Magányos farkasok bin Laden legjobb tanítványai

Az afganisztáni káoszból született, laza kapcsolatokra épülő szervezetnek indult, mára pedig a terroristák legismertebb márkanevévé vált az al-Kaida, amelynek vezetőjét, Oszama bin Ladent vasárnap ölték meg. A csoport veszélyesebb, mint valaha, mert rengeteg szélsőséges muszlimot ösztönzött harcra, ideológiáját számos országba exportálta, és magányos farkasok egész sorát szülte, akik bármikor, bárhol feltűnhetnek.

Afganisztáni veteránok laza kapcsolatokból álló szervezetének indult, majd a terrorizmus szinonimájává vált az al-Kaida, amelynek alapítójával, Oszama bin Ladennel vasárnap végeztek amerikai katonák. A szervezet mára jelentősen átalakult, nem egyetlen központból irányítják, inkább csak márkanévként és inspirációként használják különböző szélsőséges szervezetek. Hírszerző tisztek szerint épp ezért veszélyes még mindig.

Az arab al-Kaida szónak többféle jelentése lehet, a legelterjedtebb fordítás "a bázis". A szervezet ideológiai gyökerei a második világháború után kibontakozó egyiptomi radikális iszlamista mozgalmakig nyúlnak vissza. Az al-Kaida egyik legfőbb ideológusaként számon tartott bin Laden mellett a csoport nevében legtöbbet megszólaló Ajman al-Zavahiri is tagja volt ezeknek a mozgalmaknak, nézeteiért börtönbe is zárták.

Egyiptomi gyökerek

Az al-Kaida közvetlen előzménye az 1980-as évek elején, az afganisztáni szovjet megszállás idején épült ki. A szervezet létrejöttében két embernek volt fontos szerepe: a szovjetek ellen harcoló mudzsahedeket vezető palesztin Abdullah Azzamnak, és a szaúdi-jemeni származású, akkor még igen fiatal Oszama bin Ladennek.

A gazdag és befolyásos családból származó Bin Laden 1980-ban utazott Pakisztánba, ahol pénzét, családi és üzleti kapcsolatait kihasználva fedőcéget alapított Maktab al Khidamatot (szolgáltatási iroda - MAK) néven. A MAK-on, illetve a pesavári Beit-al-Ansar (hívők háza) nevű központon keresztül juttatták el az önkénteseket és a felszerelést Afganisztánba.

Bin Laden - az al-Kaidáról szóló egyik legalaposabb könyv, a Magasba nyúló tornyok szerint - elsősorban vallási és ideológiai okból szállt be az afgán ellenállás támogatásába. Ezt a tevékenységet támogatták, vagy legalábbis eltűrték a szaúdi és a pakisztáni titkosszolgálatok, mivel az Arab-öböl felé irányuló szovjet terjeszkedést veszélyesebbnek ítélték, mint az afganisztáni káoszt és a háborúban megerősödő csoportokat, hadurakat. Bin Laden állítólag személyesen is részt vett a harcokban, de az nem egyértelmű, hogy milyen mértékig szállt be a háborúba, illetve hogy a hőstetteiről szóló történeteknek mennyi alapjuk volt.

Oszama bin Laden 1988-ban Afganisztánban. További képekért kattintson!

Bin Laden 1988-ban szakított Azzammal, és megalapította saját szervezetét, amely később al-Kaida néven lett ismert. Azzam ellen 1989-ben halálos bombamerényletet követtek el, a MAK felbomlott, és bin Laden lett a mudzsahedek egyik legfontosabb támogatója. A szovjet hadsereg távozása után az afgán polgárháború folytatódott, de ebben bin Laden már nem kívánt részt venni, ezért hazatért. Az al-Kaida ekkor még nem volt több, mint afganisztáni veteránok laza szövetsége, amelyet bin Laden pénze tartott össze.

Kuvaittól Afganisztánig

Bin Laden felbukkant, amikor Szaddám Huszein iraki diktátor 1991-ben megszállta Kuvaitot, felajánlotta segítségét a lerohant országnak, de az Öböl menti arab monarchiák inkább az amerikai szövetséget választották. Bin Laden ennek ellenére szervezkedni kezdett, ezért egy időre házi őrizetbe helyezték Szaúd-Arábiában. Kapcsolatait kihasználva elhagyta az országot, és Szudánban telepedett le.

Bin Laden a családjával és néhány száz afgán veteránnal érkezett a szudáni fővárosba. Cégeket alapított, pénzt szerzett és küldött a világ minden táján harcoló mudzsahedeknek, kiképzőtáborokat szervezett. 1992-ben Szudánból adta ki első fatváját, amely az amerikai csapatok Szomáliából való kiűzésére szólított fel. Szerény körülmények között élt, többször került pénzügyi zavarba is, családjával is egyre inkább megromlott a viszonya. 1996-ban Szudán amerikai és szaúdi nyomásra kitoloncolta, mivel kapcsolatba hozták az Etiópiában 1995-ben, Hoszni Mubarak egyiptomi elnök ellen megkísérelt merénylettel.

Szudánból bin Laden Afganisztánba ment, ahol akkorra már a vallási fanatikus tálibok álltak győzelemre a polgárháborúban. Bin Laden előbb Dzsalalabádban, majd két sikertelen merényletkísérlet után Kandahárban telepedett le, és szoros kapcsolatokat épített ki az Omár molla által vezetett tálibokkal. Helyzete sokkal jobb volt, mint Szudánban, szervezete szabadabban működhetett, vezetőinek mozgása nem volt korlátozva. 1996-ban adta ki második fatváját, amelyben az amerikaiak és nyugati állampolgárok megölésére szólított fel.

Minden rossz forrása az USA

Bin Laden stratégiai elképzelései Afganisztánban kezdtek formálódni, főként Ajman al-Zavahiri hatására. Bin Laden 1998 februárjában létrehozta az Iszlám Világfront a Dzsihádra a Zsidók és Keresztesek ellen nevű szervezetet, innen számítják az al-Kaida formális megalakulását. A szervezet közös célt, és ezzel együtt egyszerű magyarázatot adott az iszlám világ bajaira: minden rossz a nyugati civilizációtól, főként az USA-tól ered.

Nézzen még több képet az al-Kaidáról, kattintson a fotóra!

Bizonyítottan az al-Kaida és Oszama bin Laden állt az 1998-as kenyai és tanzániai támadások, a Jemenben állomásozó USS Cole hadihajó elleni robbantás, illetve a 2001. szeptember 11-i merényletek mögött. 2001 után azonban már nem az al-Kaida, hanem a hozzá kapcsolódó szervezetek hajtották végre a támadásokat. Legalább egy tucat regionális iszlám csoport használja a nevet. Ezek egy része valószínűleg kapcsolatban állt az afganisztáni al-Kaidával, de bin Ladentől már csak inspirációt kapnak, a merényleteket maguk szervezik.

A 2001-es afganisztáni amerikai beavatkozás óta eltelt majdnem tíz évben semmi biztosat nem lehetett tudni bin Ladenről, még azt sem, hogy él-e vagy meghalt. Az utolsó évtizedet elszigetelten töltötte, és valószínűleg kevés befolyása volt az általa létrehozott szervezet működésére. Eszmei hatása azonban annál nagyobb volt: az ő híve volt például Szirhán bin Abdelmádzsid Farhád, a 191 ember halálát okozó 2004. március 11-i madridi merényletsorozat értelmi szerzője, valamint a lefejezős videókkal ismertséget szerzett - 2006-ban amerikai katonák által megölt - Abu Muszab az-Zarkavi, az al-Kaida iraki vezetője.

Százfejű szervezet

A decentralizált szervezet veszélyeire hívta fel a figyelmet egy tavaly nyári interjúban Michael Scheuer korábbi CIA-ügynök, aki 1996 és 1999 közt a hírszerzés bin Ladennel foglalkozó részlegét vezette. "[Az al-Kaida] biztosan sokkal veszélyesebb ma, mint 2001-ben volt" - mondta Scheuer, aki szerint a szeptember 11-i támadások előtt lehetett tudni, hogy a fenyegetés Afganisztánból vagy Pakisztánból érkezik, de ma már Jemen, Irak, a Közel-Kelet vagy Észak-Afrika is potenciális veszélyforrás.

Scheuer szerint bin Laden már tavaly sem elsősorban az általa szervezett erőszakos akciókkal jelentett veszélyt a nyugati világra, hanem azzal, hogy harcra inspirálta a szélsőséges muszlimokat. Az egykori hírszerző tiszt szerint kár lenne tagadni, hogy ez a tevékenysége nagyon sikeres, hiszen egyre több a fiatal muszlim Európában, az Egyesült Államokban, Kanadában és Ausztráliában, akik hajlandók az erőszak eszközéhez nyúlni, adott esetben a saját hazájuk ellen. A veszély jelentőségét mutatja, hogy likvidálása után bin Ladent nem temették el, holtteste hullámsírba került, ismeretlen helyen, hogy ne alakulhasson ki kultusz a sírhely körül.

A hazai szélsőségesek bátorítását nevezte az al-Kaida által jelentett egyik legsúlyosabb fenyegetésnek Leon Panetta, a CIA most leköszönő (védelmi miniszterré kinevezett) igazgatója is. "A legnagyobb fenyegetés nem annyira az, hogy a 9/11-eshez hasonló támadással kell szembenéznünk" - mondta egy szenátusi meghallgatáson Panetta, aki szerint a terroristák alkalmazkodtak az elhárítás módszereihez. Az igazgató azt mondta: a legnagyobb fenyegetést a magányos farkas stratégia jelenti, amely alapján senkihez nem kötődő, a nyilvántartásokban nem szereplő merénylőket küldenek az Egyesült Államokba.

Cikkünkhöz felhasználtuk Kemény János Az al-Kaida mozgalom című tanulmányát.