Katonai puccsra várnak a feldühített egyiptomi tüntetők

A tévészékház és az elnöki palota köré is tömegtüntetéseket szerveznek péntekre a feldühített egyiptomi tüntetők, akik csütörtökön már-már elhitték, hogy lemond Mubarak elnök, de csalódniuk kellett. A BBC szerint a tüntetések legveszélyesebb pillanata jött el, mert a tüntetők a katonákkal is összecsaphatnak. A csütörtöki jelek alapján sok elemző azt várja, hogy a katonák végleg szakíthatnak az elnökkel, és puccsot hajtanak végre, a sereg azonban egyelőre csak másfajta ígéreteket tett.

A péntek déli ima után ismét hatalmas tömegtüntetésre készülnek az egyiptomi tiltakozók, miután a várakozások ellenére mégsem mondott le csütörtök éjjel Hoszni Mubarak egyiptomi elnök. Az elnök lemondását csütörtök este magas rangú kormánytisztviselők is megszellőztették, Mubarak azonban végül késő éjjel mondott tévébeszédében is ragaszkodott a pozíciójához.

Az elnök azt mondta, hogy hatalmát átruházza Omár Szulejmán alelnökre, de jogilag ő marad az elnök a szeptemberi választásokig. Ez a bejelentés rendkívül feldühítette a utcákon összegyűlt százezres tömegeket, akik cipőiket a levegőbe emelve jelezték, hogy Mubarak azonnali távozását követelik. A beszéd után kritikusan nyilatkozott Barack Obama, az USA elnöke is, aki azt mondta, hogy Egyiptomnak "hiteles, konkrét és egyértelmű lépéseket" kell tennie a demokrácia felé. Obama szerint az egyiptomiak "továbbra sincsenek meggyőzve arról, hogy a kormány valódi demokratikus átalakítást hajt végre" (erről itt olvashat részletesen).

A csalódott tüntetők péntek déltől (magyar idő szerint 11-től) terveznek újabb tömeges tüntetéseket és meneteket országszerte - írja a BBC. Kairóban a Tahrír tér mellett a város több pontján lehetnek tüntetések, az AP szerint az elnöki palotához is menetet szerveznek. A palotát már a múlt héten is meg akarták ostromolni, akkor azonban végül elmaradt a menetelés.

Az AP hírügynökség jelentése szerint péntek reggel a tüntetők vezetői hivatalosan is meghirdették a menetet a Tahrír tértől néhány kilométerre lévő Oruba-palotához, ahol szemtanúk szerint már csütörtök este is több száz tüntető gyűlt össze. A palota Mubarak elnök szálláshelyeként szolgál, amikor az elnök Kairóban tartózkodik, a napokban azonban olyan híresztelések is szárnyra kaptak, hogy elhagyta a fővárost, így nem tudni, hogy az épületben tartózkodik-e.

Péntek reggel a palota mellett az állami televízió székházánál is tömegek gyülekeztek, az AP azt jelentette, hogy mintegy 2000 ember vonult fel az épületnél. A Tahrír tértől jó néhány háztömbnyire álló épületre az emberek ujjal mutogattak, és azt kiáltozták, hogy "ők a hazugok!". A tévészékházat a hadsereg szögesdrótokkal és tankokkal védi. A BBC kairói tudósítója szerint pénteken minden bizonnyal a tévészékház és a palota lesz a tüntetők célpontja, amivel a kéthetes tüntetéssorozat "legveszélyesebb pillanata" érkezett el.

Puccsra készülhet a hadsereg

Csütörtök délután egyre több spekuláció jelent meg arról, hogy a hadsereg pénteken függetleníti magát az elnöktől, és katonai puccsot kísérel meg. Az állami tévé már Mubarak csütörtöki beszéde előtt olyan képsorokat mutatott, amelyeken a hadsereg vezetői az elnök és az alelnök nélkül tárgyaltak a helyzetről. Az AP szerint az a tény, hogy se Mubarakot, se a korábbi tábornokot és titkosszolgálati vezetőt, Omár Szulejmánt nem hívták meg a katonai egyeztetésre, az eddigi legerősebb olyan jel, amely puccskísérlet lehetőségére utal.

Csütörtök délután a kairói utcákon már a katonák is azt mondták a tüntetőknek, hogy a követeléseik meghallgatásra fognak találni - írja a Guardian. Mikor Mubarak elnök közölte, hogy nem mond le, a hadsereg semmit nem reagált rá, de a Mena állami hírügynökség péntek délelőtt közölte, hogy a fegyveres erők legfelső tanácsa "fontos bejelentésre készül".

Cipőt mutat Mubaraknak a kairói tömeg

"Nagyon határozott reakciót várunk a hadseregtől Mubarak beszédére" - monda Mahammed Musztafa, a tüntetők egyik szóvivője még csütörtök este. A beszéd után Mohamed el-Baradei ellenzéki vezető is megismételte, hogy "az ország sorsa a hadsereg kezében van". "A hadseregnek most kell megmentenie az országot" - mondta el-Baradei a Guardian szerint.

Egy lehetséges puccs valószínűségét növeli az is, hogy a hadsereg folyamatosan szoros kapcsolatot tart fenn az USA vezérkarával, és a Guardian szerint Husszein Tantavi honvédelmi miniszter is közel áll az amerikai kormányhoz. Az USA vezetőinek nyilatkozataiból egyértelmű, hogy ők is Mubarak távozását sürgetik. A BBC ugyanakkor azt írja, hogy a pénteki feszült helyzet máshogy is elsülhet, hiszen az elnöki palota és a tévészékház elleni tüntetéseken a tömegek most először közvetlen konfliktusba kerülhetnek a létesítményeket védő hadsereggel.

A tábornokok eltörölnék a gyűlölt törvényt

Az egyiptomi hadsereg legfelső tanácsa hétfőn késő délelőtt végül közleményt adott le az állami televízióban, de ebben nem volt szó az elnök megbuktatásáról vagy puccsról. A tábornokok viszont megígérték, hogy "amikor a mostani helyzet véget ér", felfüggesztik az Egyiptomban 30 éve életben lévő vészhelyzeti törvényt, amely Mubarak elnöknek szinte korlátlan hatalmat adott, és rendőri visszaélésekre, kínzásokra és erőszakra adott lehetőséget. A hadsereg által "Kettes számú kommunikének" nevezett közlemény szabad és tisztességes elnökválasztást és alkotmányos változásokat is ígért, de azt sürgette, hogy a kormányzati intézményekben térjen vissza a normális munkamenet.

A rendkívüli állapotot bevezető törvényt még az előző egyiptomi elnök, Anvar Szadat meggyilkolása után vezették be, és az elmúlt 30 évben szinte mindvégig érvényben volt. A törvény értelmében bárki letartóztatható alapos gyanú nélkül is, ha a rendőrség vagy a titkosszolgálat úgy ítéli meg, hogy veszélyezteti az ország stabilitását. A Human Rights Watch nevű amerikai jogvédő szervezet szerint az egyiptomi biztonsági erők a törvénynek köszönhetően mindenkit megtámadhatnak "a politikai menekültektől kezdve az állítólagos terrorista szervezkedésekben részt vevő iszlamistákon át átlagos állampolgárokig". A HRW szerint a rendőri bántalmazásokhoz elég egyszerűen gyanúsnak tűnni.

A mostani tiltakozások is részben a törvény által lehetővé tett rendőri erőszak miatt kezdődtek január 25-én, a rendőrség napján. Az időpont utalás a Mubarak-rezsim által alkalmazott rendőri erőszakra és egy tavalyi, tragikus kimenetelű rendőri túlkapásra. Tavaly júniusban a rendőrök halálra vertek egy Khaled Szaid nevű fiatalt, aki nem volt hajlandó megmutatni személyi igazolványát, amikor az internet kávézókban razziázó rendőrök felszólították erre. Emiatt a tüntetők egyik legfontosabb követelése a vészhelyzeti törvény eltörlése volt - emlékezetet a BBC.

(A csütörtöki és pénteki eseményeket itt percről percre követheti.)