Fittyet hányt az ENSZ-re az iraki inváziót eldöntő Blair és Bush

Már öt hónappal az iraki invázió előtt eldöntötte az USA és Nagy-Britannia, hogy nem várnak második ENSZ-határozatra, anélkül is támadást fognak indítani Szaddám Huszein ellen. Ez egy frissen napvilágra került levélből derült ki.

Nem foglalkoztak az ENSZ felhatalmazásával, már öt hónappal az iraki invázió kezdete előtt eldönötte az USA és Nagy-Britannia, hogy folytatja az iraki hadjáratra való felkészülést. Nem törődtek azzal, hogy sikerül-e átvinni az ENSZ Biztonsági Tanácsán egy második, a katonai akcióra világos felhatalmazást adó ENSZ-határozatot, amire amúgy is kicsi esély volt. Erről a brit Guardian ír egy frissen napvilágra került levélre hivatkozva.

A Blair személyi titkára, Matthew Rycroft által, többek között Jack Straw akkori brit külügyminiszter titkárának, Mark Sedwillnek írt levélből kiderül, a két ország vezetői - George W. Bush amerikai elnök és Tony Blair brit kormányfő - úgy vélték, hogy nem lesz szükség újabb Irak-ellenes ENSZ-határozatra, a hadmozdulatokat akkor is megindítanák, ha az ENSZ fegyverzetellenőrei egy korábbi határozat megsértésére találnak bizonyítékokat. Ebben az esetben Szaddám Huszein "nem kapna újabb esélyt" - idézte a brit lap a levelet.

A 2002. október 17-ére dátumozott levélben Ryrcroft jelzi, hogy érzékeny információkat tartalmaz, amelyeket csak azok láthatnak, akiknek valóban fontos tudniuk a dologról, és ajánlotta, hogy lehetőleg ne továbbítsák másoknak.

A levélben egy Downing Streeten - a brit miniszterelnöki hivatalban - folytatott megbeszélést foglalt össze Blair titkára, amelyen a résztvevők - brit állami vezetők és tanácsadóik - megállapították, hogy csak úgy tudják az Irak ellen fenekedő USA-t az ENSZ keretein belül tartani, ha Hans Blixnek, az ENSZ akkori vezető fegyverzetellenőrének sikerül Szaddámra rábizonyítani egy korábbi határozat megsértését. "Más szavakkal, ha valamilyen okból nem születne megegyezés egy második (ENSZ-) határozatról... akkor mi és az USA akcióba lépnénk" - írta a tanácsadó.

A levélben szereplő első ENSZ-határozat az 1441-es számú, amelyet 2002-ben fogadtak el, és amelyben a korábbi leszerelést előíró határozatok betartatását követelték meg Szaddámtól. A sarkalatos kérdés az volt, hogy ez az első határozat megfelelő jogalapot teremt-e az Irak elleni katonai akcióhoz. Lord Goldsmith akkori brit főügyész eleinte úgy ítélte meg, hogy ez nem lett volna elég, később azonban megváltoztatta véleményét, és a két ország Spanyolországgal kiegészülve, az ENSZ jóváhagyása nélkül indított háborút.