Közel az éjfél, és lágy, mediterrán szellő lengeti a pálmafákat Tripoli Zöld terén. A nyüzsgő téren eközben Kadhafihoz hű zene szól, egy fiatalember pedig a líbiai vezető zöld zászlóját lengeti egy kocsi anyósülésének ablakából. Egy 23 éves férfi megcsókolja Kadhafi portréját, és azt kiáltja, hogy "szeretlek". Így látta a BBC helyszíni tudósítója kedden Líbia fővárosának központját. "Nem tudnád, hogy háború van" - tette hozzá.
Péntek reggel legalább hét, nagy erejű robbanás rázta meg Tripolit, ahogy bombák csapódtak be Moammer Kadhafi líbiai vezető főhadiszállásába. A NATO harci repülőgépei rendszeresen bombáznak líbiai katonai célpontokat az óta, hogy az ENSZ BT márciusi felhatalmazása alapján a NATO repüléstilalmi övezetet létesített a polgárháborúba süllyedt Líbia felett, és a polgári lakosság védelmében engedélyezte a beavatkozást.
Eközben a líbiai lázadók jelentős sikereket értek el az utóbbi napokban. Egymás után foglalják el a kormányerők központjának számító Tripoli körüli városokat, és a város ellátásához szükséges legfontosabb útvonalakat. "Az az érzésem, hogy Kadhafi napjai meg vannak számlálva" - kommentálta a helyzetet Leon Panetta amerikai védelmi miniszter. Kérdéses még azonban, hogy mi vár a lázadókra, ha elérik a Kadhafi-pártinak számító fővárost, és mihez kezd a líbiai ellenzék által felállított, több frakcióból álló Átmeneti Nemzeti Tanács, ha Kadhafi elbukik.
Kadhafi mellett a főváros
"Amint látod, az emberek boldogok. Vigyáznak ránk, biztonságban vagyunk. Senki sem aggódik a lázadók miatt" - felelte egy tripoli lakos a BBC tudósítójának kérdésére. Az újság szerint nem meglepő ilyen válaszokat kapni Tripoli központjában, ahol mindenhol Kadhafi képei vannak kifüggesztve, de akkor sem lehet lebecsülni azt, hogy sokan támogatják a városban a jelenlegi kormányt. Egy, a múlt héten a lázadók által elfogott titkosügynök szerint Tripoli hetven százaléka Kadhafi mellett áll, a legtöbben pedig harcolnának is érte.
Az egyik, BBC által megszólaltatott helyi büszkén mutatta az igazolványát, amely azt igazolta, hogy "fegyver és ellenállási" kiképzést kapott. "Megvédem az országomat és Moammert, aki olyan sok jót tett értünk" - mondta.
Van azonban valami, ami a BBC tudósítójának tapasztalatai szerint aggasztja a tripoliakat. "Nem akarom, hogy a gyarmatosítás visszatérjen. Aggódok a NATO miatt" - mondta egy helyi. Az a hír járja a városban, hogy a NATO át akarja venni az irányítást Líbia felett. A kormányzati álláspont szerint a szövetséges erők csak színészkednek azzal, hogy a civilek védelmére fogják a fenntartani a légtérzárat.
A NATO a lázadók ellenségeit támadja
A lázadók eddigi sikereiben nagy szerepet játszottak a NATO légi csapásai. A CNN szerint a szövetséges erők az elmúlt hat hónap alatt több mint 17 ezer bevetést hajtottak végre Líbia fölött. A hírcsatorna szerint márciusban még csak annyi volt biztos, hogy a szövetséges erők meg akarják akadályozni azt, hogy Kadhafi erői lerohanják a lázadók központjának számító Bengázit.
Fél éve tartanak a líbiai harcok (A képre kattintva galéria nyílik.)
Azóta azonban a NATO egyre inkább összehangolta a támadásokat a lázadókkal, így mérve csapást a Kadhafihoz hű csapatokra. Egy, a CNN által megszólaltatott külpolitikai szakértő szerint a NATO eredeti, semleges céljait mára már felváltotta az, hogy "támogassa a lázadókat abban, hogy megbuktassák Kadhafit". A NATO azonban továbbra is kitart amellett, hogy az akció célja a civilek védelme a Kadhafihoz hű erőktől, és ez "nem foglal állást".
"Háborúban állunk, ez nem egy futballmeccs"
Jelenleg a lázadók ellenőriznek több, Tripolihoz közeli várost is. A múlt hét szombaton elfoglalták a Tripolit Tunéziával összekötő utat, amely azért fontos, mert ez volt a városba szállított olaj és élelmiszer fő szállítási útvonala, és meg nem erősített információk szerint a stratégiailag nagyon fontos závijai olajfinomító is a lázadók kezére került. A Reuters szerint a déli területeket is elfoglalták a lázadók, így három oldalról is bekerítették Tripolit, amelyet északról a NATO hadihajói által ellenőrzött Földközi tenger határol.
A hírügynökség szerint Tripoli belvárosában a helyiek már arra számítanak, hogy ha a harcok továbbterjednek, akkor megakad az alapvető termékek utánpótlása. A főzéshez szükséges gázt már most is nehéz beszerezni, ráadásul a helyiek attól is félnek, hogy a kormányzat élelmiszerkészletei, amelyeket hónapok óta jutányos áron adnak el a lakosoknak, szintén fogytán vannak. "Háborúban állunk, ez nem egy futballmeccs" - mondta egy helyi boltos a Reutersnek.
Az élelmiszerek mellett azonban üzemanyaghiánnyal is küszködik a város. A hírügynökség szerint már most kígyózó sorok állnak annál a pár töltőállomásnál Tripoli mellett, amelyek még működnek. Az utak lezárása óta az amúgy is magas üzemanyagárak pedig még feljebb mentek. Az áramkimaradások pedig azzal fenyegetik a helyieket, hogy leáll a vízszolgáltatás. "Semmink sincs itt Tripoliban, se elektromosság, semmi" - mondta egy helyi férfi.
Egyre több jel utal Kadhafi gyengülésére
Annak ellenére, hogy a lázadók vezetője az as-Sark al-Auszat című lapban megjelent interjúban arra figyelmeztetett, hogy vérfürdőre számítanak Tripoliban, többen is úgy nyilatkoztak, hogy látják már a harcok végét. A felkelők párizsi nagykövete például kijelentette, hogy reményeik szerint a ramadán végéig, vagyis két hét múlva legyőzik a Kadhafihoz hű erőket.
Tripoli ostromára készülnek a lázadók (A képre kattintva galéria nyílik.)
A lázadók térnyerését támasztja alá az az információ is, amely tunéziai titkosszolgálati körökből szivárgott ki, és amely szerint vasárnap este Dzserba szigetén egy szállodában Moammer Kadhafi kormányának képviselői zárt ajtók mögött tárgyaltak a felkelők küldötteivel. A líbiai kormány már korábban tagadta ezt, később pedig már a lázadók kormányának, az Átmeneti Nemzeti Tanácsnak az alelnöke is kijelentette, hogy nincs semmiféle tárgyalás vagy egyeztetés.
Bagdadi Mahmúdi, a Kadhafi-hű líbiai miniszterelnök azonban olyan kijelentéseket tett csütörtökön egy sajtótájékoztatón, hogy "elérkezett az ideje az azonnali tűzszünetnek", illetve hogy volt bizonyos kapcsolatfelvétel annak érdekében, hogy a február óta tartó fegyveres konfliktust politikai úton rendezzék a lázadókkal.
A lázadók szintén a Kadhafi-rezsim gyengülésének tudják be azt is, hogy a kormánypárti erők vasárnap, először a konfliktus során, kilőttek egy Scud típusú rakétát, amely végül hatástalanul csapódott be a sivatagban, két, a lázadók kezén lévő város között. "Kadhafi az utolsó fegyverét használja. Teljesen megőrült" - kommentálta a rakéta kilövését a lázadók szóvivője. Mohammad Zawawi szerint ők elsősorban egy vegyi támadástól félnek, de a Scud rakétákat sem tudják elhárítani. "Talán a NATO képes rá" - tette hozzá.
Egy ország irányításának a problémáival szembesülnek a lázadók
Azonban nem biztos, hogy Kadhafi esetleges vereségével egyszerűbbé válnak a dolgok az országban. A lázadók Átmeneti Nemzeti Tanácsának ugyanis egy fegyverekkel teli országot kell majd vezetnie, amelyet törzsi és regionális különbségek szakítanak szét, és az egyre terjedő iszlamizációval is szembe kell nézniük.
A több mint harminc ország által elismert tanács azt mondja, készen áll erre, de a Reuters szerint már érzékelhetőek a repedések a különböző frakciókból álló lázadók között. "Ami az Átmeneti Nemzeti Tanácsot egyesíti, az Kadhafi. Ha Kadhafi eltűnik, összeomlanak" - mondta a Reutersnek egy, a neve elhallgatását kérő szakértő.
Különbségek vannak a frakciókból álló lázadók között (A képre kattintva galéria nyílik.)
A hírügynökség szerint felszínre törhetnek a régi vallási különbségek, és konfliktusokhoz vezethet az is, hogy a nyugatról, Miszráta városából származó lázadók vesznek részt a keményebb harcokban, miközben a vezetők a keleten fekvő Bengáziban "hónapok óta élvezik a békét". A Reuters szerint Abdel Fattah Younes lázadó parancsnok halála előrevetítette azt, ami várható. Az egykor Kadhafihoz hű parancsnokot július 28-án gyilkolták meg fegyveresek tisztázatlan körülmények között, miután az Átmeneti Nemzeti Tanács utasítására őrizetbe vették, hogy kihallgathassák a Kadhafi-rezsimhez kötődő lehetséges kapcsolatai miatt.
Szintén probléma lehet az is, hogy több olajüzem is megsérült a harcok során. Évekbe telhet visszaállítani a háború előtti termelési kapacitásokat, azaz 1,6 millió hordónyi olaj előállítását naponta. Ugyanakkor az új kormánynak gyorsan meg kellene indítania az olajexportot, hogy Afrika legnagyobb olajkészletével rendelkező országként újra bevételekhez jusson.
Musztafa Abdul-Dzsalil, az Átmeneti Nemzeti Tanács vezetője szerint nagyjából nyolc hónapos átmeneti időszakra lesz szükség, amíg a líbiaiak eljuthatnak oda, hogy nemzetgyűlést válasszanak. Az ország új alkotmányáról pedig húsz hónap után tarthatnak népszavazást. Mindeközben több külföldi elemző is az iraki rezsim összeomlásával hozza párhuzamba a jelenlegi líbiai helyzetet. A nyolc évvel ezelőtt kezdődött iraki háborúban és az az utáni káoszban több mint százezer civil lakos és több ezer külföldi katona halt meg, az ország pedig máig nem tudott stabilizálódni.