Vándorcigányokat is támogatna az uniós romastratégia

Az oktatásra helyezi a hangsúlyt és a kibukó diákoknak is adna második esélyt a magyar uniós biztos közreműködésével készített uniós romastratégiai keretterv. A terv decemberig ad időt a tagországoknak a saját nemzeti romastratégiájuk kialakítására, és átvette a Járóka Lívia EP-képviselő által készített jelentés legfontosabb javaslatát is. Most az uniós elnök Magyarországon a sor, hogy egyeztessen a stratégiáról a többi tagállammal.

"Az Európai Unió keretrendszere kézzelfogható változást szándékozik elérni a roma emberek életében" - ez a mondat szerepel az Európai Bizottság (EB) kedden közzétett Nemzeti Roma Stratégiák Európai Keretrendszerének nevezett ajánlásában. A Viviane Reding alapjogi és Andor László foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi bevonásért felelős biztosok által jegyzett dokumentum főképp a tagállamoktól várja a roma kisebbség helyzetének javítására irányuló, konkrét tervezetek elkészítését, és csak irányvonalakat fogalmaz meg. Kitűzi viszont a tagállamok romastratégiáinak beadási határidejét, és ígéretet tesz arra, hogy folyamatosan ellenőrizni fogja a hatékonyságukat.

Az EB keretterve azonban még nem a végleges változata az európai romastratégiának, azt még az Európai Tanácsnak is el kell fogadnia. Az ehhez kapcsolódó egyeztetésekben pedig az unió soros elnökeként Magyarországnak is fontos szerep fog jutni. Győri Enikő uniós ügyekért felelős államtitkár a keretterv nyilvánosságra hozatala után kijelentette, hogy "a bizottsági előterjesztés megszületése jelentős lépés a magyar elnökség egyik fő prioritásának teljesülése felé". Győri azt is hozzátette, hogy az elnökség horizontálisan, azaz több uniós miniszteri tanácsi formációban kíván foglalkozni a témával, az összefoglaló jelentését pedig május végén terjeszti a külügyminiszterek elé. Az államtitkár szerint júniusban remélhetőleg az EU-tagországok kormányfői is elfogadják a tervezetet.

A márciusi Járóka-jelentést is alapul vették

Konkrét intézkedési terv csak a tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács jóváhagyása után várható, ugyanis ezt az EB keretterve a tagállamok hatáskörébe utalja. A tervezet szerint a tagállamoknak 2011 decemberéig kell elkészíteniük saját nemzeti romastratégiájukat, amelyről a Bizottság a jövő év tavaszán fog vélemény mondani. A most közzétett keretterv szerint az Unió négy területen is határozott intézkedéseket vár el a tagállamoktól: ezek az oktatás, a foglalkoztatás, az egészségügy és a lakhatás.

A romák oktatását "kritikus fontosságúnak" nevező keretterv azonban nem az első olyan dokumentum, amelyet az Unió a romastratégia kialakításának részeként fogadott el. Március 9-én az Európai Parlament határozott többséggel megszavazta Járóka Lívia magyar EP-képviselő romastratégiájáról szóló jelentését, amelyet a mostani kerettervet készítő két biztos is bevallottan figyelembe vett a Bizottság ajánlásainak készítésekkor. A két dokumentum megegyezik többek között abban, hogy a romák oktatását mindkettő hangsúlyosan kezeli, az integráció fontosságát pedig alapvetően gazdasági kérdésekre vezetik vissza.

"A roma emberek integrációja nem csupán szociális, hanem gazdasági előnyöket is hozni fog a roma embereknek, és azoknak a közösségeknek is, amelyeknek a részét képzik" - áll a Bizottság ajánlásában. A tervezet példaként hozza a Világbank felmérését, amely szerint a teljes roma népesség bevezetése a munkaerőpiacra félmilliárd eurós pluszbevételt hozhat évente bizonyos országoknak azzal, hogy növelné a gazdasági termelékenységet, csökkentené a kormányzat szociális kiadásait, és növelné az adóbevételt.

A kibukott diákoknak is adnának második esélyt

A legtöbb konkrét ajánlást a keretterv által megnevezett négy célterületen az oktatással kapcsolatos rész tartalmazza. A tervezet szerint a probléma az, hogy csak korlátozott számú roma gyerek tudja befejezni az általános iskolát, ráadásul felül vannak reprezentálva a szegregált iskolákban. Az EB ezért javítaná a tanárok "interkulturális kompetenciáit", és csökkentené a szergregációt azzal, hogy megerősítené a "kulturális/iskolai közvetítők, a templomok, a vallási szervezetek és a romák szüleinek szerepét" az oktatásban. Az EB ennek érdekében a Tanáccsal közösen ezer közvetítő kiképzését tervezi két év alatt. A közvetítők a roma szülőket segítenék információkkal és tanácsokkal.

A keretterv külön intézkedéseket javasol a kibukott diákok továbbképzésére. Ezt a tervezet azért tartja fontosnak, mert az iskolarendszerből idő előtt kieső, vagy későn belépő diákok nehezen tudnak továbbtanulni vagy jó állást kapni. Ezért támogatnák a fiatal felnőttek számára meghirdetett úgynevezett "második esély" programokat, és erősítenék a másodlagos és harmadlagos oktatási rendszereket. Szintén támogatnák azt is, hogy a tanárok tananyagon kívüli tanítási módszereket sajátítsanak el. A kibukott diákok továbbképzését Járóka tervezete is megemlítette, ő az önkormányzatok hatáskörébe utalná az iskolai rendszerből a kötelező oktatás felső korhatárának elérése előtt kieső diákok újbóli beiskolázását.

Az oktatáson kívüli másik három fő területként számon tartott foglalkoztatási, egészségügyi és lakhatási területeken azonban a keretterv nem igazán említ konkrét intézkedéseket, inkább csak leírja és adatokkal alátámasztja azt, hogy a többségi társadalomhoz képest a romák hátrányosabb helyzetben vannak. A foglalkoztatással kapcsolatban megemlíti ugyan a mikrohitelek és a munkaügyi szolgálatok fontosságát, azonban nem részletezi őket.

Lesz válságtérkép és monitoring is

Az EB ehhez a négy területhez kötött észrevételeit a minimumnak nevezi, amelyeket tartalmaznia kell a tagállamok nemzeti romastratégiáinak, de ezeken kívül más intézkedéseket is javasol, viszont egyikhez sem ad konkrét szempontokat. Az egyik legfontosabb javaslat egy felhívás annak a felmérésnek az elkészítésére, amelyet Járóka Lívia említett először az EP-nek benyújtott jelentésében, sőt a jelentés legfontosabb pontjának nevezte.

Ez a "válságtérképeknek" nevezett felmérés azonosítaná a szegénység és a társadalmi kirekesztettség által leginkább sújtott régiókat. Bár az EB kerettervében ez nincs nevesítve, de kiemelten javasolja a tagállamoknak, hogy a nemzeti stratégiák kialakításakor azonosítsák azokat a hátrányos helyzetű régiókat, ahol a közösségek kiszolgáltatottabb helyzetben élnek, ráadásul Járóka is úgy fogalmazott a keretterv közzététele után, hogy az "rendelkezik a hátrányos helyzetű kistérségek és szegregált területek feltérképezésének szükségességéről".

Ezenkívül a tagállamoknak el kell különíteniük a romastratégiára egy "elégséges" összeget a nemzeti költségvetésből. Ennek az összegét a Bizottság nem határozta meg, de vállalja, hogy szükség esetén ezt az EU kiegészíti. A stratégia kialakításában, végrehajtásában, majd ellenőrzésében a tagállamoknak fontos szerepet kell adniuk a roma civil szervezeteknek, és a helyieknek is, és létre kell hozniuk egy központi helyet is, ahol ezt koordinálják.

A vándorló romákat is segítenék

A keretterv több helyen is kitér a vándorló életmódot folytató romák támogatására is. Megemlíti például, hogy ezeknek az emberek ugyanúgy joguk van a minőségi és szegregációtól mentes oktatáshoz, mint a nem vándorló romáknak, a lakhatással kapcsolatos résznél pedig külön felhívja a figyelmet arra, hogy biztosítani kell számukra az alkalmas megállóhelyeket. 2010-ben Franciaországban a hatóságok több vándorcigányok lakta roma telepet is felszámoltak, mondván, hogy azok "a feketekereskedelem, az embertelen életkörülmények, a gyerekek koldulásra kényszerítése, a prostitúció és a bűnözés forrásai és melegágyai".

A francia belügyminisztérium akkori jelentése szerint körülbelül 441 illegális táborhelyet számolták fel országszerte, a bevándorlási minisztérium közlése szerint pedig július vége és augusztus vége között mintegy ezer "nem rendezett helyzetű" román és bolgár állampolgárságú romát toloncoltak ki az országból. "A franciaországi kitoloncolások miatt 2010 nyarán kialakult válsághelyzet bizonyította, hogy a roma integráció nemcsak Közép- és Kelet-Európa feladata, hanem az európai intézmények és a tagállamok közös felelőssége" - írja a magyar uniós elnökség honlapja.

A Bizottság fontos szerepet szán az egész stratégia eredményeinek folyamatos ellenőrzésére is, sőt a dokumentum szerint ezt a tagállamoktól is elvárja. A főszerepet ennek a monitoringrendszernek a kiépítésében az EB az Alapvető Jogi Ügynökség nevű szervezetnek szánja. Ez az a bécsi székhelyű uniós szerv, amelynek a felméréseit a Bizottság a keretterv elkészítéséhez is felhasználta. A nemzeti romastratégiák folyamatos ellenőrzését Járóka Lívia jelentése is fontosnak tartotta, azonban egy másik szervezetre, a 2010 szeptemberében a romák társadalmi integrációjának vizsgálata miatt összehívott romaügyi munkacsoportra bízta volna. Ez azonban csak egy eseti jelleggel összehívott munkacsoport, a bizottsági jelentés pedig nem említi az állandóvá minősítését.

Szintén kimaradt a jelentésből egy, Járóka által fontosnak tartott dolog, a tagállamok motivációja. Ezt Járóka egy utólagos "jutalmazási mechanizmus" bevezetésével képzelte el. A BruxInfo hírportál a kerettervet jegyző Viviane Reding biztostól megkérdezte, hogy a Bizottságnak milyen jogosítványai lesznek a keretterv végrehajtása során, de erre Reding csak annyit mondott, hogy "a Bizottság hatásköre elsődlegesen az integrációs folyamat monitorozására és a vállalások teljesítésére terjed ki".