Nem foglalkoztak az ENSZ felhatalmazásával, már öt hónappal az iraki invázió kezdete előtt eldönötte az USA és Nagy-Britannia, hogy folytatja az iraki hadjáratra való felkészülést. Nem törődtek azzal, hogy sikerül-e átvinni az ENSZ Biztonsági Tanácsán egy második, a katonai akcióra világos felhatalmazást adó ENSZ-határozatot, amire amúgy is kicsi esély volt. Erről a brit Guardian ír egy frissen napvilágra került levélre hivatkozva.
A Blair személyi titkára, Matthew Rycroft által, többek között Jack Straw akkori brit külügyminiszter titkárának, Mark Sedwillnek írt levélből kiderül, a két ország vezetői - George W. Bush amerikai elnök és Tony Blair brit kormányfő - úgy vélték, hogy nem lesz szükség újabb Irak-ellenes ENSZ-határozatra, a hadmozdulatokat akkor is megindítanák, ha az ENSZ fegyverzetellenőrei egy korábbi határozat megsértésére találnak bizonyítékokat. Ebben az esetben Szaddám Huszein "nem kapna újabb esélyt" - idézte a brit lap a levelet.
A 2002. október 17-ére dátumozott levélben Ryrcroft jelzi, hogy érzékeny információkat tartalmaz, amelyeket csak azok láthatnak, akiknek valóban fontos tudniuk a dologról, és ajánlotta, hogy lehetőleg ne továbbítsák másoknak.
A levélben egy Downing Streeten - a brit miniszterelnöki hivatalban - folytatott megbeszélést foglalt össze Blair titkára, amelyen a résztvevők - brit állami vezetők és tanácsadóik - megállapították, hogy csak úgy tudják az Irak ellen fenekedő USA-t az ENSZ keretein belül tartani, ha Hans Blixnek, az ENSZ akkori vezető fegyverzetellenőrének sikerül Szaddámra rábizonyítani egy korábbi határozat megsértését. "Más szavakkal, ha valamilyen okból nem születne megegyezés egy második (ENSZ-) határozatról... akkor mi és az USA akcióba lépnénk" - írta a tanácsadó.
A levélben szereplő első ENSZ-határozat az 1441-es számú, amelyet 2002-ben fogadtak el, és amelyben a korábbi leszerelést előíró határozatok betartatását követelték meg Szaddámtól. A sarkalatos kérdés az volt, hogy ez az első határozat megfelelő jogalapot teremt-e az Irak elleni katonai akcióhoz. Lord Goldsmith akkori brit főügyész eleinte úgy ítélte meg, hogy ez nem lett volna elég, később azonban megváltoztatta véleményét, és a két ország Spanyolországgal kiegészülve, az ENSZ jóváhagyása nélkül indított háborút.