A washingtoni Fehér Házzal szemben, a Pennsylvania sugárút túloldalán tágas, szépen zöldellő park terül el, amelynek fáin mókusok hada lakik, négy sarkában pedig az amerikai szabadságharc külföldi születésű hős vezéreinek szobrai állnak: a francia Gilbert de Lafayette márki és Jean de Rochambeau, a lengyel Tadeusz Koociuszko és a porosz Wilhelm von Steuben. Steuben szobrának talapzatán többek között ez a szöveg szerepel: "Katonai kiképzést nyújtott, és fegyelemhez szoktatta a polgári harcosokat, akik kivívták az Egyesült Államok függetlenségét".
Ezt a pár szót előszeretettel idézi nem ritkán adott interjúiban az amerikai Erik Prince, a rossz emlékű Blackwater néven elhíresült Xe amerikai biztonsági cég vezetője. A rendkívül sikeres autóipari vállalkozó fiaként született Prince hisz az Amerikát naggyá tévő vállalkozói szellemben, az általa felépített biztonsági cég az USA egyik legnagyobb ilyen vállalkozása volt egészen néhány évvel ezelőttig.
Katonásdi kitérőkkel
A 17 éves kora óta pilótavizsgával rendelkező Prince a magánvállalkozás mellett a katonásdiban hisz még erősen, jóllehet az annapolisi haditengerészeti akadémiát - ahol pilótának tanult volna - másfél év után otthagyta, és inkább civil főiskolát végzett. "Volt egy csomó plusz előírás és szabály, amelyek ingereltek" - mondta az Economistnak korábban adott interjújában. Kezdeti ellenérzése azonban nem akadályozta meg abban, hogy később mégis belépjen a seregbe, és az elitcsapat SEAL-nél szolgáljon évekig - Haitin, a Közel-Keleten, Földközi-tengeren, Boszniában szolgált az 1990-es évek első felében.
Mégis hamarabb leszerelt, mint szeretett volna, apja korai halála miatt ugyanis 1995-ben neki kellet átvennie a családi cég irányítását, de ekkor már tudta, hogy ő nem autóalkatrészekkel akar foglalkozni. Katonaként társaival együtt ráunt, hogy a kiképzőközpontok minősége gyakran kívánnivalót hagyott maga után, ezért első osztályú, saját gyakorlóhelyet akart létrehozni. Miután apja cégét eladta - 1,35 milliárd dollár folyt be a kasszába - saját pénzből építhett fel egy központot Észak-Karolinában.
A létesítményt sokáig "egy gazdag srác vadászkunyhójaként" emlegették a kétkedők, mivel eleinte nem nagyon indult be az üzlet, hogy jó pénzért a legmodernebb eszközökkel készítsenek fel katonákat, rendőröket, civil biztonsági őröket minden, akár a világ konfliktusos övezeteiben, akár a hétköznapokban leselkedő veszélyre. Az áttörést végül a USS Cole hadihajó elleni 2000-es terrortámadás hozta meg cége számára. A haditengerészet többek között a Blackwatert is felkérte, hogy nyújtson továbbképzést a tengerészeknek közelharcból. A társaság szerint tavalyig a haditengerészet 125 ezer emberével foglalkoztak.
A cég igazi felemelkedése a 2001. szeptemberi támadások után indult be. Prince szinte azonnal felajánlotta szolgálatait a CIA-nak, de akkor még nem kértek belőle. Ekkor hívta körbe régi katona ismerőseit, és elkezdte szervezni magánhadseregét. A Blackwater viszonylagos ismeretlenségben fejlődött az afganisztáni, majd később iraki megbízások révén. 2007-es becslések szerint addig egymilliárd dollárt fizetett ki a cégnek az amerikai állam különböző szolgáltatásokért.
Kegyetlen gyilkosságok, kenőpénz, fegyvercsempészet
Az ismeretlenségnek egy brutális eset vetett véget: 2004. március 31-én az iraki Fallúdzsában négy emberüket felkoncolta a felgerjedt tömeg, az agyonlőtt, megégetett holttesteket az egyik Eufrátesz-hídra lógatták. Három hónappal később az Irakot akkor irányító amerikai vezetésű koalíciós hatóság az összes katonai magánvállalkozót mentesítette az iraki törvények hatálya alól, de a Blackwater és Prince vesszőfutása csak akkor kezdődött.
Az elhunytak családtagjai beperelték a céget, mert nem biztosította családtagjaik biztonságát. A cég viszontperelte őket, mivel annak ellenére pert indítottak, hogy az érintettekkel kötött munkaszerződésben kikötötték, sem ők, sem hozzátartozóik nem indíthatnak a cég ellen kártérítési pereket. Az ügy jelenleg is tart.
Később sorra jöttek a hírek az alkalmazottaik által elkövetett visszaélésekről: egy emberük lelőtt egy hatgyerekes iraki férfit, és megpróbálta elkendőzni az esetet, egy technikusuk ittasan lelőtte az iraki alelnök egyik testőrét. A legsúlyosabb eset 2007. szeptember 16-án történt, amikor egy csoport blackwateres 17 iraki civilt ölt meg egy bagdadi kereszteződésben, mint a vizsgálat utóbb megállapította, teljesen indokolatlanul.
És további botrányok: a New York Times arról is hírt adott, hogy a társaság körülbelül egymillió dollár értékben fizetett titokban iraki vezetőknek kenőpénzt a hallgatásért, aztán felmerült, hogy kutyaeledelbe rejtve csempésztek be Irakba nagy erejű tűzfegyvereket és hangtompítókat, 2009-ben pedig kiderült, hogy a cég és Prince végül mégiscsak megtalálta az együttműködést a CIA-vel, amelynek keretén belül terrorista csoportok vezetőinek, vagy segítőinek levadászása lett volna a feladatuk. Eddigre a blackwateresek már olyan feladatokat is kaptak a CIA-től, mint a pilóta nélküli repülőgépek kiszolgálása, sőt irányítása.
Színtelen, szagtalan jobbszélső
A botrányok miatt azonban megroggyant a társaság hírneve, ügyeikben kongresszusi vizsgálóbizottságok szaglásztak, polgári perek, büntetőeljárások indultak, megbízásaik mennyisége is visszaesett. A cég tagjait vérgőzös, fegyverlóbáló zsoldosoknak ábrázolta a sajtó, és tekintette egyre inkább a közvélemény. Erik Prince érzékenyen reagált a zsoldosos hasonlatokra. "Pontatlanság minket zsoldosoknak nevezni, mivel nálunk amerikaiak dolgoznak az amerikai kormánynak. Ezt egyáltalán nem fedi a zsoldos meghatározás. Azt hiszem a zsoldos egy becsületsértő kifejezés... gyűlöletkeltő, amivel minket akarnak befeketíteni" - mondta az Economistnak korábban.
Ezekre a támadásokra válaszul hozta fel az amerikai szabadságharc Lafayette Parkban bronzba öntött külföldi hőseinek példáját is, nagyvonalúan szemet hunyva afelett, hogy egy külső szemlélő őket még inkább tekintheti zsoldosoknak, illetve afelett, hogy sajtóértesülések szerint alkalmazottaik között számos egykor a chilei hadseregben szolgáló chilei katona is megtalálható.
A mindig turistaosztályon utazó, az afgán előretolt bázisokra repülővel szállított utánpótlást gyakran saját kezűleg célba juttató Prince is rájött, hogy a társaság neve túlságosan is bepiszkolódott. A céget - egy súlyos légi balesetekben megroggyant légitársaság korábbi példáját követve - 2009 elején átnevezték. Így lett a Blackwaterből Xe a xenon gáz után, amelyről a Vanity Fair amerikai magazin tavalyi portréjában megjegyzi, színtelen, szagtalan nemesgáz, amely nem lép reakcióba környezetével, és amely " politikai kötődését őrizve a periódusos tábla leginkább jobbszélső helyén áll". Prince soha nem tagadta, hogy közelebbi vagy távolabbi kapcsolatban állt olyan amerikai jobboldali szervezetekkel, mint például a találkozóit titokban tartó, de a New York Times szerint a legbefolyásosabb konzervatívokat tömörítő Council for National Policy.
Ekkor azonban már késő volt. A cég öt vezető beosztású munkatársát többek között fegyverrel visszaéléssel gyanúsítják, két korábbi alvállalkozójuk ellen egy afganisztáni gyilkosság miatt folyik eljárás, a bagdadi mészárlás elkövetői ügyében is felül kívánják vizsgálni a korábban lefolytatott pert.
Háttérből irányított zsoldoshadsereg
Prince-nek elege is lett a támadásokból. A New York Times által idézett korábbi és jelenlegi munkatársai szerint megkeseredett a jogi eljárások és a negatív sajtó miatt, és inkább máshol keresi a szerencséjét. Cégét tavaly eladta, ő maga pedig Abu Dhabiba költözött, és tervbe vette, hogy az USA helyett afrikai és közel-keleti államoknak fog biztonsági szolgáltatásokat nyújtani.
Az amerikai lap a múlt hét végén számolt be arról, hogy Prince-t felbérelte az abu dhabi koronaherceg, hogy hozzon létre egy 800 fős haderőt az Egyesült Arab Emirátusok részére, amely akár az országon kívül is képes lehet különleges feladatok ellátására, olajvezetékek és felhőkarcolók terroristákkal szembeni védelmére, kezelni belső lázadásokat. A lap szerint akár az emirátusokban rossz körülmények között dolgoztatott vendégmunkások esetleges felkelései, vagy az arab forradalmi hullámhoz hasonló, esetleges megmozdulások esetén is bevetető lesz az amerikai, német brit és francia idegenlégiós veteránok által kiképzett, zömében dél-amerikaiakból álló csoport.
Prince neve nem szerepel az ezt végző emirátusi többségi tulajdonban lévő Reflex Responses nevű céggel kapcsolatos iratokban, de a lapnak meg nem nevezett források és korábbi munkatársak megerősítették, hogy ő az irányító, és ő tárgyalta le a dolgot az elsősorban Irántól tartó koronaherceggel. Prince dollármilliárdos megbízásban reménykedhet: ha az első csapat beválik, többezres haderőt is igényelnének tőle. A tavaly óta kiképzés alatt álló társaság azonban egyelőre nem váltotta be a reményeket.