"Azért inkább ásványvízzel főzünk"- újraindul az élet Fukusima árnyékában

Egy hónap önmegtartóztatás után elkezdtek  visszatérni  a normális kerékvágásba az atomkatasztrófa árnyékában élő japánok. Az országot sújtó csapásokra pénzgyűjtő ládák és áramszünetek emlékeztetnek mindenhol, de az emberek fegyelmezetten teszik a dolgukat, és még a Fukusimából érkező zöldségeket is megveszik, hogy ezzel segítsék bajba jutott társaikat. Bár a héten bejelentették, hogy az atomkatasztrófa immár Csernobilhoz mérhető, egy Tokióban élő magyar szerint az élet ugyanúgy megy tovább, mint két hónappal korábban.

A március 11-ei pusztító földrengés és cunami óta mintegy 400 nagyobb utórengés rázta meg Japánt, amely több mint egy hónapja küzd egy szivárgó atomerőművel és a természeti katasztrófa következményeivel. A fukusimai atomerőmű szivárgását immár a legsúlyosabb, hetes kategóriájú nukleáris balesetnek minősítették, ami azt jelenti, hogy a csernobili katasztrófával egy kategóriába került. Az Independent brit napilap összefoglalója szerint a márciusi katasztrófák miatt eddig közel 28000 ember halt meg vagy tűnt el, 150 000 vált földönfutóvá, teljes városok és települések semmisültek meg, és a talajba, valamint a tengerbe is mérgező cézium-, jód- és plutóniumizotóp került. Az élet azonban nem állt meg: a héten megkezdődött például a japán baseball-idény is, amely teli stadionnal tanúskodott arról, hogy a japánok tovább akarnak lépni.

Amikor az idénynyitó meccsen a Rakuten Golden Eagles és a címvédő Chiba Lotte Marines pályára lépett, újabb erős utórengés rázta meg a stadiont. A 22 500 szurkoló, akik közül páran "Japán, légy erős" feliratú táblákat is tartottak, aggódó tekintettel néztek egymásra - írta az esetről a brit lap újságírója. Miután azonban a rengés véget ért, tovább folytatták a szurkolást, teli torokból.

A katasztrófa által sújtott vidékeken az világ nagyon megváltozott: a boltok és éttermek félig üresek, vagy áramszünet miatt sötétek. Az utcákon láthatóan kevesebb az európai arc, a kormány szerint mintegy 100 000 külföldi hagyta el az országot, a vonatokon pedig mobiltelefonok tucatjain szólal meg az új földrengés-jelző szoftver egye-egy újabb utórengés előtt. Japán nagyobbik része azonban kifele tart a katasztrófából, és újra élni próbál.

"Nem fújják fel"

"Az emberek próbálnak visszatérni a normális kerékvágásba" - mondta a BBC-nek egy Fukusimában dolgozó angoltanár, Marc Kemp, aki a közeli atomerőmű szivárgása ellenére is a prefektúrában maradt. A brit közszolgálati televíziónak nyilatkozó japánok mind azt mondták, hogy bő egy hónappal a pusztító földrengés után újra normális életet szeretnének élni. Bár az újabb rossz hírek, a csernobili katasztrófa szintjére emelt fenyegetés miatt egyre jobban aggódnak, a kormánynak és a japán médiának már alig hisznek.

"Én személy szerint nem csinálok semmit máshogy, mint egy hónapja, ugyanolyan az életem, mint a földrengések előtt" - mondta az [origo]-nak Nyerges Norbert, egy Tokióban élő magyar programozó. A japánul jól beszélő férfi szerint a fővárosban mindenki ugyanúgy jár munkába vagy iskolába, mint ha semmi nem történt volna: "A pesszimistább emberek folyamatosan arról beszélnek, hogy mi jöhet még ezután, de a legtöbben nem gondolják komolyan, nem fújják fel" - mondta.

Nyerges szerint a japán fiatalok ugyanúgy eljárnak szórakozni, mint korábban, bár Tokióban a társas élet egyik gerincét a céges összejövetelek adták, amelyeket sok cég mostanában nem szervez meg. A közösségi életen az áramszünetek is nyomot hagynak: a lekapcsolt atomerőmű miatt spórolásból többször ki kell kapcsolni az áramot egyes városrészekben, és este néhány hely korábban bezár. Az interneten külön weboldalon lehet követni, hogy mekkora a hálózat leterhelése, és mikor hol várható áramszünet: a magyar férfi szomszédságában ugyan még nem kellett lekapcsolni az áramot, de azt mondja, hogy a nyári kánikulától sokan tartanak, mert nem tudni, hogy bírja majd a hálózat, ha az emberek tömegesen bekapcsolják a légkondicionálókat.

Forrás: AFP/Yoshikazu Tsuno

Termelők kínálják zöldségeiket a tokiói piacon (további képekért kattintson!)

Japánban a földrengés után az embereket arra kérték, hogy halasszák el a cseresznyevirágzás idejére tervezett nagy ünnepélyeket, és tanúsítsanak önmegtartóztatást, "dzsisukut". A Reuters hírügynökség hétfői tudósítása szerint azonban a visszafogottság a rügyek kipattanásával együtt oszladozni kezdett, és az újságok és politikusok is feloldódásra, a síri hangulat levetkőzésére kezdték biztatni a népet. "A túl nagy önmegtartóztatás megfosztja a mindennapokat a lelki békétől és a teljességtől, és tönkre teszi a nemzet életerejét" - írta vezércikkében az egyik helyi konzervatív lap. Sokan arra biztatták az embereket, hogy bátran nyúljanak a szakéhoz, a tradicionális japán rizspálinkához, és tartsák meg a hagyományos tavaszi ünnepet, hiszen a jókedv és a fogyasztás a nemzetgazdaságnak is jót tesz.

Csapvíz és zöldségek

Miközben a szaké gond nélkül fogyasztható, a csapvízben már nem mindenki bízik Tokióban. Nyerges Norbert az [origo]-nak azt mondta, hogy ő rendszeresen ellenőrzi az interneten a vízminőségi adatokat, nincs-e valami változás. "Jelenleg nyugodtan fogyasztható a csapvíz, de volt három nap néhány hete, amikor nagyon magas volt benne a radioaktív jód mennyisége" - mondta, hozzátéve, hogy akkor a tévében is bemondták, hogy jobb, ha nem fogyasztják a vizet. A magyar férfi szerint azonban jellemző, hogy sokan akkor sem vették komolyan a figyelmeztetést. "Mi azért a biztonság kedvéért most is ásványvízzel főzünk, inni pedig amúgy is gyümölcslevet iszunk" - tette hozzá.

A bevallottan óvatos Nyerges szerint a környezetében élő japánok nemcsak a csapvíztől, de az atomerőmű közelében termelt élelmiszerektől sem félnek. "Az embereket nem nagyon izgatja, hogy honnan jön a hal, a zöldség vagy a gyümölcs, ugyanúgy eszik a nyers szusit, mint eddig. A boltokban ugyanakkor pár áru az ország másik feléből származik, mint korábban, mert sok nagyobb cég felbontotta a szerződést a fukusimai termelőkkel" - mondta. A zöldségtermelők válaszul Tokió egyik forgalmasabb terén személyesen jelentek meg árujukkal, és - Nyerges szerint meglepő módon - az emberek mindent megvettek tőlük. A napokban Naoto Kan miniszterelnök is arra biztatta az országot, hogy vásároljanak Fukusima prefektúrában termelt élelmiszert, mivel az a vizsgálatok szerint biztonságos, és a fogyasztásával a japánok támogatni tudják a katasztrófa sújtotta régiót.

"Mintha egy könyvből olvasnák"

A felhívás működik: Nyerges szerint sok cég például saját vállalati menzájára rendelt fukusimai alapanyagokat, hogy így segítsen. De az emberek más módot is találnak az összefogásra: a tokiói magyar szerint rengeteg jótékonysági rendezvényt és gyűjtést tartanak, a katasztrófa környékén pedig szállodák ingyen szállást adnak a földönfutóknak. "Japánban nem szoktak borravalót adni, de most kikerültek az üzletekbe a kis gyűjtődobozok, amelyekbe a visszajáró aprót be lehet dobni. A dobozok felirata szerint ezeket is a katasztrófa károsultjainak juttatják majd" - mondta.

Forrás: AFP/Kazuhiro Nogi

Tömegszállás elkülönített "szobákkal" (további képekért kattintson!)

A japán dolgozók közben hihetetlenül fegyelmezetten végzik tovább a munkájukat - jegyezte meg az Independent újságírója, akit valósággal lenyűgözött, hogy egy kávézóban a pincérnők súlyosbodó atomfenyegetés ellenére is minden figyelmüket az ő rendelésének szentelték. "Sokan azt mondják, hogy azért ilyen kötelességtudóak, mert robotok, nem tudnak mást" - írta a brit újságíró. "Szerintem azonban ez nem igaz: emberi lények, akik ugyanúgy félnek a sugárzástól, mint én, de mégis a feladatukra koncentrálnak, mert ha nem tennék, azzal másokat magukkal rántanának, és az káoszhoz vezetne" - tette hozzá.

"Ez valóban igaz, az emberek nagyon fegyelmezettek, szinte olyan mint ha egy könyvből olvasnák, hogy mit kell tenni" - erősítette meg Nyerges Norbert is. A külföldi hírügynökségek képein tornatermekben valóságos városként berendezett menekültszállók láthatók, a tudósítások önszerveződő közösségekről szólnak. A katasztrófa által sújtott területeken a menekültek újraszervezik a szomszédságokat, közösségeket, és tűzoltók, tanárok lépnek elő vezetővé - írja az Independent. "Ez főleg a kultúrán múlik, ők ezt tanulták születésük óta. Ennek néha megvan a hátránya is, de most nagyon nagy hasznát veszik" - mondta Nyerges.