Kalasnyikovos gyerekekkel semmisítenék meg Ukrajnát a kozákok

Egyre erősödik Ukrajna déli részén egy félkatonai szervezet, amely vállaltan az állam megdöntésére törekszik, és egy orosz vezetéssel létrehozott szláv országról álmodik. A tizenéves gyerekekkel katonai kiképzőtáborokban gyakorlatozó kozákok Moszkva kinyújtott karjainak tűnnek, és az elmúlt hónapokban egyre agresszívabban szállnak szembe az ukrán hatóságokkal is.

Egyenruhában menetelnek, katonai kiképzéseken és lőgyakorlatokon vesznek részt, elszakadt területek visszacsatolásáért harcolnak, és még a rohamrendőrökkel is ölre mennek egy-egy provokatív akció során. Magyarország keleti szomszédságában az elmúlt években ismét új erőre kapott egy radikális nacionalista szervezet, amelynek ugyan évszázados hagyománya van a keleti sztyeppéken, most mégis inkább politikai hatalmi játszmák eszközévé válhat.

Ukrajna krími területein a Szovjetunió felbomlása óta egyre erősödik a kommunizmus alatt elnyomott kozákok mozgalma, amely Oroszországban is újra virágkorát éli. Az évszázadokon át katonáskodásból élő nemzetiség tagjai azonban a 21. század Ukrajnájában inkább hasonlítanak egy neonáci félkatonai szervezethez, mint lóháton hadakozó őseikhez - derül ki a Time magazin riportjából. Az amerikai lap egy dél-ukrajnai kozák kiképzőtáborban légpuskákkal hadakozó kisgyerekekkel találkozott, akiket az orosz parlamentben ülő "atamánjuk" okított pánszláv eszmékre.

A kozákok krími táborában legutóbb augusztus 10-én avattak új harcosokat. A táborban az amerikai lap tudósítója tizenéves gyerekeket látott, de a beszámoló szerint még a legfiatalabb, 8 éves kozákok övén is vadászkések lógtak. A 10-15 évesek már puskákkal, játék Kalasnyikovokkal és gránátvetőkkel gyakorlatoztak, miközben a sátrak között az ukrán mellett ott lengett az orosz zászló is (a táborról készült képgalériát itt nézheti meg). A kiképzés utáni avatóünnepségen a kozák fővezér arról beszélt, hogy a kozákok célja Ukrajna beolvasztása, egy egyesített szláv állam létrehozása, valamint az orosz hegemónia kiterjesztése a környező szláv országokra is. "Csak ez garantálja a jövőnket. A gyermekek, akik ezek alatt a kozák zászlók alatt állnak, ideológiailag tiszták, fizikailag erősek, és hitükben szilárdak. Menjetek, és mutassatok példát az ifjúságnak, bármelyik városból származtok is" - mondta záróbeszédében az atamán.

Oroszországból Ukrajnába és Grúziába

A kozákság, ez a hagyományosan ortodox, keleti szláv nemzet a történelem során a cároktól különböző kiváltságokat kapott katonai szolgálataiért és azért, hogy őrizze a birodalom határvidékeit. A néha teljes önrendelkezéssel bíró, máskor birodalmak szolgálatában katonáskodó közösségeket a Szovjetunióban elnyomták, a rendszerváltás óta azonban visszanyerték megbecsültségüket. A kozákok legfőbb vezetője, Viktor Vodolackij atamán ma Vlagyimir Putyin orosz kormányfő pártjának képviselője az orosz parlamentben, de egy kulturális hagyományokkal, hagyományos életmódokkal foglalkozó blog szerint rajta kívül a duma 56 további tagja is kozáknak tartja magát.

A Time magazin szerint Oroszország az elmúlt két évtizedben újra elismerte a kozákság státuszát, és bőkezű állami támogatással segíti őket. A Kremlben külön részleg foglalkozik a kozákügyekkel, Putyin elnök pedig 2005-ben törvényt hozott arról, hogy az orosz hadseregben, határőrségben és a titkosszolgálatnál újra felállítsák a különleges privilégiumokkal rendelkező kozák egységeket. Az orosz kozákok olyan jogokat kaptak, amelyek túllépnek az állam erőszak-monopóliumán: katonai kiképzéseket végezhetnek, és rendőri hatóságként léphetnek fel, amiért pénzt is kapnak az államtól - írja a lap.

A kozákok azonban túllépnek a mai Oroszország határain, és hasonló kiképzéseket folytatnak Ukrajnában is, pedig ott nincsenek hasonló privilégiumaik, és csupán civil szervezetként működhetnek. Nemrég orosz és külföldi lapok arról számoltak be, hogy az egyedül Oroszország által elismert grúziai szakadár köztársaság, Dél-Oszétia elnöke is kozákokat hívott be, hogy letelepedjenek, és segítsék az ország védelmét Grúziával szemben.

Viktor Vodolackij (balra) a kozákok vezére és Putyin pártkatonája

A fegyverkező, pánszláv ideológiát hirdető félkatonai szervezetek Ukrajnában az elmúlt 8 évben közel 1500 újoncot képeztek ki. A fegyveres osztagok miatt Ukrajna már többször próbált fellépni a területén működő kozák szervezetek ellen, de az ukrán hatóságoknak nyár óta különösen nagy fejtörést okoznak az egyenruhások. Nyáron ugyanis a krími kozákok bekeményítettek, és nyílt, provokatív megmozdulásokkal kezdték el keresni az összeütközést a hatalommal.

Elrejtett lőszerek, démonizált zsidók

Az ukrajnai kozákok nem csinálnak titkot belőle, hogy Ukrajnát legszívesebben eltörölnék a föld színéről. "Azt akarjuk, hogy az emberek megértsék, az ukrán állam egy halva született ötlet, egy tumor, amit az ukránoknak ki kell vetniük magukból" - magyarázta a Time magazinnak az egyik legismertebb ukrajnai kozák ideológus, Vitalij Kramov. A férfi az Egyesült Államokat sátáni országnak tartja, a zsidókról pedig azt állítja, hogy rituális áldozatokat mutatnak be, Putyin orosz kormányfőben viszont az ortodox egyház leendő szentjét látja. A kozák ideológus állítja, hogy az általa hirdetett ideológia moszkvai politikai körökből származik, ő pedig csak egy láncszem a gépezetben. Az ukrán titkosszolgálat mégis komolyan veszi, és etnikai uszítás miatt tavaly már meg is próbálták kiutasítani az országból. Kramov fellebbezett, legutóbbi, augusztus 9-ei tárgyalásán pedig a szimferopoli bíróság előtt egyenruhás kozákok vonultak fel.

Az ukrán hatóságok a krími kozák kiképzőtábor vezetőjét, Viktor Jurcsenkót is megpróbálták bíróság elé állítani, azzal vádolták, hogy fegyveres lázadókat képez ki. Kénytelenek voltak azonban ejteni a vádakat, mert amikor a rendőrség egy razzia során átkutatta a tábort, csak légpuskákat és játék fegyvereket találtak, egyetlen valódi tűzfegyvert sem sikerült lefoglalniuk. Jurcsenko utóbb a Time magazinnak elismerte, hogy használnak éleslőszert a gyakorlataikon, de azokat a rendőrségi razzia előtt elrejtették, így megúszták a rajtaütést.

Egy másik alkalommal, júliusban a kozákok provokáltak rendőri fellépést, amikor engedély nélkül állítottak egy 8 méteres ortodox keresztet Feodoszija város határába. A lépésről a helyi kozák vezető is elismerte, hogy szándékos provokáció volt, amely a hatóságokat feloldhatatlan dilemma elé állította: "Ha eltávolítják a keresztet, azzal feldühítik az egész ortodox közösséget, ha otthagyják, azzal meghajolnak a kozákok előtt" - magyarázta a férfi az általa fenntartott kozák ifjúsági klubhelyiségben a Time magazinnak. A keresztet a kozákok két hónapig éjjel-nappal őrizték, de végül a rohamrendőrök eltávolították.

Az orosz hadsereg kozák ejtőernyős elitkatonái bemutatót tartanak

A következő nap a kozákok a sajtó jelenlétében felvették a keresztet, és faltörő kosnak használva megtámadták vele a rendőröket: ez volt a félkatonai szervezet és a hatóságok első összecsapása Ukrajnában. A dulakodás során a rendőrök több kozákot gumibotokkal vertek össze, sokan kórházba is kerültek. A szélsőségesek elérték céljukat: a rendőrök agresszoroknak, ők áldozatoknak tűntek az összecsapás végére.

A politika tüzelte fel őket

A Time szerint a kozákok aktivitása Ukrajnában azért nőhetett meg látványosan, mert kiábrándultak az új ukrán vezetésből, amelytől politikai fordulatot reméltek. A 2004-es narancsos forradalom után az ukrán politika igyekezett egyre inkább lerázni magáról az orosz befolyást, de az Európával barátkozó erők a tavalyi elnökválasztáson vereséget szenvedtek. Az új elnök ugyan oroszbarát politikát folytat, de ragaszkodik az ország függetlenségéhez, amire a kozákok elégedetlenkedve tekintenek.

Az új elnök, Viktor Janukovics újra beengedte az országba a korábbi felvonulásai miatt kitiltott kozák fővezért, Viktor Vodolackijt, és több oroszbarát intézkedést is tett. Nem volt hajlandó ugyanakkor semmiféle vám- vagy kormányzati uniót létrehozni az oroszokkal, és az ukrán energiahálózatot sem volt hajlandó összekapcsolni az orosz energiahálózattal. Mindez a kozákok számára azt mutatta, hogy a "szláv unió" egyáltalán nem került közelebb, és ezért aktívabb, erőszakosabb eszközökhöz nyúltak.

A kozákok jelentőségét azonban nem mindenki látja olyan nagynak, mint saját vezetőik. Egy kozák tüntetésen a Time magazin riporterének egy kamerázó ukrán titkosrendőr például azt mondta, hogy az egyenruhások inkább bosszantó kellemetlenséget jelentenek, mintsem valós fenyegetést. "Egyelőre nem tudnak néhány száz embernél többet utcára vinni. Valószínűleg Oroszország pénzeli őket, de még az orosz ortodox egyház se paktálna le velük nyilvánosan, mert nem akar huligánok közé keveredni" - mondta.