Megnyílt a német és osztrák munkaerőpiac

Május elsején szüntette meg Németország és Ausztria a korlátozásokat a közép-európai országokból érkező munkavállalókkal szemben. A németek és osztrákok elsősorban szakképzett munkaerő érkezésére számítanak, a közép-európaiak szerint viszont aki el akart menni, azok többsége már el is ment.

A vezető közgazdászok szerint Németország nyerni fog azon, hogy megnyitja határait az újonnan csatlakozott tagállamok előtt. A szakértők nem számítanak Kelet-Európából érkező munkásáradatra, és nem számolnak azzal sem, hogy a keletről érkezők kiszorítanák az őshonos munkavállalókat a bérdömpinggel. Berlin hivatalosan is támogatja a német munkerőpiac megnyitását a külföldi szakképzett munkavállalók előtt - írja az uniós hírekkel foglalkozó Euractiv hírportál.

Klaus Zimmermann, a bonni egyetem munkaügyi kutatóintézetének vezetője erősen kritizálta a korábbi német korlátozást. Szerinte 2004 óta sok kelet-európai munkavállaló ment liberálisabb országokba dolgozni (így Nagy-Britanniába, Írországba vagy Svédországba), Németország viszont elszalasztotta ezt a lehetőséget.

Michael Hüther, a kölni gazdasági kutatóintézet elnöke szerint ugyanakkor a munkaerő-piaci nyitás épp a legjobbkor jön. Szerinte ebből Németország kétféle módon is profitálhat: egyrészt a bevándorlók enyhíteni fogják a jelenlegi szakemberhiányt, másrészt a demográfiai változások hatását is csökkentik. A kölni gazdasági kutatóintézet legfeljebb 800 ezer bevándorlóra számít Németországban a következő két évben, majd 2020-ig további 400 ezerre. A számok nagyságát jelzi, hogy 1991 és 2000 között több mint hárommillió bevándorló érkezett Németországba.

Az Osztrák Gazdaságkutató Intézet (WIFO) tanulmánya szerint a cseh, szlovák és magyar aktív népesség 0,4 százaléka lenne kész arra, hogy Ausztriában vállaljon munkát. A következő két évben a kutatók évi 21 ezer és 26 ezer közötti külföldi érkezésére számítanak, akik szerintük többségében képzettek lesznek, és ideiglenesen maradnak csak Ausztriában.

Az osztrák szakértők és a munkaadók elsősorban pozitív hatásokra számítanak az osztrák munkaerőpiac megnyitásától. Christoph Leitl, az Osztrák Szövetségi Gazdasági Kamara (WKO) elnöke szerint senkinek nem kell aggódnia vagy félnie, a külföldi munkavállalók érkezése segíteni fogja a szakképzett munkások hiányának kezelését. Az osztrák Állami Foglalkoztatási Szolgálat azt várja, hogy a keletről érkezők többsége elsősorban Bécs, Alsó-Ausztria, Burgenland és Stájerország térségében, Ausztria délkeleti felén talál majd munkát. Közülük többen feltehetőleg naponta fognak ingázni hazájuk és ausztriai munkahelyük között.

A szlovák munkavállalókat érintheti leginkább a nyitás

Lengyelországból nem számítanak tömeges kivándorlásra. A Lengyel-Német Kereskedelmi Kamara által végzett kutatás szerint a németországi fizetések nem annyira vonzóak a lengyel munkavállalók számára, a lengyel munkaadók azonban ettől függetlenül is attól félnek, hogy a nyitás az ország elhagyására készteti majd a dolgozókat. A berlini lengyel nagykövetség szerint a következő években mintegy 300-400 ezer lengyel állampolgár dolgozna Németországban.

Jaromír Drábek, a cseh munkaügyi és szociális miniszter sem számít arra, hogy sokan elhagyják majd május elseje után az országot. Drábek szerint az európai országok munkaerőpiaca 2004 óta fokozatosan vált egyre nyitottabbá, Csehország migrációs potenciálja pedig már kimerült. Szerinte azoknak a többsége, akik Németországban akartak dolgozni, már rég ott dolgozik.

Szlovákiában azonban a szakértők úgy gondolják, hogy a német és osztrák munkaerőpiac megnyitása a munkanélküliség alakulására is hatással lesz. A szlovák munkaügyi hatóság szerint a szlovákok körében különösen nagy lesz az érdeklődés a Németországban és Ausztriában történő munkavállalás iránt. Jelenleg körülbelül 130 ezer szlovák állampolgár dolgozik külföldön, köztük 18 ezren Németországban, 8500-an pedig Ausztriában vállalnak munkát legálisan. Ausztria különösen népszerűvé vált az utóbbi években elsősorban a középkorú szlovák nők között, akik idős emberek gondozását vállalják külföldön.

A magyar fiatalok számára már nem a német, hanem az angol az első számú beszélt idegen nyelv, azok közül pedig, akik külföldre akartak távozni, ezt már korábban megtették, Nagy-Britanniában, Írországban, Hollandiában és Skandináviában vállaltak munkát.

Forrás: Euractiv.hu