Megrongálták Esterházy János mellszobrát Kassán - közölte az Új Szó című szlovákiai magyar napilap. Az eset szombatra virradóra történt. Ismeretlen tettesek piros festékkel kenték össze a szobrot és annak talapzatát.
A szlovákiai magyarság egykori politikai vezetőjének mellszobrát, Lantos Györgyi szobrászművész alkotását március 14-én állították fel a Csáky-Dessewffy palota udvarán, amely a kassai Major család tulajdonában van.
Szlovákiában ez Esterházy János negyedik szobra. Az előzőek Búcson (2005), Királyhelmecen (2007) és Ipolynyéken (2009) állnak. A közelmúltban Esterházy-emléktáblát lepleztek le Nyitraújlakon, a gróf szülőfalujában.
A márciusi ünnepséget szélsőségesek egy csoportja szlovák zászlót lobogtatva bekiabálással és énekléssel zavarta meg. Peter Kalmus kassai képzőművész megpróbálta toalettpapírba csomagolni a mellszobrot, amit a résztvevők megakadályoztak. Kalmus a dulakodás közben a földre esett, de semmi baja nem történt.
Az ünnepség után három miskolci magyar diákot vettek őrizetbe, akik a rendőrök szerint tiltott önkényuralmi jelképet viseltek. Kettejüket a szlovák törvények szerint akár három év börtönnel is büntethetik.
A kassai Esterházy-mellszobor felállítása ellen a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) is tiltakozott, míg Richard Rasi, a város főpolgármestere egyet nem értését fejezte ki. A Szlovák Tudományos Akadémia Történeti Intézetének hivatalos állásfoglalása szerint nem felel meg a valóságnak az, hogy Esterházy János bosszú áldozatául esett, és a háború utáni elítélése törvénytelen volt. "Esterházy mint kisebbségi politikus az I. Csehszlovák Köztársaság idején tartósan a csehszlovák állam és annak demokratikus berendezkedése szétverésén munkálkodott. E cél érdekében nemcsak a magyar kormánnyal, hanem a náci németekkel is hírszerzői együttműködést folytatott" - áll a dokumentumban.