Kínával kötött árucserével törhet ki Irán az amerikai szankció szorításából

Árukkal és szolgáltatásokkal fizethet Kína az Irántól vásárolt kőolajért, mivel az Egyesült Államok által kezdeményezett ENSZ-szankciók akadályozzák a dollár alapú fizetést. Irán a Financial Times szerint megérzi a szankciókat, amit a helyi pénz értékvesztése mutat.

Teherán és Peking az amerikai pénzügyi korlátozás kijátszására készül - írta a Financial Times brit lap internetes kiadása. Az Irán ellen az atomprogramja miatt bevezetett szankciók szinte lehetetlenné tették, hogy Kína kifizesse a vásárolt, dollárban vezetett kőolajat.

A Financial Times az ügyben járatos forrásokra hivatkozva azt írta, hogy Kína mintegy 30 milliárd dollárral tartozhat már Iránnak a szankciók miatt felhalmozódott, ki nem fizetett olaj miatt. A két ország vezetése arról tárgyal, hogy a korlátozások ellenére miként rendezhetnék a számlát.

Irán és Kína egy úgynevezett barter-kereskedelmet nyithat, amely áruk és szolgáltatások cseréjét jelentené, vagyis az iráni olajért cserébe Peking termékekkel fizetne, nem pénzzel. A Financial Times szerint Iránban egyre több nehézséget okoz, hogy az olajért cserébe nem kapnak "kemény" fizetőeszközt, vagyis dollárt, mivel a nemzetközi kifizetésekhez olyan pénzre van szükség, amelyet a nemzetközi szereplők is elfogadnak. A lap szerint az iráni jegybank nem tudta megakadályozni a helyi valuta, a riál jelentős leértékelődését az elmúlt hónapokban.

Az olajpénzekre ezért szüksége van az országnak, azonban az iráni olaj harmadának vásárlói, India és Kína nem tud fizetni Teheránnak. India 5 milliárd dolláros olajszámlát halmozott fel, amely miatt Irán az olajszállítások leállításával fenyegette meg Új-Delhit.

A Financial Times szerint Indiával ellentétben Kína valódi értéket tud adni Iránnak anélkül, hogy pénzt használnának fel. Az építőipartól, a játékexporton át az iráni olajipar fejlesztéséig sok területen van már jelen Kína. Az olajiparban ráadásul az európai cégek (Shell, Total) fejlesztéseit akadályozzák a szankciók, ezáltal a kínai jelenlét felértékelődött.

A két ország az infrastruktúrafejlesztés és a kereskedelem területén már aláírt néhány szerződést ebben a hónapban, amely kínai befektetéseket visz Iránba.

"Mind Kína, mind India örül, hogy Irán megtartja magának a pénzét, illetve hogy barterkereskedelemmel bevonják Iránt a kacatjaik eladásába, vagy, hogy kemény valuták helyett jüannal, illetve rúpiával fizethetnek" - magyarázta el a barter mögötti motivációt egy korábbi iráni hivatalnok, aki név nélkül nyilatkozott a lapnak. Irán még nem fogadta el ezt a módszert - tette hozzá.

Iránt az ENSZ nemzetközi gazdasági szankciókkal sújtotta, mivel ezzel kívánják rávenni az iszlamista országot, hogy hagyjon fel atomprogramjával.