Odacsaptak Kadhafinak a vérontást megelégelő országok

Odüsszeia Hajnal néven nemzetközi katonai hadművelet indult szombaton líbiai célpontok ellen, hogy az amerikai és európai hatalmak erővel szerezzenek érvényt az ENSZ által elrendelt légtérzárnak. Kelet-Líbiában francia harci gépek támadtak kormányhű líbiai csapatokat, az ország nyugati részén pedig a koalíciós flotta Tomahawk rakétákkal bombázta le a légvédelmi ütegeket. A támadásokat a líbiai vezetés barbár agressziónak, Moammer Kadhafi líbiai vezető pedig gyarmatosító keresztes háborúnak nevezte, és válaszcsapásokkal fenyegetőzött.

Nemzetközi fegyveres konfliktussá fajult szombaton a líbiai polgárháború, miután az USA és több európai ország katonai erővel igyekszik érvényt szerezni az észak-afrikai országban elrendelt légtérzárnak. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa csütörtökön mondta ki, hogy Líbiában minden szükséges eszköz bevethető a civilek elleni támadások megakadályozására, szombaton pedig egy párizsi csúcstalálkozón több tucat ország képviselői megállapodtak az ENSZ-határozat végrehajtásának módjáról is.

A párizsi csúcstalálkozóval egy időben a lázadók kezén lévő, tankokkal ostromolt kelet-líbiai Bengázi felett megjelentek az első francia vadászgépek, amelyeket Nicolas Sarkozy francia elnök a civilek védelmére küldött Líbiába. A francia légierő a külföldi országok közül elsőként nyitott tüzet Moammer Kadhafi líbiai vezető csapataira, a térségbe vezényelt húsz vadászgép helyi jelentések szerint több tankot és páncélozott járművet is kilőtt Bengázi külvárosaiban.

A francia beavatkozás után nem sokkal Hillary Clinton amerikai külügyminiszter bejelentette, hogy az USA is részt vesz a szövetségesek hadműveleteiben, bár szárazföldi egységeket nem fog bevetni Líbiában. Clinton bejelentése után, késő délután a Földközi-tengeren felvonuló koalíciós flotta összehangolt rakétatámadást indított líbiai célpontok ellen.

"Odüsszeia Hajnal"

A szövetségesek hajóiról és tengeralattjáróiról körülbelül száztíz Tomahawk típusú cirkálórakétát lőttek ki mintegy húsz líbiai célpontra - közölte a támadásokról tartott sajtótájékoztatón William Gortney tengernagy, amerikai vezérkari főnök. Ezzel egy időben a Brazíliában tartózkodó Barack Obama amerikai elnök is bejelentette, hogy az USA "korlátozott" katonai akciót indít Líbiában.

Az Odüsszeia Hajnal névre keresztelt hadművelet a Pentagon szerint egy több fázisból álló, összetett támadás, amelynek első fázisa volt a cirkálórakétákkal végrehajtott csapás. A rakétákkal Moammer Kadhafi légvédelmi ütegeit próbálják kiiktatni, amelyek az ország nyugati felén komoly fenyegetést jelentettek a légtérbe belépő szövetséges repülőgépekre. William Gortney szerint Kadhafinak szovjet típusú légvédelmi rakétarendszerei vannak, amelyek öregek ugyan, de komoly károkat okozhatnak. A tengernagy szerint hasonló ütegek védték annak idején Bagdadot is a 2003-as iraki invázió alatt.

A légvédelmi ütegek elleni támadás után Gortney szerint az amerikai hadsereg elemzi, hogy mennyire sikerült kiiktatni Kadhafi fegyvereit. Késő este egy amerikai nemzetbiztonsági tisztviselő megszellőztette, hogy a rakétacsapás nagyrészt működésképtelenné tette a légvédelmi rendszereket, de még nem tudni, hogy a líbiai csapatok hogyan reagálnak a támadásra. Gortney tengernagy további akciókról azok sikeressége érdekében nem beszélt, de szakértők szerint a rakétacsapás utat nyit a többi szövetséges által felajánlott harci gépek számára. A CNN éjféli kommentárjában úgy értékelte, hogy a hadműveletekkel Líbiában "háború kezdődött".

"Széles összefogás"

Az első csapásokkal egy időben komoly nemzetközi összefogás bontakozott ki a líbiai beavatkozás érdekében, az európai és arab államok sorra ajánlottak fel gépeket és bázisokat a hadművelethez. Olaszország mellett Spanyolország, Nagy-Britannia és Franciaország is felajánlotta bázisait a koalíciós erőknek, és a Guardian szerint az első csapást végrehajtó flottába is küldtek hajókat. Szombaton mozgósítottak francia, brit, kanadai, spanyol és dán vadászgépeket is, szombat este pedig Katar és az Egyesült Arab Emirátusok is harci repülőket ajánlott a koalíciós erőknek.

Amerikai tengeralattjáró Szicília partjainál

Franciaország vasárnap indítja útnak a Charles de Gaulle anyahajót Líbia felé. A hadműveleteket egyelőre amerikai admirális, Samuel J. Locklear irányítja a USS Mount Whitney amerikai parancsnoki hajó fedélzetéről, az első hadműveletet pedig egy Németországban található amerikai bázisról koordinálták. A tervek szerint az irányítást az USA napokon belül átadja egy "koalíciós parancsnokságnak". Az Egyesült Államok vezetői szombati nyilatkozataikban nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy ez nem amerikai katonai akció, hanem széles nemzetközi összefogás a líbiai civilek védelme érdekében.

Barack Obama elnök szombati nyilatkozatában azt mondta, hogy nem könnyen döntött a fegyveres beavatkozás mellett, de nem hagyhatta, hogy a líbiai vezetés saját polgárait mészárolja le. Hillary Clinton külügyminiszter ugyanakkor újságírói kérdésre azt mondta, hogy az akció célja nem Moammer Kadhafi elmozdítása, hanem a civilek megvédése, és a humanitárius segítség eljutásának biztosítása.

"Gyarmatosító keresztes háború"

A szombati támadást este élesen kritizálta a líbiai kormány, amely az állami tévében "brutális agressziónak" nevezte a bombázásokat. A líbiai média azt állította, hogy a koalíciós erők civil célpontokat, kórházakat és olajlétesítményeket bombáztak, és megsértették az ENSZ nemzetközi rendelkezéseit a támadással.

Moammer Kadhafi líbiai vezető este telefonon bejelentkezve mondott beszédet a tévében, amelyben új gyarmatosító keresztes háborúnak nevezte a Líbiában indított hadműveletet. Kadhafi azt mondta, hogy országa él az önvédelem jogával, és azzal fenyegetőzött, hogy válaszcsapásokat indít katonai és civil célpontok ellen a Földközi-tenger térségében. Közölte: az agressziónak köszönhetően Észak-Afrika és a Földközi-tenger háborús övezetté vált.

Rakétát kilövő romboló a Földközi-tengeren

Szombaton Tripoliban többezres tömeg tüntetett Kadhafi mellett, amely a vezető palotáját, katonai bázisokat és egy repteret is ellepett, hogy élő pajzsként védjék őket egy esetleges francia bombázástól. Beszámolók szerint ennek ellenére csapás érte a líbiai légierő Tripolihoz közeli parancsnokságát: azt nem tudni, hogy itt voltak-e civilek, és hogy mennyien sérültek meg.

A eseményeket az [origo] percről percre követte, a további részleteket tartalmazó élő közvetítést itt olvashatja.

Ha szeretne többet tudni az arab forrongások által érintett országokról, klikkeljen a térképre! Az egyes országokra kattintva megtudhatja, hogy mit érdemes tudni róluk dióhéjban, mi történt ott eddig és az miért fontos, mitől lehet érdekes a továbbiakban.

http://www.origo.hu/s/teszt/tibikem/middle_east.html