Bonyolult feladványt hagy utódjára Markó Béla RMDSZ-elnök

Új elnököt választ a hétvégén a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, miután távozik posztjáról a szervezetet 1993 óta irányító Markó Béla. A tanárként és költőként indult Markó nem hagy egyszerű helyzetet utódjára: a szövetség egy népszerűtlen kormányban válall szerepet, miközben budapesti hátszéllel új szervezetek jelentkeznek a magyar szavazatokért.

Nagyváradon megkezdődött szombat délelőtt a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) tizedik - tisztújító - kongresszusa. A szervezet éléről tizennyolc év után távozik Markó Béla. Az erdélyi magyarság legnagyobb szervezetének tisztújító kongresszusa szombaton és vasárnap ülésezik Nagyváradon, az elnöki posztra hárman pályáznak: Eckstein-Kovács Péter korábbi szenátor, Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke és Olosz Gergely parlamenti frakcióvezető.

Bár az 555 küldött meglepetést is okozhat, a győzelemre egyértelműen a Markó által nyíltan támogatott, 2009-ben az államfői posztért is induló Kelemennek van a legnagyobb esélye. A jelölési folyamat során őt támogatta több szórványmagyarság által lakott megye, illetve az összes székelyföldi szervezet. Eckstein-Kovács a Kolozs megyei szervezet támogatását élvezi, míg Olosz egyéni ajánlásokkal került a szavazólapra.

A kongresszuson több magyarországi politikus is részt vesz, köztük Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. Semjén az Orbán-kormány nevében köszöntötte az RMDSZ kongresszusát, és azt mondta, hogy együttműködnek Románia kormányával, amiben az RMDSZ is részt vesz. Magyarország és Románia együttműködése nem taktikai, hanem stratégiai - tette hozzá.

Pelczné Gáll Ildikó, a Fidesz alelnöke pedig arról beszélt a kongresszuson, hogy az esemény korszakhatár lehet az RMDSZ életében. "Ha ma a változás mellett döntenek, akkor segítő kezet nyújtunk a jövőben (...) a kárpát-medencei összmagyarság érdekében" - jelentette ki a fideszes politikus.

Schiffer Andrásnak, az LMP frakcióvezetőjét szavait vastaps fogadta a helyszínen, amikor azt mondta: "szerencsétlen az a politika, amely Budapestről akarja megmondani az itteni szervezeteknek, hogy (...) mit kell tenniük". Az LMP partnere lesz az RMDSZ-nek, akárhogy is döntenek a vezető személyéről - jelentette ki a politikus.

Nagy kihívások

Bárki veszi át Markó posztját, nem lesz egyszerű dolga. Az RMDSZ jelenleg egy rendkívül népszerűtlen kormányban vállal szerepet, képviselői megszavazták a súlyos megszorító intézkedéseket. Romániában 2012 novemberében tartanak parlamenti választást. Az ellenzéki pártok azonban arra igyekeznek rávenni az RMDSZ-t, hogy álljon át, és segítsen megbuktatni Emil Boc miniszterelnök népszerűtlen kormányát. Markó eddig elutasította ezt.

Közben új szervezetek igyekeznek megtörni az RMDSZ egyeduralmát a romániai magyarok képviseletében. A Szász Jenő által vezetett Magyar Polgári Párt (MPP) még nem tudott átütő sikert elérni a 2008-as önkormányzati választásokon, de pártalapítást jelentett be a Tőkés László európai parlamenti képviselő által vezetett Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) is: az Erdélyi Néppárt (ENP) a magyar kormány nyílt támogatását élvezi (erről itt olvashat).

Azt ugyanakkor az EMNT vezetői sem gondolják, hogy teljesen le lehetne váltani az RMDSZ-t. Toró T. Tibor ügyvezető elnök korábban az [origo]-nak azt mondta: túlságosan mély gyökeret vert az erdélyi magyar társadalomba az a gondolkodás, amit a szövetség képvisel. Toró szerint a 2012 tavaszi önkormányzati választások után a három magyar pártnak ki kell alakítania valamilyen együttműködést, például létrehozni egy választási pártot.

Költőből politikus

A 60 éves Markó Béla magyar-francia szakos tanárként végzett Kolozsváron, költőként számos verseskötete jelent meg (a legutóbbi 2010-ben, Út a hegyek közt (99 haiku) címen). A rendszerváltás előtt előbb a marosvásárhelyi Igaz Szó című irodalmi folyóirat szerkesztője, később a Látó című újság főszerkesztője volt. Politikával csak az 1989-es fordulat után kezdett el foglalkozni.

Alapítója és kezdetektől fogva alelnöke volt az RMDSZ-nek, amelynek 1993 óta az elnöke. Hatszor választották szenátorrá Maros megyében, és kétszer is miniszterelnök-helyettesi megbízást kapott Bukarestben (először 2004-2007 közt, majd 2009 decemberétől napjainkig). Visszavonulásának bejelentésekor azt mondta: az elmúlt húsz év legnagyobb eredményének tekinti, hogy az RMDSZ "tisztességgel, szavatartóan, következetesen" együtt tudott működni a romániai pártokkal az erdélyi magyarság érdekében.

Kritikusai szerint Markó és az általa vezetett szövetség túlságosan belefolyt a román politikába, kisebb, pillanatnyi előnyökért cserébe feladta a magyarság stratégiai célját, az autonómia megteremtését. Szemére vetik azt is, amit ő erénynek tekint, hogy az RMDSZ minden jelentősebb román politikai erővel kötött már szövetséget. Elnöksége idején ugyan mindvégig megőrizte az RMDSZ parlamenti képviseletét, de szavazói száma jelentősen csökkent.