A marokkói uralkodó bejelentette péntek este, hogy egyes jogköreit átruházza a parlamentre, illetve a kormányra, és július 1-jén népszavazást tartanak, amelyen az ország polgárai véleményt nyilváníthatnak az alkotmány reformjáról.
Marokkóban februárban kezdődtek változásokat követelő tiltakozások, de ellentétben a más észak-afrikai országokban történtekkel, ezek erőszak nélkül zajlottak. VI. Mohamed király március 9-én ígéretet tett az alkotmány reformjára, és az uralkodó péntek este hozta nyilvánosságra az ezzel kapcsolatos több hónapos tanácskozások eredményét.
A király a tervezett reformokat hét pontban összegezte még márciusban. Az új alaptörvény értelmében a miniszterelnököt nem a király nevezi majd ki, hanem az a politikai párt jelölheti, amely győzelmet arat a parlament alsóháza, a képviselőház tagjainak választásán. A végrehajtó hatalom vezetőjeként a miniszterelnök felel majd teljes mértékben a kormány és a közigazgatás munkájáért, a kormányprogram megvalósításáért.
A jogállamiság megszilárdításának jegyében kibővítik az egyéni és a kollektív szabadságjogokat, és megerősítik az emberi jogok rendszerét. Az igazságszolgáltatást független hatalmi ággá tervezik alakítani, az országot pedig decentralizálják, hogy nagyobb jogköröket biztosítsanak a helyhatóságoknak. Marokkó első alkotmányát 1962-ben fogadták el, és az alaptörvényt azóta többször is módosították, legutóbb 1996-ban.