Számos helyen említi Magyarországot Anders Behring Breivik, a 93 halálos áldozatot követelő norvégiai kettős merénylet tettese (a férfi beismerő vallomást tett) abban az 1500 oldalas, angol nyelvű írásban, amelyet az oslói robbantás és a baloldali ifjúsági nyári táborban véghezvitt vérfürdő előtt töltött föl az internetre (a merénylő eszméiről, úgynevezett függetlenségi harcáról itt olvashat). A merénylő az elmúlt években többször járt Magyarországon a dokumentum szerint, amelynek magyar vonatkozásaira először a BF79 nevű blogger hívta fel a figyelmet.
Breivik a szövegben - amelyben történelmi utalások keverednek politikai propagandával és annak leírásával, hogyan készül a merényletekre - azt írja: magyarok is voltak azon a 2002-es londoni összejövetelen, amelyen megalapították az "Európai Katonai Rend és Büntető Törvényszék - a Templomos Lovagok" nevű szervezetet, amelynek célja "megelőző háború Európa kulturálisan marxista/multikulturális rezsimjei ellen", hogy "visszaszorítsuk, legyőzzük vagy meggyengítsük a most folyó iszlám megszállást/gyarmatosítást".
A férfi szerint Európában több tízmillióan szimpatizálnak ezekkel az eszmékkel, és több tízezren vannak olyanok, akik készek harcolni "a mi oldalunkon". Vannak hű testvéreink Norvégiában és szerte Európában - írja, majd fölsorol egy sereg országot, köztük Magyarországot is. A kelet-európai nacionalista pártok címszó alatt Magyarországról három szervezetet sorol föl: a Magyar Igazság és Élet Pártját (MIÉP), a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalmat (HVIM) és a Jobbikot.
Breivik azt írja: a bevándorlás elutasítása és az iszlámellenesség nem központi probléma a kelet-európai nacionalista pártok számára, mert "nagyon korlátozott" az ezekbe az országokba irányuló bevándorlás. Ezek a pártok inkább az EU-ellenességre, az antiszemitizmusra vagy más etnikai csoportok, főleg a cigányok elutasítására építenek - írja a férfi, aki szerint saját országot kellene létrehozni az cigányok számára. A romák szerinte azoknak az indiai rabszolgáknak a leszármazottai, akiket a mai Pakisztán területéről hurcoltak az Oszmán Birodalomba.
A norvég férfi a dokumentumban többször hivatkozik a magyar történelemre, többször emlegeti Lukács György marxista filozófust, aki szerinte az olasz Antonio Gramsci mellett a leginkább hozzájárult annak a nézetrendszernek a kifejtéséhez, amelyet a kiáltványban végig "kulturális terrorizmus" nevez, és az egyik fő ellenségként jelöl meg. Breivik idézi Kertész Imre Nobel-díjas írót is: "Az a civilizáció, amely nem nyilatkoztatja ki egyértelműen az értékeit, vagy amelyik hagyja elveszni ezeket az értékeket, a végső pusztulás, a végelgyengülés útjára lép". A norvég szerint Kertész figyelmeztetése "időszerű" napjaink multikulturalizmusában.
Breivik hosszan ír a középkori török háborúkról, és méltatja Hunyadi Jánost, a "Magyarországon kívül jóformán ismeretlen" XV. századi hadvezért, aki "valószínűleg mindenki másnál többet tett a török hódítás megakadályozásáért". "Lelassította a muszlim előrenyomulást", és ezzel "megmentette Nyugat-Európát" attól, hogy az iszlám uralma alá kerüljön. "Tágabb értelemben megmentette az észak-amerikai és az ausztráliai nyugati civilizációt is" - írja. A norvég hosszú történelmi fejtegetései egyikében, a XVII. század végi törökellenes harcoknál többször említi Thököly Imre kuruc hadvezért.
Később egy helyütt Csehországgal együtt Magyarországot nevezi az európai bűnszervezetek központjának. Azt írja, "Közép-Európa, de különösen a Cseh Köztársaság és Magyarország a koordinációs, kommunikációs és egyeztetési központja azoknak a nagyon erős nemzetközi bűnszervezeteknek, amelyeknek sikerült főhadiszállást kialakítaniuk műveleteikhez, és sikerült bejutniuk az Európai Unió szívébe". Breiviknek egyébként nagyon rossz véleménye van az EU-ról, ami szerinte egy francia vállalkozás.
Breivik irományában a legjobb barátjaként emleget egy bizonyos Petert, akit magyarként jellemez. Azt írja róla, hogy a szülei a 60-as években jöttek el "a marxista Szovjetunióból". Ez a barát "mindent tud rólam, kivéve azt, hogy részt veszek az ellenállásban" - írja, a Páneurópai ellenállási hálózat nevű képződményre utalva. Breivik leírja, hogy 2009 őszén Budapesten ünnepelték barátja, Peter 30. születésnapját.
Mint írja, ekkor járt másodszor Magyarországon. "Nagyon szeretem azt az országot és az embereket. A budai klubok elsőrangúak, kitűnő az elektronikus zenei szféra, a legjobbak között van a világon. A magyar lányok pokolian dögösek, kár, hogy a küldetésem miatt nem lehet tartós kapcsolatom" - írja az internetre feltöltött eszmefuttatásában Breivik, aki írásának egy másik részében Valetta mellett Budapestet nevezi kedvenc városának.