyelvű video-üzenetben számolt be. (A moszkvai robbantásról részleteket itt olvashat, szemtanúk helyszíni beszámolóit pedig itt találja).
A gyakran csak Oroszország Bin Ladenének nevezett, de Dokku Abu Oszmán kaukázusi emírként is emlegetett, katonai gyakorlóba öltözött csecsen lázadó több mint negyedórán keresztül beszélt a moszkvai támadás napjának dátumát viselő felvételen. Rövid muszlim ima után többek között kijelentette, ő rendelte el a repülőtéri támadást - válaszlépésként a Kaukázusban elkövetett orosz bűnökért -, és további hasonló akciókat helyezett kilátásba. Hosszasan taglalta a muszlimok sanyarú sorsát a világban, a szudáni helyzetet, és elítélte az Izrael és az USA által vezetett "cionista és keresztény rezsimeket".
Azt állította, több száz hittársa van, akik készek feláldozni magukat a "rasszista orosz rezsim" elleni dzsihádban, hogy a Kaukázusban is elterjesszék Allah szavát. Kijelentette, "rendszeres, alaposabb és jóval keményebb akciókat" fognak elkövetni, de hozzátette, reméli, nem kell olyan sok vérnek elfolynia, mire Oroszország elhagyja a Kaukázust.
Vér és könnyek
A kaukázusi emírnek rövid időn belül ez már a második üzenete. Múlt péntek éjjel szintén közzétett egy felvételt, amelyen "véres és könnyes" évet ígért, de ott még nem beszélt konkrétan a repülőtéri robbantásról, csak közölte, hogy a videón vele együtt szereplő két fiatal férfi egyike - a Szejfullahnak nevezett - "különleges akcióra" készül. Az orosz sajtó szerint a férfi valószínűleg megegyezik azzal az ingusétiai férfival, Magomed Jevlojevvel, akit a domogyedovói merénylet elkövetőjeként azonosítottak a hatóságok. A férfi két kiskorú testvérének - 16 éves húgának és 15 éves öccsének - azóta el is rendelték őrizetbe vételét, azzal gyanúsítják őket, hogy közreműködtek a merénylet elkövetésében.
Az 1964-es születésű Umarov az utolsó jelentős, még aktív csecsen lázadók egyike. Eredetileg mérnöknek tanult, de már 17 éve a háború a kenyere: az első csecsen háborúban is harcolt, 1994-ben. A harcedzett veterán számos ellene irányuló orosz kommandós akciót élt túl, az orosz hatóságok több mint fél tucat alkalommal keltették halálhírét vagy súlyos sebesülését, de eddig minden ilyen híresztelés hamisnak vagy eltúlzottnak bizonyult. Tavaly nyáron eltrerjedt, hogy viszavonul, de később letörölték azt a videót, amin ezt bejelentette, és visszavonta a döntést.
Umarov figyelmezteti az oroszokat
Harc az élete
Állítólag hat gyereke van, de a lázadó életmód megviselte családját. Két bátyját összetűzésekben vesztette el, apjának sorsa - akit többször prizetbe vettek az orosz erők - ismeretlen. Egy alkalommal feleségét és egyik csecsemőkorú gyerekét is túszul ejtették oroszbarát erők, amelyek egy időben ezzel a taktikával igyekeztek megtörni a lázadók vezetőit.
Az oroszok nem véletlenül üldözik, ahol csak tudják: számos terrortámadást vállalt magára korábban, így a 2010 márciusában a moszkvai metróban elkövetett öngyilkos merényletet - amelyben 39 ember halt meg -, vagy a 2009 novemberi vonatrobbantást, amely 26 ember életét oltotta ki a Moszkva-Szentpétervár vonalon.
Az orosz területeken elkövetett merényleteken kívül az ő számlájára írják a 2004-es Ingusétia elleni fegyveres támadást, amelynek több tucat áldozata volt, köztük az ingus belügyminiszter. Az orosz hatóságok szerint ezen kívül ő is részt vett az ugyanebben az évben az észak-oszétiai főváros, Beszlan egyik általános iskolája elleni túszejtős támadásban, amelyben több mint 380 ember vesztette életét. Csecsenföldön számos emberrablást, illetve az oroszbarát csecsen kormánnyal együttműködő emberek meggyilkolását írják a számlájára.
Umarov végigharcolta mind a két orosz-csecsen háborút, a köztes időben biztonsági miniszterként szolgált a rövid életű független Csecsenföld kormányában 1996 és 1999 között. 2002-ben lett a lázadó erők délnyugati frontjának parancsnoka, a BBC szerint körülbelül ezer ember állhat az irányítása alatt.
A csecsen függetlenségnél is magasztosabb célok
Őt tekintik az észak-kaukázusi muszlim lázadás vezetőjének, miután elődei és bajtársai - Aszlan Maszhadov korábbi csecsen elnök (2005-ben), illetve Kalim Sajdulajev a senki által el nem ismert Icskériai Csecsen Köztársaság elnöke (2006-ban) egymás után estek el az orosz szövetségi titkosszolgálattal és az oroszbarát csecsen erőkkel vívott összetűzésekben.
A reptéri merénylet egyik sérültje
Az utóbbi években azonban a csecsen függetlenségnél is magasztosabb célt tűzött ki maga elé: 2007-ben kikiáltotta a Kaukázusi Emirátust, amelynek ő maga lett az emírje. Ezzel Sajdulajev törekvéseit igyekezett továbbvinni, aki először próbálta egyesíteni a Csecsenföldön kívüli muszlim lázadók erőit a Kaukázusban.
Umarov emírként az iszlám ellenségeinek nevezte a nyugati államokat, és bejelentette, hogy be szeretné vezeti a saría törvénykezést a térségben. Ő volt az első csecsen lázadó, aki magáévá tette az al-Kaida retorikáját, és igyekezett minél jobban összekapcsolni mozgalmát a radikális nemzetközi iszlamista szervezetekkel - írja róla a BBC, amely szerint ennek hátterében csoportja nem csecsen tagjainak egyre növekvő befolyása áll, akik a szeparatista mozgalmat egyre inkább az iszlám fundamentalizmus irányába tolták el.
A csecsen függetlenség számos híve azonban rosszallóan figyeli ezeket a fejleményeket, főleg miután az emirátus kikiáltásakor Umarov Csecsenföldet már csupán egy vilajetnek (tartomány) minősítette. Ahmed Zakajev, az Icskéria Csecsen Köztársaság Moszkva által terrorizmussal vádolt, de Nagy-Britanniában menedékjogot kapott miniszterelnöke a mozgalom személyes tragédiájának nevezte Umarov és csapata radikalizálódását.