Befektetésként számol a cigányokkal a magyar ihletésű uniós jelentés

Mindenki jól jár Európában, ha tömegesen kezdenek dolgozni a jelenleg munkanélküli romák - ez a legfőbb üzenete annak a jelentésnek, amelyet az Európai Parlament magyar roma képviselője készített. Ez a dokumentum lehet az alapja annak az egész EU-ra kiterjedő stratégiának, amelynek kidolgozását a magyar kormány is az egyik legfontosabb feladatának nevezte. A jelentés kevés konkrét ötletet fogalmaz meg, de felveti például azt, hogy a cigány diákok családtagjait is be lehetne vonni az iskolai tevékenységekbe.

Egyértelmű többséggel elfogadta az Európai Parlament szerdán Járóka Lívia magyar EP-képviselő uniós romastratégiájáról szóló jelentését. Az EP 576 igen 32 nem és 60 tartózkodás mellett fogadta el a romastratégiáról szóló jelentést. "A legjobb időzítés, hiszen áprilisban meg fog jelenni a bizottságnak a közleménye, és aztán pedig szeretnénk a tanácsnak a munkájába is beépíteni ezt a közleményt" - mondta a jelentésről szóló keddi európai parlamenti vitában Balog Zoltán romaügyekért felelős államtitkár, aki a magyar soros elnökséget képviselte az ülésen. Az uniós romastratégia kialakításával ugyanis az unió két másik döntéshozó szerve, az Európai Bizottság és az Európai Tanács is foglalkozni fog a közeljövőben.

A keddi részletes vitában Viviane Reding, az Európai Bizottság alelnöke is azt mondta, hogy a bizottság véleményének kialakításakor figyelembe fogják venni a most elfogadott jelentést is. A romastratégiát az Európai Tanács soros elnökségét betöltő Magyarország is kiemelt feladatként kezeli. Balog Zoltán a keddi EP-ülésen szintén támogatta a Járóka-jelentést, és azt is hozzátette, hogy ha az Európai Bizottság áprilisban ismerteti a maga elképzeléseit, annak alapján a magyar elnökség közös következtetéstervezetet fog kidolgozni a tagállami kormányokat képviselő tanács számára. Ezt Balog szerint májusban fogadhatja el az illetékes miniszterek tanácsa, és végül júniusban kerülhetne a kidolgozott romastratégia az uniós tagállamok állam-, illetve kormányfői elé.

Az etnikai kérdések helyett a gazdaság a hangsúlyos

A most elfogadott EP-jelentés az emberi jogi megközelítéseken túl inkább gazdasági szempontból, a foglalkoztatás felől közelíti meg a romák integrációját. "A stratégia sokkal hatékonyabb és igazságosabb, ha nem származás szerint, hanem társadalmi-gazdasági jellemzők alapján határozza meg a célcsoportját" - mondta Járóka Lívia (aki többször nyilatkozott arról, hogy roma származású) az eu2011.hu-nak adott interjújában. A jelentés egy pontján úgy fogalmaz, hogy "hatalmas potenciál rejlik a munkanélküliek tömegének a munkaerőpiacra történő visszajuttatásában".

A jelentés szerint a romák integrációja pénzügyi szempontból előnyös beruházás, mert ha a romák foglalkoztatottsági aránya elérné a többségét, akkor az általános foglalkoztatottsági ráta, és a GDP is növekedne. A jelentés úgy fogalmaz, hogy a "kirekesztés leghatékonyabban úgy kezelhető, ha a cigányságról nem etnikai csoportként, hanem gazdasági célcsoportként gondolkodunk". "A legnagyobb szakadék nem a roma és nem roma gyermekek között húzódik, hanem a dolgozó szülők és a gazdaságilag inaktív családok gyermekei között" - mondta Járóka. Balog Zoltán a keddi vitában annyit tett ehhez hozzá, hogy szerinte egyaránt szó van etnikai kérdésről és "szociális, gazdasági kihívásról".

Ezeken kívül azonban a jelentés nem nagyon tartalmaz konkrétumokat foglalkoztatási kérdésekben. Felkéri ugyan a tagállamokat és a bizottságot, hogy alakítsanak ki egyértelmű politikákat a romák munkaerő-piaci integrációjára, valamint dolgozzanak ki intézkedéseket a szociális jóléti rendszertől való huzamos függőség leküzdésére, de megoldásként a munkaerőpiacra való bekerülésre hangsúlyosan csak az oktatás fontosságát nevezi meg.

Magyarországon is az oktatás áll a középpontban

Az oktatást a jelentésről szóló vitában több EP-képviselő és Balog Zoltán államtitkár is "kulcskérdésnek" nevezte, de oktatásügyi kérdésekről szintén csak általánosabb irányvonalakban van szó a jelentésben. Ilyen például, hogy a roma tanulók családját is aktívan be kellene vonni a diákok iskolai tevékenységébe. Szintén nagy hangsúlyt helyezne a jelentés az ösztöndíjprogramokra, és jutalmaznák azokat az oktatási intézményeket is, amelyekből hátrányos helyzetben lévő tanulóinak sikerül magasabb szintű intézményekbe bekerülniük. Az önkormányzatoknak viszont felelősséget kellene vállalniuk az iskolai rendszerből a kötelező oktatás felső korhatárának elérése előtt kieső diákok újbóli beiskolázásáért.

Az oktatást és a foglalkoztatást korábban több magyarországi politikus is a romastratégia meghatározó kérdésének tekintette. Balog Zoltán például tavaly szintén két irányról, az oktatásról és a munkáról beszélt. Fontosnak nevezte azt a roma ösztöndíjprogramot, amely nem tanulmányi segélyt oszt, hanem teljesítményhez köti a lemorzsolódó gyerekek támogatását (Balog Zoltánnal készített interjúnkat itt olvashatja).

Még az előző kormányzati ciklusban indult egy olyan kezdeményezés is, amely egy harlemi oktatási módszert alkalmazna arra, hogy a roma gyerekeket eljuttassa a felsőoktatásig, és amelynek az a lényege, hogy az iskolarendszer a születéstől a felsőoktatásig kíséri a gyerekeket. Bajnai Gordon miniszterelnök akkor amerikai szakértők Magyarországra utazását kérte, mert szerinte "a roma és az amerikai fekete kisebbség integrációja hasonlít egymásra, Magyarországnak ezért szüksége van az Amerikában ezen a téren felhalmozódott tudásra" (erről itt olvashat bővebben).

Megjutalmaznák a jól teljesítő országokat

A jelentés legkonkrétabb javaslata egy összeurópai "válságtérkép" létrehozása, amely azonosítja a szegénység és a társadalmi kirekesztettség által leginkább sújtott régiókat. Járóka ezt a jelentés egyik legfontosabb javaslatának nevezte. Ez azért lenne szükséges, hogy a feltérképezett régiókban "azonnali beavatkozást lehetővé tévő, összetett fejlesztési programok indulhassanak". Járóka ehhez az interjúban annyit tett hozzá, hogy szerinte a fejlesztések oroszlánrésze jelenleg a regionális központokra esik, mert a hátrányos helyzetű kistérségek nem tudják előteremteni a források igénybe vételéhez szükséges önerőt.

Franciaországi cigánytelep

Járóka szerint célszerű lenne ezekre a kistérségekre külön programokat kidolgozni, és szerinte ehhez kapcsolódhat az összeurópai "válságtérképek" kidolgozása. A régiókat a jelentés szerint olyan szempontok szerint azonosítanák, mint például a nagyarányú munkanélküliség, a megfelelő közszolgáltatások és infrastruktúra hiánya, az alacsony jövedelmek, az alacsony szintű iskolázottság vagy a társadalmi feszültségek.

Az EP által elfogadott jelentés azt is szorgalmazza, hogy az Unió a stratégia elfogadása után is folyamatosan figyelje, hogy a tagállamok tartják-e magukat a kidolgozott elvekhez. Erre megoldásként egyrészt azt javasolja, hogy az Európai Bizottság ne szüntesse meg a 2010 szeptemberében a romák társadalmi integrációjának vizsgálata miatt összehívott romaügyi munkacsoportot, hanem nyilvánítsa állandó testületté, másrészt pedig a Bizottság értékelje, hogy a nemzeti tervek mennyire vannak összhangban az elfogadott stratégiával.

A keddi vitában több felszólaló is megemlítette, hogy a romastratégiai jelentés által említett elvek elsősorban a tagállamok hatáskörébe tartoznak. Az egyik képviselő úgy fogalmazott, hogy egységes és kötelező érvényű stratégiára gondolnak, és nem tagállamonként különbözőre, egy másik pedig azt mondta, hogy ezt a politikát lokális szinten kell alakítani. A jelentés indoklásában szerepel, hogy ösztönzőként mozdíthatnák elő a stratégia végrehajtását. Erre Járóka is kitért az interjúban, és azt mondta, hogy a tagállamokat egy utólagos "jutalmazási mechanizmus" bevezetésével lehetne motiválni. Ez azt jelentené, hogy azok a tagországok, amelyek eredményeket értek el a romastratégia alkalmazásában, pluszforrásokhoz juthatnának a kohéziós költségvetés fel nem használt részéből. Járóka szerint ezt a javaslatot informálisan több tagállam is támogatta.