Az első és utolsó nyugatnémet playboy

Dúsgazdag iparmágnás családba született, jóképű volt, a legnagyobb európai szépségekkel kavart, a legmenőbb művészekkel volt haverságban, és maga is maradandót alkotott. Sportoló, dokumentumfilmes, fotós, műgyűjtő és vállalkozó is volt egy személyben Gunther Sachs. Az utolsó nyugatnémet playboy a hétvégén lett öngyilkos.

"Azt gondoltam, milyen nagyszerű... Teljesen hipnotizált... Ugyanolyan Rollsja volt, mint nekem. Ugyanaz a modell, ugyanaz az évjárat. Valójában teljesen ugyanolyan volt" - emlékezett vissza Brigitte Bardot francia színésznő arra a pillanatra, amikor megpillantott egy kékszemű szőke férfit 1965-ben, egy saint-tropez-i bárban.

A férfi nagyvonalú volt Bardot-val: megismerkedésük után helikopterről szórta tele rózsákkal a színésznő Cote d'Azuron fekvő kertjét, majd maga is leugrott a gépről a vízbe és Luis Vuitton bőröndjét maga előtt tolva partra úszott. "Nem mindennap esik meg veled, hogy egy férfi egy tonna rózsát dob a kertedbe" - emlékezett vissza a brit Telegraph szerint Bardot. "Még nem találkoztam ilyen férfival. Őrültnek éreztem magam, derűsnek és elbűvöltnek. Egy hosszú út végére értem" - idézte Bardot-t a New York Times.

Fritz Gunther Sachs volt a férfi, aki elbűvölte az 1960-as évek szex-szimbólumát. Német iparmágnás család dúsgazdag leszármazottja, apai nagyapja találta fel a szabadonfutót a kerékpárokra, anyai dédapja az Opel-gyár alapítója, Adam Opel volt. Családja tulajdonában volt a Fichtel&Sachs autóipari gyáróriás. Az egyetemen matematikát és közgazdaságtant hallgató Gunther azonban - bár megélhetéséért dolgoznia soha nem kellett - saját jogán is maradandót alkotott.

A bobpályáról Andy Warhol konyhájába

Sikeres sportember volt: 1958-ban bajnok kettes bobban, a St. Moritz-i olimpiai bobpálya 13. kanyarja például az ő nevét viseli. Dokumentumfilmes, 1968-as filmjét, a téli sportokat bemutató Happening in Weiss-t, számos díjjal tüntették ki, főként úttörő technikai megoldásai, például a nagysebességű filmfelvevő kamerák segítségével készített látványos, lassított képsorai miatt. Később elismert fotós lett, szürreális képeit világszerte számos kiállításon mutatták be. Az asztrológiáról pedig könyvet írt, ami világszerte bestseller lett.

Bardot és Sachs haiti nászútjukon

Jó barátságot ápolt neves művészekkel, akik között ott volt Salvador Dalí, Roy Lichtenstein vagy éppen Andy Warhol. A német Spiegel szerint előfordult, hogy Warhol konyhájában főzőcskézett, és művészbarátaival terveztette meg a legendás St. Moritz-i szálloda, a Palace Hotel toronyszobáját. Neki tulajdonítják Saint Tropez felfedezését, de jó érzékkel vásárolt be a felívelő pályájuk elején álló művészek alkotásaiból, így sikeres műgyűjtő is volt. 2006-ban 3 millió dollárért adta el aukción Warhol Bardot-ról készített egyik nyomatát, de gyűjteményében megtalálhatók Kandinsky, Francis Bacon, Max Ernst vagy épp Roy Lichtenstein művei is.

"A playboyok ideje lejárt"

Bardot-val kötött 1966-os házasságát az amerikai Newsweek magazin akkor "francia-német szövetségként" említette, megjegyezve, hogy a német vőlegény egy valódi "szívtipró". Mégsem ő volt az, aki miatt véget ért a frigy: Bardot már a következő évben közelebbi viszonyba keveredett Serge Gainsbourg francia zenésszel, kapcsolatuk gyümölcse a híres és akkoriban rendkívül botrányosnak számító "Je T'aime... Moi Non Plus" című dal, amely azonban Sachs miatt csak közel húsz év múlva jelenhetett meg. (Gainsbourg később szinte minden aktuális barátnőjével felvette a dalt, a Jane Birkinnel felvett verzióból lett ünnepelt és botrányosnak kikiáltott, sok helyen betiltott sláger 1969-ben).

Sachsot sem kellett azonban félteni, Bardot előtt viszonya volt Soraya Esfandiary-Bakhtiari perzsa hercegnővel, Reza Pahlavi iráni sah korábbi feleségével - amelyből kis híján házasság lett, legalábbis a német Spiegel magazin korabeli tudósítása szerint, de állítólag ő vigasztalta egyik barátja - a sokak szerint James Bond alakját megihlető - Porfirio Rubirosa dominikai diplomata özvegyét, a szintén francia színésznő Odile Rodint. A Spiegel a Playboy magazint alapító amerikai Hugh Hefnerrel állítja szembe Sachst. A német, akárcsak Hefner, előszeretettel fotóztatta magát szép nőkkel, ám míg az amerikai többnyire fizetett, szilikonos cicababák között tetszeleg, Sachst mindig igazi hírességek és filmcsillagok vették körül, a lap szerint.

Bardot-val kötött házassága végén a New York Times azt írta róla, hogy olyan ember, aki legalább egyszer romantikus kapcsolatba került Európa legszebb nőinek legalább a felével, sokszor pedig az első és egyetlen nyugatnémet playboynak nevezik. Ő maga egy a német Stern magazinnak adott interjúban így kommentálta ezt a felvetést: "A playboyok ideje lejárt, ahogy a trubadúroké is".

Az ugyancsak német Frankfurter Allgemeine Zeitungnak pedig azt mondta, azért járt le a playboyok ideje, mert már nincs helyük a társadalomban. "Akkoriban pompás (ember) típus volt. Nem voltak sokan, de szerették őket, és szinte minden társaságban ismertek voltak New Yorktól Párizsig. Természetesen más volt jó családból jönni, több nyelven beszélni, érvelni, nemzetközinek lenni, aztán szerezni egy Ferrarit. Manapság mindenki megszerezhet egy Ferrarit, de azt a fajta neveltetést nem. Úgyhogy ez nem megy már."

Harmadik feleségével

Sachs Bardot után úgy tűnik megkomolyodott. A korábbi svéd modellt, Mirja Larssont vette feleségül, akivel haláláig együtt élt, és két gyerekük is született.

Sachsnak nem csupán a hírnévből és csillogásból jutott. Első felesége soha nem ébredt fel egy autóbaleset utáni műtéti altatásból 1958-ban, apja Willy Sachs ugyanebben az évben 62 évesen a depressziója és az őt kísértő náci múltja miatt főbe lőtte magát. Bátyja, Ernst 1977-ben lavinabalesetben lelte halálát. Sachs maga is öngyilkos lett a hévégén. Hetvennyolc éves volt, a családja által nyilvánosságra hozott búcsúfeljegyzése szerint nem bírta elviselni a feltehetően Alzheimer-kórral járó tüneteket.