A Velencei Bizottság leginkább az Alkotmánybíróságot félti az új magyar alkotmánytól

Indokolatlanul rövid idő, öt hét alatt fogadta el a parlament a magyar alkotmányt, amely több kritikára is okot ad - mondta Thomas Markert, a Velencei Bizottság főtitkára az Európai Parlament igazságügyi bizottságának ülésén. Kifogásolta a magyar Alkotmánybíróság jogkörének szűkítését, a határon túli magyarokra vonatkozó rendelkezéseket, valamint a bírók nyugdíjazásának átalakítását. A testület fideszes alelnöke szerint nem tartozik a bizottságra az alkotmány ügye.

A magyar alkotmány tervezetét március 14-én tették közzé, és április 18-én már el is fogadta az Országgyűlés, csupán öt hetet hagyva a szöveg áttekintésére és az egyeztetésekre - mondta az Európai Parlament igazságügyi bizottságának ülésén Thomas Markert, a Velencei Bizottság főtitkára. A Velencei Bizottság, amely az Európa Tanács felkérésére vizsgálta az új alaptörvényt, több kritikus pontot is talált.

Thomas Markert, aki korábban Budapesten tárgyalt az új magyar alaptörvényről, mindenekelőtt az Alkotmánybíróság jogkörének szűkítését említette - azt, hogy a testület költségvetési kérdésben nem dönthet. A főtitkár kritizálta továbbá a preambulumot, amely "kimondja a régi alkotmány érvénytelenségét", valamint a határon túli magyarokra vonatkozó részeket, illetve a Költségvetési Tanács új jogkörét.

Merkert szerint a mindenkori kormánypárt mozgásterét korlátozhatja, hogy az elnök feloszlathatja a parlamentet, ha a Költségvetési Tanács nem szentesíti a büdzsét. A főtitkár beszélt arról is, hogy az új alkotmány "problémát okoz" a bírósági rendszernek is. A bírók nyugdíjkorhatárának csökkentése ugyanis több száz bírót érint. Az ülésen felszólaló képviselők ezután még kritizálták azt, hogy szerintük az új alkotmány diszkriminálja a meleg párokat, hatálybalépése után pedig betilthatják az abortuszt.

"Csak vissza tudok kérdezni"

A fideszes Gál Kinga, a bizottság néppárti alelnöke az ülésen úgy vélte,"nincs helye ennek a vitának a bizottságban". A felvetésekre pedig azt válaszolta: "Ezek olyan kérdések, amelyekre csak vissza tudok kérdezni." Gál Kinga szerint például Európában nincs egységes minta az alkotmánybíróságok jogköreiről vagy arról, hogyan foglalkozzon a kisebbségek kezelésével egy alaptörvény. A képviselő szerint ezek után bármelyik másik alkotmányról is vitázhatna a bizottság.

A Velencei Bizottság (hivatalos nevén Jog a Demokráciáért Európai Bizottság) a strasbourgi központú Európa Tanács alkotmányozási kérdésekkel foglalkozó tanácsadó szervezete. 1990-ben hozták létre, jelenleg 57 tagállam és hét megfigyelő ország vesz részt a munkájában. A bizottság magyar tagja Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke, illetve Trócsányi László korábbi alkotmánybíró, jelenlegi párizsi nagykövet.

A testület véleményét először a magyar kormány kérte ki három kérdésben. A Velencei Bizottság március végén nyilvánosságra hozott véleményében keményen bírálta a kormánypártok alkotmányozási gyakorlatát és az alaptörvény egyes elemeit (erről itt olvashat). A testület később újabb felkérést is kapott az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének (PACE) úgynevezett monitoringbizottságától. A Velencei Bizottság delegációja a múlt héten járt Budapesten, ahol egyebek mellett az önkormányzati rendszer átalakításáról, az igazságszolgáltatási rendszerről és az Alkotmánybíróság jogköreinek változásáról is érdeklődtek. A testület június közepére alakítja ki végleges álláspontját a magyar alkotmányról.