Tudása miatt utasítja vissza a dollármilliókat a legendás matekzseni

Interjút adott egy dokumentumfilmesnek Grigorij Perelman, akit a jelenleg élő legnagyobb matematikusok közé sorolnak. A briliáns kutatási eredményeivel több rendkívül rangos matematikai díjat is kiérdemlő, de ezeket visszautasító, és a sajtót is kerülő Perelmanról kiderült, egyáltalán nem különc, csak a matematikára szeretne koncentrálni. A matematikus elárulta, azért nem vette át a busás jutalommal járó díjakat, mert kutatásai révén ő tudja, hogyan lehet irányítani az egész univerzumot.

Elárulta, miért utasított vissza egy egymillió dolláros díjat Grigorij Perelman orosz matematikus. A visszahúzódó matekzseni, aki nem áll szóba a sajtóval, és korábban a matematikai Nobel-díjnak számító Fields-érmet sem vette át, megtörte hallgatását, és interjút adott egy orosz dokumentumfilmesnek. Az interjúból az orosz Komszomolszkaja Pravda közölt részleteket.

A lap szerint Perelman gyakorlati és filozófiai indokokkal magyarázta döntését: nagyon érdekes kutatást folytat ahhoz, hogy más dolgokra pazarolja az idejét. Kutatásainak eredményét az űripartól kezdve a nanotechnológián és a társadalmi tudományokon keresztül a világegyetem alapvető kérdéseinek megválaszolására is alkalmazzák. "Tudom, hogy kell irányítani a világegyetemet. Mondja, akkor minek kellene (dollár)milliók után rohangálnom?" - kérdezte.

Perelmannak tavaly ítélte oda az egymillió dolláros díjat az amerikai Clay Mathematics Institute a Poincaré-sejtés bizonyításáért, de Perelman elutasította, mondván, hogy az intézet nem vette figyelembe egy másik matematikus, Richard Hamilton megoldásban játszott jelentős szerepét.

Az édesanyjával egy lerobbant szentpétervári lakásban élő matematikusnak nem szokása interjút adni, de a világ három vezető - az orosz, a kínai és az amerikai - matematikai iskolájáról dokumentumfilmet forgató orosz Alekszander Zabrovszkijnek igent mondott. Zabrovszkij előbb Perelman anyjával vette fel a kapcsolatot a szentpétervári zsidó közösségen keresztül, majd anyja rábeszélésére a matematikus is kötélnek állt. (Perelmanról bővebben korábbi cikkünkben olvashat.)

Zabrovszkij teljesen normális embernek írta le Perelmant. "Realista, gyakorlatias és tisztafejű, ugyanakkor érzékeny is. Az, amit a sajtóban írnak róla - hogy bogaras különc volna - egy marhaság. Tudja, mit akar, és tudja, hogyan érje azt el" - mondta a filmes.

Perelman azt is mondta, hogy nem a nyilvánosságtól való félelme, hanem az újságírók rossz modora miatt nem nyilatkozik, példaként azt említette, hogy gyakran becézik őt Grisának a lapok, amit tiszteletlenségnek érez, ráadásul kutatásai helyett inkább személyes dolgai iránt érdeklődnek: azt akarják tudni, miért nem fogadta el a nagy összegű díjat, vágja-e haját és körmeit, milyen ruhát visel.

Perelman az interjúban arról is beszélt, hogy más iskolás kora óta edzi az agyát, majd visszaidézte, amikor, még a szovjet időkben, Budapesten megnyert egy matematikai versenyt. "Megpróbáltuk megoldani a feladatokat, amihez absztrakt gondolkodása volt szükség. A matematikai gondolkodástól való elvonatkoztatás a mindennapi gyakorlás célja volt. El kellett képzelni a világ egy darabját, hogy megoldjuk a problémát. Emlékszik Jézus vízen járásának bibliai történetére? KI kellett számolnom, milyen sebességgel kell ahhoz haladni,a hogy ne essen bele a vízbe".

Perelman azóta a háromdimenziós terek természetének szentelte kutatásait. Jelenleg doktori disszertációján dolgozik, amelynek címe: Nyeregfelületek az euklideszi geometriában. "El tud képzelni azonos méretű és szabálytalan eloszlású felületeket a végtelenségben? Az ezek közötti réseket próbáljuk megmérni" - mondta.