Egy tizenhat évvel ezelőtti véres bombamerénylet emlékét is felelevenítette a múlt pénteken Norvégiában történt, összesen 93 halálos áldozatot követelő robbantás és fegyveres támadás. A norvég merényletek feltételezett elkövetője, Anders Behring Breivik több dologban is hasonlít az Oklahoma-bomber néven ismertté vált Timothy McVeigh-re - írja a Süddeutsche Zeitung című müncheni lap.
McVeigh 1995. április 19-én parkolt le egy teherautót Oklahoma Cityben a szövetségi kormány épülete elé rakterében nagy mennyiségű műtrágyával és gázolajjal (ezt használta a feltételezések szerint az oslói robbantáshoz Breivik is). A detonáció romba döntötte az épületet, amelyben egyebek mellett egy óvoda is volt. Megölt 168 embert, köztük sok gyereket, 680-an megsérültek. McVeigh-t tettéért halálra ítélték, és 2001 júniusában kivégezték.
Anders Behring Breivik és Timothy McVeigh
Az egyik legfontosabb hasonlóság Breivik és McVeigh közt, hogy mindketten szélsőjobboldali környezetből érkeztek, és az évek során radikalizálódtak. Mindketten erősen vonzódtak a fegyverekhez, McVeigh 1991-ben harcolt az Öböl-háborúban, egy időben pedig abból élt, hogy fegyvereket, illetve neonáci irodalmat árult. Breivik ugyan nem volt katona, de szívesen pózolt egyenruhában, automata fegyverekkel.
Breivik 1500 oldalas, a merényletek előtt nyilvánosságra hozott írásában az iszlámot és a bevándorlókat jelölte meg fő ellenségként, míg McVeigh számára a zsidók, katolikusok és a feketék voltak az ellenségek. Mindketten a hatalomra akartak csapást mérni: McVeigh a szövetségi hivatalokra támadt, Breivik a miniszterelnökség épületénél robbantott, majd a kormánypárt ifjúsági szervezetének tagjaira nyitott tüzet.
Kormányzati épület Oslóban és Oklahoma Cityben a merénylet után
McVeigh és Breivik is hosszú ideig készült a merényletekre. McVeigh-nek egy elvbarátja segített beszerezni az alapanyagot, akit ezért 161 év börtönre ítéltek. Breivik egyéni gazdálkodó, így nem keltett feltűnést, hogy nagy mennyiségben rendelt műtrágyát, és egyelőre úgy tűnik, nem volt segítője sem (bár zárt bírósági tárgyalásán azt mondta, van a szervezetének két másik sejtje).
Nagy különbség ugyanakkor a két merénylő között, hogy McVeigh esetében nem utalt semmi arra, hogy hős akart volna lenni, vagy be akart volna vonulni a történelemkönyvekbe. Breivik ezzel szemben részletesen dokumentálta az előkészületeket, és leírta az elveit is, hogy később megértsék tettének okait. Breivik nem is próbált menekülni, amikor megérkezett a rendőrség, hanem megadta magát, majd mindent beismert. McVeigh-t ezzel szemben csak véletlenül fogták el, és csak két nappal a robbantás után azonosították mint az oklahomai merénylőt.