"A kábítószer elleni világméretű harc elbukott, és ennek következményei lesújtóak szerte a világon" - ezekkel a szavakkal próbálta felrázni a világot csütörtökön egy tanulmány, amelyet a Globális Drogpolitikai Bizottság (Global Commission on Drug Policy) tett közzé. A szakemberekből, politikusokból és üzletemberekből álló csoport jelentése az eddigi drogpolitika teljes átalakítását követeli a világ kormányaitól, a bizottság tagjai szerint ugyanis jelenleg olyan háborúba ölünk vagyonokat, amelynek a hasznossága évtizedek óta kétségbe vonható.
Jogvédők a világ sok országában harcolnak azért, hogy a kábítószer-fogyasztókat ne tekintsék bűnözőknek, és bizonyos könnyű drogokat legalizáljanak. A mostani kezdeményezésben azonban olyan hírességek fogtak össze az ügy érdekében, mint Kofi Annan volt ENSZ-főtitkár, Louise Arbour, az ENSZ korábbi emberi jogi főbiztosa vagy Javier Solana volt NATO-főtitkár. Az aláírók között van Richard Branson milliárdos üzletember, a Virgin cégcsoport tulajdonosa, valamint Svájc, Mexikó, Kolumbia és Brazília korábbi elnöke, a görög miniszterelnök, illetve több neves író és amerikai exminiszter is.
El nem ismert kudarc
Az új drogstratégiáért lobbizó csapat azt állítja, hogy alapvető reformokra van szükség a nemzeti és a világméretű drogpolitikában is. A lobbisták szerint az elmúlt ötven évben a kábítószer elleni küzdelem csupán a drogtermelők, kereskedők és a fogyasztók számának csökkentésére koncentrált. A főleg erőszakszervezetek, a rendőrség, a hadsereg segítségével megvalósított akciók azonban a tanulmány szerint feleslegesnek bizonyultak, nem tudták letörni sem a termelést, sem a fogyasztást.
"Az egy-egy kábítószerforrás felszámolásával aratott kétségtelen győzelmeket szinte értéktelenné teszi, hogy a helyüket új források és új drogkereskedők veszik át" - állítja a dokumentum, amely elítéli a fogyasztók és részben a terjesztők ellen tett lépéseket is. A bizottság szerint a drogterjesztők és -fogyasztók kergetésére fordított kiadások helyett sokkal "költséghatékonyabb befektetésekkel" is csökkenteni lehetne a kábítószer-fogyasztást és az általa okozott károkat, de a világ kormányai sokszor nem a tudományos tényekhez igazodva, hanem ideológiai alapon, politikai meggyőződésből vívják a harcot a kábítószer ellen.
Az ENSZ adatai szerint 1998 és 2008 között világszerte 34,5 százalékkal nőtt az ópiumszármazékokat fogyasztók, 27 százalékkal a kokainfogyasztók, 8,5 százalékkal a kannabiszfogyasztók száma. "Bár egyre több adat bizonyítja, hogy a jelenlegi módszerek nem érik el a céljukat, a legtöbb nemzeti és nemzetközi stratégiaalkotó testület kerüli a téma részletes vizsgálatát vagy nyílt megvitatását" - áll a dokumentumban.
A drog elleni háborúnak pedig kellemetlen következményei vannak: az elmúlt évtizedekben hatalmas feketepiac jött létre, amely a világ minden részére szállítja a tiltott szert. A bűnszervezetben végzett drogkereskedelmet a kockázatok miatt egekbe szökő profit tartja életben - állítja a dokumentum. A drogkartellek a hatóságok által kevésbé elérhető régiókba helyezik át tevékenységük központját, sok fogyasztó pedig egy-egy drog kiiktatása miatt próbál ki új szereket.
Kemények vagyunk
A kábítószer elleni harc káros következményeit a Globális Drogpolitikai Bizottság úgy szeretné enyhíteni, hogy a bűnüldözés helyett az emberek védelmére helyezné a hangsúlyt. Az ENSZ 1961-es, kábítószerekről szóló egyezménye szerint a kábítószer-ellenes harc célja "az emberiség egészségének és jólétének javítása lesz". "Mi azonban eddig teljesen más mércével mértük a harc sikerét, azt számolgattuk, hogy mennyi embert tartóztattak le, mennyi drogot koboztak el, és milyen súlyos büntetéseket szabtunk ki" - írják a bizottság tagjai. "Ezek az adatok megmutathatják, hogy milyen kemények vagyunk, de keveset mondanak arról, hogy mennyivel javítottuk az emberiség egészségét és jólétét".
Nem fegyverrel üldöznék
A bizottság ezért azt javasolja, hogy a jövőben a drogpolitikát emberi jogi és közegészségügyi alapokra helyezzék. A javaslat szerint a fogyasztókat nem bűnözőnek, hanem betegeknek kell tekinteni: erre ugyan néhány országban vannak kísérletek, de sok kormány épp az ellenkezőjét teszi. A bizottság szerint egyes országok azért nem tesznek a drogosok egészségének, életének megmentéséért, mert a segítségnyújtás "aláásná a drogok elleni keménykedés üzenetét".
A lobbisták a drogtermelés és a terjesztés alsó szintjein dolgozók megbélyegzése ellen is fellépnének, mivel szerintük közülük sokan szintén a bűnözőcsoportok megfélemlített, megfenyegetett áldozatai, és sokszor függők. Példaként a drogfutárokat említik, akik sokkal nagyobb veszélynek vannak kitéve, mint a bűnszervezetek vezetői, de legtöbbjük nem is büntetett előéletű, és csupán azért vesznek részt a drogüzletben, mert nekik is kell a pénz a drogra. "Nem helyes, hogy ezeket az embereket ugyanúgy büntessék, mint az erőszakos, szervezett bűnszövetkezetek tagjait" - írják.
A megoldás a bizottság szerint az, hogy a kábítószer elleni küzdelmet a családok, iskolák, egészségügyi szakértők bevonásával, orvosok és civil szakértők képzésével kell folytatni, "természetesen partnerségben a hatóságokkal és kormányszervekkel". A tanulmány szerint bizonyított, hogy az egészségügyi és szociális programokkal sokkal több eredményt kell elérni, mint büntetéssel és a készletek felszámolására irányuló rendőrségi akciókkal.
Obamát nem hatották meg
A csütörtökön, az Egyesült Államokban nyilvánosságra hozott jelentéssel egy időben Nagy-Britanniában is több híresség és közéleti személyiség adott közre nyílt levelet, amelyben a könnyű drogok liberalizációját kérték a kormánytól - írja a BBC. Többek között Judi Dench színésznő, a világhírű énekes, Sting, valamint brit politikusok és korábbi rendőrfőnökök is aláírták azt a levelet, amely eltöröltetné a drogok birtoklásáért járó büntetést. "Annak nincs sok értelme, hogy a fiatalokat büntetett előélettel sújtsák, amiért egy kis drogot találnak náluk" - nyilatkozta Sting. "Itt az ideje, hogy ennél fantáziadúsabb módokon közelítsük meg a kábítószer-problémát" - mondta.
A brit kormány csípőből visszautasította a kéréseket: a brit belügyminisztérium szóvivője a BBC szerint a kezdeményezésre reagálva közölte, hogy a brit kormánynak egyáltalán nem áll szándékában liberalizálni a drogtörvényt. "A drogok azért illegálisak, mert ártalmasak. Életeket tesznek tönkre, és elmondhatatlan nyomorúságot okoznak a családoknak és közösségeknek" - mondta. A szóvivő szerint természetesen segíteni kell a függőség ördögi körébe került embereken, de hozzátette: "biztosan nem az a válasz, hogy zöld utat adjunk a drogbirtoklásnak".
Hasonlóan elutasító volt az amerikai kormány is - írja a Guardian. Gil Kerlikowske, a Fehér Ház kábítószerügyekért felelős vezetője a javaslatokra reagálva közölte, hogy a bizottság jelentése szerinte félresiklott. "A drogfüggőség olyan betegség, amelyet sikeresen meg lehet előzni, és meg is lehet gyógyítani. Ha a drogokat könnyebben hozzáférhetővé tennénk, ahogy ez a javaslat kéri, az csak megnehezítené a közösségeink egészségének és biztonságának megőrzését" - mondta.