Vergődik az iráni elnök az ajatollah markában

Boszorkánysággal vádolt politikusok, egy legendás rejtőzködő imám, a sértődötten köddé váló elnök és az uralmát kemény kézzel őrző ajatollah a meglepően nyílt iráni hatalmi harc főszereplői. Ahmadinezsad elnök Vlagyimir Putyinhoz hasonlóan, egy bizalmasa előtérbe tolásával próbálja átmenteni hatalmát. Egyik kiszemeltje azzal okozott botrányt, hogy nőkkel mutatkozott, és az izraeliekkel is barátkozna.

"Úgy érzi magát, mintha szálka akadt volna a torkán, amelyet sem lenyelni, sem kiköpni nem tud" - írta Máhmúd Ahmadinezsad iráni elnökről egyik bizalmasa blogjában a BBC szerint. Ahmadinezsad és Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb vallási vezetője között ugyanis az utóbbi hetekben meglehetősen megromlott a viszony.

Hamenei egyik beosztottja kedden arról beszélt, hogy az elnökhöz köthető politikai erők el akarják távolítani a klérust a hatalomból. A vallási vezetéshez közel álló iráni internetes lapnak adott interjúban azzal vádolta az elnökhöz köthető "deviáns politikai erőket", hogy alá akarják ásni az iszlám köztársaságot és a legfőbb vezető hatalmát.

Köddé vált a sértett elnök

A szokatlanul látványos politikai háború azzal kezdődött, hogy támadás érte az elnök egyik legközelebbi tanácsadóját, kabinetfőnökét és egyben hozzátartozóját (fia apósát), Eszfandiar Rahim-Masaeit. A 2009-es választások után alelnökké kinevezett, de Hamenei nyomására leváltott, majd Ahmadinezsad által mégis kabinetfőnökké emelt Masaei irodájában áprilisban lehallgatókészülékeket találtak, amelyekről kiderült, hogy az iráni titkosszolgálat telepítette.

Ahmenidezsad visszavágott, leváltotta Hejdar Moszlehi titokminisztert, akit azonban Hamenei visszahelyezett a tisztségébe. Ahmadinezsad erre lemondta minden nyilvános szereplését, és tizenegy napig még a kormányüléseket is bojkottálta. Csak azt követően jelent meg a kabinet találkozóján, hogy a parlament felkérte, térjen vissza a munkához, és vessen véget "az Irán ellenségeinek kedvező helyzetnek". De ezzel sem fejeződött be a perpatvar.

Boszorkányok és a rejtőzködő imám

Május elején több az elnökhöz, illetve sokat kritizált kabinetfőnökéhez közel álló személyiséget letartóztattak, többek között boszorkányság vádjával. Egyiküket, Abbasz Amirifart, az elnöki hivatal kulturális osztályának vezetőjét egy dokumentumszerű film miatt vették őrizetbe, amely szerint az elnök, az ajatollah, illetve Hasszán Naszrallah, a libanoni Hezbollah vezetője a síiták rejtőzködő 12. imámjának régóta várt visszatérését készítik elő.

Az ingyenesen terjesztett DVD komoly botrányt keltett, sokan úgy érzékelték, hogy a semmilyen vallási tisztséget nem viselő Ahmadinezsad ezzel próbál támogatókat szerezni a vallásos szavazók között. Az amerikai Foreign Policy magazin szerint Amirifar két hete öngyilkosságot kísérelt meg cellájában.

Már nincsenek olyan jóban (középen Hamenei, jobbra tőle Ahmedinezsad)

Ezen kívül közelebbről nem részletezett visszaélések miatt felfüggesztették hivatalából Ahamdinezsad első alelnökét is, illetve bíróság elé idézték Ali-Akbar Dzsavanfekrt, az elnök sajtótanácsadóját.

"Mindenki vérszagot érez"

Ahmadinezsad sem tétlenkedett. Három minisztert is menesztett, többek között felmentette tisztségéből az ország kőolajipari miniszterét, és magát nevezte ki ügyvezetőnek a tárca élére. Csakhogy e lépését is visszavonatták vele, sőt az iráni parlament energiaügyi bizottsága szerdán megállapította, hogy az elnök törvényt sértett a lépéssel.

Hamenei békés hangot ütött meg vasárnapi beszédében. Az ajatollah az iráni parlament előtt ugyan elismerte, hogy akadnak nézeteltérések, de megfelelőnek és jónak mondta a kormány működését. Azt is jelezte ugyanakkor, nem tűri el az elnöktől, hogy szembeforduljon a parlament vagy az ő akaratával. "Ha egy törvényt elfogadnak, a kormánynak kifogások nélkül, teljes mértékben életbe kell azt léptetnie" - idézte az amerikai Los Angeles Times napilap internetes kiadása.

Az ajatollah békülékeny beszéde ellenére Alireza Nader, a RAND Corporation Iránnal foglalkozó elemzője a Foreign Policy szerint azt mondta: "mindenki vérszagot érez. Ahmadinezsad végzetes hibája az volt, hogy szembeszállt Hameneijel a titokminiszter ügyében".

Pedig a 2009-es választások után Hamenei még "isteni beavatkozásnak" nevezte Ahmadinezsad újraválasztását. Igaz, azok más idők voltak: az ellenzék szerint elcsalt szavazás utáni a vallási vezetők uralmát veszélyeztető tüntetésekkel teli időszakban nagy szüksége volt az ajatollahnak az erőskezű elnökre. Azóta azonban sikerült elnémítani az ellenzéket, Ahmadinezsad pedig megtette feladatát - írja a Foreign Policy.

A hatalom átmentése

Iránban jövőre lesz a parlamenti, két év múlva pedig az elnökválasztás. A Los Angeles Times amerikai lap szerint Irán konzervatív vallási vezetése azt szeretné megelőzni, hogy a 2013-ban az alkotmányban megszabott két ciklusát kitöltő Ahmadinezsad Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz hasonlóan - politikai bizalmasával szövetkezve - próbáljon a hatalom közelében maradni. Amit Dmitrij Medvegyev elnök jelentett Putyinnak, azt jelenthetné Ahmadinezsadnak valamelyik bizalmasa, például nászura, Masaei. A Wikileaks által kiszivárogtatott egyik tavalyi amerikai nagyköveti jelentés is beszámol arról, hogy Ahmedinezsad szívesen látná nászurát utódjaként. Egy teheráni politológus szerint az elnök és köre legalább tíz évre előre tervez, és ezt érzékelték a vallási vezetők is, ezért támadták meg Masaeit és rajta keresztül Ahmadinezsadot.

Az elnök problémás nászura
Masaei (aki Ahmadinezsad közeli bajtársa volt az iraki-iráni háborúban) néhány gesztusa és nyilatkozata régóta bántja az iráni vezetést túlnyomó részben alkotó keményvonalas konzervatívokat. Hevesen kritizálták, amikor 2007-ben Törökországban részt vett egy olyan eseményen, ahol nők is felléptek (egy hagyományos táncot adtak elő). Egy évre rá egy Teheránban általa szervezett rendezvényen női tamburinosok is zenéltek, sőt egy nő kézben vitte a pódiumra a Koránt, hogy abból olvassanak fel részleteket. Iránban a nőknek tiltják az ilyen jellegű tevékenységet, utóbbit sokan a muszlimok szent könyvével szembeni tiszteletlenségnek értékelték.

Több nyilvános megjegyzését Izrael-pártinak minősítették. 2008-ban - Ahmadinezsad kulturális örökségért felelős alelnökeként - azt találta mondani, hogy az iráni népnek barátsággal kell viseltetnie az amerikai és az izraeli néppel szemben függetlenül attól, hogy milyen a viszonya ezek kormányával. Tavaly arról beszélt külföldön élő irániak körében, hogy Iránnak saját magát, nem pedig az iszlám köztársaságot kellene a világban népszerűsítenie, ami felbőszítette a vallási vezetőket.

Konzervatív ellenfelei úgy érzik, az elnök őket mellőzve, a fejük felett átnyúlva igyekszik kapcsolatba kerülni az egyszerű irániakkal és az elit fegyveres erő, a köztársasági gárda katonáival. Egy iráni elemző szerint az elnök arra játszik, hogy az ellenségeskedést teszi felelőssé azért, hogy nem sikerült kirángatnia az országot a gazdasági mélyrepülésből. Sorsa nagyban függ attól, sikerül-e fogást találnia a rezsimnek a nászurán. Ha Masaei megmarad pozíciójában, követhetik hosszú távú terveiket, ha azonban letartóztatják, még kisebb lesz az elnök mozgástere - írja a Los Angeles Times.

Nászurak

Farieh Farhi, a Foreign Policynak nyilatkozó Irán-kutató szerint az utóbbi hetek eseményei azt mutatják, az elnöknek két választási lehetőséget biztosít az ország vallási vezetése: engedelmeskedik vagy leváltják. "Ha mennie kell, gondoskodik majd arról, hogy távozása mindenki számára a lehető legfájdalmasabb legyen" - mondta róla Farhi.