A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elutasította koalíciós partnerének azt a tervezetét, amely radikálisan átalakítaná az ország közigazgatási szerkezetét úgy, hogy a jelenlegi 41 megyét nyolcba tömörítené. A román kormány nagyobbik pártja, a Demokrata Liberális Párt (PDL) a keddi koalíciós tárgyalásokon ismertette elképzeléseit az RMDSZ-szel a közigazgatás átfogó reformját előíró törvénytervezetéről. A PDL a jelenlegi nyolc gazdasági fejlesztési régiót megyékké alakítaná át, amit az RMDSZ elsősorban azért ellenez, mert az újonnan létrehozott közigazgatási egységekben jelentős mértékben csökkenne a magyar lakosság számaránya.
A PDL pénteken jelezte, hogy csökkentenék a megyék számát. Először Traian Basescu államfő beszélt erről egy kormányülésen, és azzal érvelt, hogy a jelenlegi nyolc gazdasági fejlesztési régiónak megyévé való átalakításával jelentős mértékben karcsúsítható az államapparátus és csökkenthető a bürokrácia. A demokrata pártiak azt is kilátásba helyezték, hogy rendkívüli parlamenti eljárással, úgynevezett felelősségvállalással terjesztik a parlament elé a közigazgatási szerkezet módosításáról szóló tervezetet. Egyes román lapok tudni vélik, hogy a demokraták felkínálták az RMDSZ-nek: a közigazgatási szerkezet módosításáról szóló tervezetet a kisebbségi törvénytervezettel együtt nyújtsák be felelősségvállalással a törvényhozó testület elé. Ez az eljárás azt jelenti, hogy az így beterjesztett jogszabályokról nem tartanak parlamenti vitát, de az ellenzék bizalmatlansági indítványt nyújthat be a kabinet ellen.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke azonban már csütörtökön kijelentette magyar önkormányzati képviselők előtt, hogy nem fognak olyan alkut kötni, aminek keretében a kisebbségi törvényért cserében elfogadja az ország közigazgatási felépítésének módosítását. Kelemen a keddi koalíciós tárgyalásokat követően is jelezte: ha a PDL nem áll el attól a szándékától, hogy nyolcra csökkenti a megyék számát, akkor felbomolhat a kormánykoalíció.
A kolozsvári Szabadság című napilap azt írja, hogy a román kormánypárt elképzelése szerint a romániai magyarság csaknem 90 százalékát két "mamutmegye" tömörítené, a jelenlegi északnyugati fejlesztési régió, amely Kolozs mellett Szilágy, Beszterce-Naszód, Máramaros, Bihar és Szatmár megyét foglalja magában. Ennek a megyének a legutóbbi népszámlálási adatok szerint 2 740 064 lakosa lenne, amiből a magyar lakosság 529 204.
Ez azt jelenti, hogy ebben az új közigazgatási egységben a magyarok számaránya 20 százalék alá csökkenne, ami lehetetlenné teszi a korábban kivívott anyanyelv-használati jogok érvényesítését, hiszen a jelenleg hatályban lévő jogszabályok 20 százalékos számarányhoz kötik ezeknek a jogoknak az alkalmazását - írja a lap.
A másik, jelentős magyar lakossággal rendelkező megye a központi fejlesztési régió lenne, amely magában foglalja Maros, Hargita, Kovászna, Fehér, Szeben és Brassó megyéket. Ennek a megyének a lakossága 2 523 021, amiből a magyar lakosság 755 455. Ebben az esetben a magyarság számaránya a 30 százalékot sem érné el a központi megyében - olvasható a Szabadság című lapban.