A merkelizmus győzelme - ezzel a címmel jelentetett meg kommentárt a Spiegel című német lap abból az alkalomból, hogy Angela Merkel német kancellár úgy döntött: Németország 2022-ig végleg felhagy az atomenergia használatával. A helyenként gunyoros hangvételű cikkben a Spiegel azt írja: Merkel nemrég még "az atomenergia főpapnője" volt, mára azonban inkább "a Nap királynőjének" szerepében tetszeleg.
Merkel és kormánya alig több mint fél év alatt 180 fokos fordulatot vett az atomenergia ügyében. Tavaly októberben a Bundestag kereszténydemokrata-liberális többsége még az atomerőművek élettartamának 2035-ig történő meghosszabbításáról döntött, ami heves tiltakozásokat váltott ki. Norbert Röttgen környezetvédelmi miniszter akkor "energiapolitikai vakrepülőknek" minősítette az üzemidő-meghosszabbítást kritizálókat.
A fordulatot a márciusi fukusimai atomkatasztrófa hozta meg, amely alapvetően megrendítette az atomenergia biztonságosságába vetett hitet, és így megerősítette a Németországban egyébként is hangos ellentábort. A Merkel-kormány már közvetlenül a japán katasztrófa után leállíttatott hét régebbi atomreaktort, amelyet a jelenlegi tervek szerint már vissza sem kapcsolnak. Az utolsó reaktort a szövetségi kormány "kiszállási programja" értelmében 2022 végén állítják le.
A Spiegel kommentárja szerint Merkel a fukusimai események után két lehetőség közül választhatott: makacsul tartja magát a korábbi döntéshez, vállalva ennek minden politikai következményét, vagy megváltoztatja korábbi álláspontját, amivel a gyengeség és következetlenség vádját vonja magára. A kancellár végül - saját pártjának rosszallását is kiváltva - a kisebbik rosszat választotta, mert megértette, hogy "ez az egyetlen út, ha kancellár akar maradni".
Merkel döntését segíthette, hogy a régóta tartó atomvita már jól látható hatással van a politikai erőviszonyokra is. A legújabb közvélemény-kutatások és a tartományi választások eredményei is az atomenergia használatát következetesen ellenző Zöldek előretörését jelzik: a legfrissebb felmérés szerint a párt a szavazatok 26 százalékára számíthat, amivel a szociáldemokrata SPD-t megelőzve a második erővé vált, és már Merkel saját pártjának, a 30 százalékon álló CDU-nak az elsőségét fenyegeti.
A Zöldek pártja eleve az 1970-es évek atomenergia-ellenes mozgalmaiból nőtte ki magát. Ahogy a Spiegel fogalmaz: már akkor is ellenezték az atomenergiát, amikor még nem is léteztek. Most viszont komoly dilemma elé kerültek, hiszen teljesül a legfontosabb követelésük. A párt a további támadást választotta: későinek tartják 2022-es dátumot, illetve keveslik a megújuló energia fejlesztésére szánt forrásokat. Ahogyan Claudia Roth, a Zöldek társelnöke fogalmazott: "Az atomenergia ördögét nem lehet Belzebub szenével kikergetni".
Korábban a környezetvédők azzal vádolták a Merkel-kormányt, hogy a nagy energiakonszernek kedvéért döntött az üzemidő-meghosszabbításról. Most ezek a konszernek bírálják leginkább az energiapolitikai pálfordulást. A 17 erőművet üzemeltető négy cég közül szerdán kettő - az E.ON és az RWE - is azt közölte, hogy milliárdos kártérítést követel a kormánytól, és bíróságon támadja meg a rájuk kivetett úgynevezett fűtőelemadót.
Jürgen Großmann, az RWE elnöke szerint a Németország bizonytalan kimenetelű kísérletbe kezdett a gazdaság versenyképességével, és bírálta a szövetségi kormányt, amelynek szerinte már nem is érdemes az energiapolitika kiszámíthatóságára vonatkozó kérdéseket feltenni. Großmann szerint Merkel nem volt fair, amikor a konszernek nélkül hozta meg a döntést. "Vajon a Német Labdarúgó-szövetség döntene a német foci jövőjéről a Bajnokok Ligájában szereplő klubok megkérdezése nélkül?" - kérdezte az RWE-főnök.