Lázadókat bombázott le Líbiában egy elhibázott NATO-csapás

Valószínűleg célt tévesztett Líbia felett a NATO egyik légi csapása, amely a lázadók állásait lőtte szét az Adzsdábíja és Brega közötti frontvonalon. A felkelők harcba induló páncélosaira a vadászgépek legalább négy rakétát lőttek ki, a bombázásban több mint egy tucat harcos halt meg. A szövetséges vadászgépek rosszul sikerült bevetése hatalmas káoszt és dühöt hagyott maga után.

Líbiai lázadókat bombázott le az Adzsdábíja melletti frontvonalon egy a NATO által végrehajtott légi csapás - írja a BBC. A NATO-gépek vélhetőleg célt tévesztettek, eddig ugyanis éppen a lázadókat támogatták Moammer Kadhafi líbiai vezető zsoldosaival szemben. Az elvétett rakéták több mint egy tucat lázadó harcost öltek meg, és hatalmas zavart keltettek a kormányellenes csapatok között.

Adzsdábíja városa jelenleg a lázadók kezén van, de a felkelők szerda óta visszavonulóban voltak, miután a kormányerők kemény tüzérségi támadásba kezdtek a környéken. A városból civilek ezrei menekültek, mert olyan hírek terjedtek, hogy Kadhafi csapatai a város elfoglalására készülnek.

A BBC szerint a meghátrálásra kényszerülő felkelő csapatok épp a napokban kérték a NATO-t, hogy hajtson végre újabb légi csapásokat a város mellett felsorakozó Kadhafi-párti erők ellen. A lázadó állásokat érő rakéták után azonban ők kezdtek újabb pánikszerű visszavonulásba: a BBC helyszíni tudósítója szerint a bombázás után a felkelők között eluralkodott a káosz.

Egy lázadó tábornok szerint legalább négy rakéta csapódott az állásaikba, sokan meghaltak és megsebesültek. Adzsdábíjában orvosok azt állították, hogy legalább 13 harcos halt meg a légi támadásban.

Elnézhették a tankokat

A NATO-csapást a BBC szerint akkor hajtották végre, amikor a felkelők tankokat, páncélos járműveket és rakétakilövőket sorakoztattak fel Adzsdábíja és Brega városa között. A NATO-gépek korábban rendszeresen és válogatás nélkül támadták a kormányerők tankjait, így a BBC tudósítója szerint elképzelhető, hogy a pilóták Kadhafi katonáinak nézték a nagy tömegben felvonuló, lázadó páncélosokat.

A lázadók szerint azonban ez hatalmas hiba lett volna, hiszen a járművek jól láthatóan Kadhafi állásai felé nyomultak, így ki lehetett volna következtetni, hogy a felkelőkkel vannak. A bombázás után a helyszínre siető mentők Adzsdábíja irányába, a felkelők kezén lévő kórházakba vitték a sebesülteket. A légi csapás után a felkelő harcosok a BBC szerint dühösen hibáztatták a NATO-t a csapásért.

A NATO egyelőre nem kommentálta a bombázásról szóló híreket, csak annyit közölt, hogy vizsgálja az eseményeket. Nem ez volt ugyanakkor az első eset, hogy a szövetségesek baráti csapatokra lőttek, múlt pénteken 13 ember halt meg, amikor egy koalíciós gép lebombázott egy lázadó konvojt Brega és Adzsdábíja között. Akkor a jelentések szerint a gép azért nyitott tüzet, mert a lázadók légvédelmi ágyúkkal rálőttek a NATO-gépekre.

Líbiában a NATO egy hete vette át a légtérzár kikényszerítésére indított hadműveletek irányítását, amelyekkel Moammer Kadhafi csapataitól próbálják megvédeni a civil lakosságot. Az eredetileg francia, brit és amerikai részvétellel indított hadműveletek nem a líbiai kormány megdöntésére, hanem a fegyvertelen lakosság védelmére szolgálnak, erre adott nekik felhatalmazást az ENSZ Biztonsági Tanácsa. A légi csapásokat azonban a líbiai lázadók egyre inkább arra használták, hogy fölénybe kerüljenek a harctéren a kormányerőkkel szemben, és visszaszorítsák Kadhafi csapatait az ország nyugati felébe.

Adzsdábíja és Brega között áll a front