Belülről rombolta a Kadhafi-rezsimet a lázadók vezére

Kadhafi fia tette miniszterré, ő viszont emberiség elleni bűnökért küldené a hágai bíróságra egykori mentorát. A polgárháborús győzelem küszöbén álló líbiai lázadók vezére, Musztafa Abdul Dzsalil korábban a Kadhafi-rezsim belső ellenzéke volt, és néhány éles lőszer miatt állt át a másik oldalra. Most másokkal együtt rá vár az ország újjáépítése.

"A líbiaiak szabadon beszélhetnek, amiről csak akarnak" - mondta egy 2010 januári beszélgetésen Líbia igazságügyi minisztere az Egyesült Államok tripoli nagykövetének. A nagykövet a szólásszabadság miatt aggódott, és arról kérdezősködött, hogy milyen büntetést kapnak, akik a kormányt kritizálják, Musztafa Abdul Dzsalil miniszter azonban biztosította, hogy országában nincs ilyen probléma: "Líbiában az újságírók is szabadon megírhatnak bármit, amit szeretnének. Feltéve, ha nem mennek bele személyes vádaskodásba senkivel szemben".

A másfél éve lezajlott beszélgetés óta, amelyet az amerikai nagykövet WikiLeaks által közzétett jelentéséből ismert meg a nyilvánosság, nagyot fordult a világ az akkor még a rendszert védő miniszter körül. Abdul Dzsalil négy évig volt Moammer Kadhafi líbiai vezető Általános Népi Bizottságának (kormányának) igazságügyi biztosa (minisztere), 2011 februárjában azonban többszöri szembeszegülés után kiszállt, és a lázadók oldalára állt. Most ő vezeti a többek között Franciaország, Németország és Olaszország által is elismert lázadó kormányt, a Nemzeti Átmeneti Tanácsot, amely minden jel szerint megnyerte a líbiai polgárháborút, és új országot építhet a Kadhafi-éra romjain.

"Moammer Kadhafit tisztességes bírósági eljárásban fogjuk elítélni" - mondta ez egykori miniszter hétfőn az al-Dzsazíra arab hírtelevízió által közvetített nemzetközi sajtótájékoztatóján, majd hozzátette: "Egy új korszak határán állunk, amit a szabadság, a demokrácia, az igazságosság és az átláthatóság elvei mentén fogunk létrehozni, mérsékelt iszlám keretek között". Amikor pedig arról kérdezték, mi lesz az ő helye ebben a rendszerben, csak annyit mondott, hogy "az én szerepem is folytatódik Kadhafi bukása után". A BBC hétfői tudósításában azt írta, hogy valószínűleg "kulcsszerepe lesz" a következő líbiai kormányban.

Mérsékelt bíróból lázadó miniszter

Abdul Dzsalil az ország keleti részéből, a Kadhafi-rendszer elleni felkelés hátországából származik, 1952-ben született Bayda városában. Szülővárosa a Líbiát Kadhafi hatalomátvétele előtt uraló szenusszi-szekta és királyi dinasztia történelmi központja - írja a Wall Street Journal. A férfi pályafutása során többször meg is mutatta, hogy meghallja a rendszer ellen felszólaló keletiek hangját, bár a vallási szélsőségesektől mindig elzárkózott. 1975-ben, 23 évesen diplomázott a Líbiai Egyetemen sária (iszlám) jogból. Szülővárosában előbb az ügyészségen dolgozott, majd három évvel később bírónak nevezték ki. Több mint két évtizedes bírói pályafutás után 2002-ben Fellebbviteli Bíróság elnöke lett - olvasható a lázadók Nemzeti Átmeneti Tanácsának honlapján közölt életrajzában.

A politikába Moammer Kadhafi líbiai vezető fia, Szaíf al-Iszlám Kadhafi emelte, aki 2007-ben igazságügyi minisztert csinált belőle. Szaíf al-Iszlám, akit sokan tartottak apja lehetséges utódjának, a reformpárti vonalat képviselte a líbiai hatalmon belül, és a WikiLeaks-aktákból is kiderül, hogy többször próbálta felgyorsítani a rendszer reformját: egyszer a politikától való teljes visszavonulással is fenyegetőzött, amikor a reformok megakadni látszottak. A Wall Street Journal szerint Abdul Dzsalil azért kerülhetett be a kormányba, mert Szaíf al-Iszlám szerette volna a líbiai rendszert reformpárti színben feltűntetni.

Az új miniszter azonban - a líbiai kormányban egyedülálló módon - élt is ezzel a lehetőséggel, és a nyilvánosság előtt is többször szembeszegült a rezsimmel az általa képviselt elvek érdekében. A legnagyobb nemzetközi elismerést azzal váltotta ki, amikor 2010-ben egy emberi jogi ügy miatt nagy nyilvánosság előtt beadta a lemondását. A miniszter az ellen tiltakozott, hogy a líbiai nemzetbiztonsági szolgálatok továbbra is börtönben tartottak 300 kelet-líbiai elítéltet, noha a fellebbviteli bíróság hatályon kívül helyezte az ítéleteiket - derül ki az ügyről szóló WikiLeaks-aktából.

Abdul Dzsalil a lázadók nagygyűlésén, Bengáziban

A minisztert ekkor nem hagyták távozni a kormányból: Moammer Kadhafi líbiai vezető azzal érvelt, hogy a 300 börtönben ülő személy "mind al-Kaida tag, aki líbiaiakat ölt", a "biztonság pedig mindenek fölött áll". Az USA tripoli nagykövetsége szerint Abdul Dzsalil azért maradt a kormányban, mert a Kadhafi-rezsim szereti maga eltávolítani az embereket, nem örül, ha azok kezdeményeznek: ha Szaíf al-Iszlám Kadhafi tette miniszterré, csak az ő jóváhagyásával távozhatott. A nagykövetség azonban a WikiLeaks-akta szerint úgy értesült, hogy a Kadhafi-rendszerrel hagyományosan ellenséges kelet-líbiai Bengáziban nagyon pozítív visszhangja volt annak, hogy a miniszter kiállt a politikai foglyok szabadon engedése mellett.

Tisztességes technokratának tartják

A miniszter kiállása az emberi jogokért és bátor szembeszállása a politikai foglyokért felelős nemzetbiztonsági szervekkel külföldön is pozitív visszhangot váltott ki: Abdul Dzsalílt 2010-ben méltatta a Human Rights Watch és az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet is. A Human Rights Watch jelentése szerint a politikus reformista eszméket képviselt a líbiai kormányban, a korrupció felszámolását sürgette, és igyekezett a nemzetbiztonsági szervezeteket is a törvényes működés határai közé szorítani. A szervezet szerint azonban Abdul Dzsalíl nem azért akarta megváltoztatni a líbiai rendszert, mert vérbeli reformista, inkább azért, mert konzervatív.

Az USA Tripoliba akkreditált nagykövete egy jelentésében azt írta róla, hogy a líbiai forrásai szerint tisztességes technokrata, becsületességét sem beosztottjai, sem más líbiai bírók nem vonják kétségbe. Bár angolul egyáltalán nem beszél, a nagykövet első találkozója után azt írta, hogy a vele való egyeztetés "pozitív és bátorító" volt. A miniszter a kormányban többek között a líbiai büntető törvénykönyv módosításán dolgozott, és el akarta érni, hogy ne minden bűncselekményért börtönbüntetés járjon, hanem pénzbüntetést, vagy közösségi munkát is ki lehessen szabni a kisebb szabályszegésekért.

Szélsőségesektől tartó jogász

Abdul Dzsalil akkor szakított végleg a líbiai rezsimmel, amikor Kadhafi 2011 februárjában Bengáziba küldte, az akkori híradások szerint azért, hogy tárgyaljon a lázadókkal a fogságba esett kormánypártiak elengedéséről. Mikor szembesült a ténnyel, hogy az ország keleti részén éles lőszerrel lőtték a tüntetőket, lemondott. Egy nappal később a lázadók felkérték, hogy legyen a felkelés arca, és mutassa meg a világnak, hogy van alternatíva Kadhafival szemben - írja a Wall Street Journal. Abdul Dszalil igent mondott, és azonnal elkezdte szervezni a lázadók átmeneti kormányát. Pár napra rá a líbiai állami televízió már attól volt hangos, hogy a kormány 500 ezer líbiai dínár (kb. 75 millió forint) vérdíjat tűzött ki a fejére.

Abdul Dzsálil a szenegáli elnökkel tárgyal Líbia jövőjéről

Ő azonban nem hátrált meg, és átvette a kezdeményezést: március elején ő kérte fel a nemzetközi közösséget, hogy hozzanak létre repüléstilalmi övezetet Líbia fölött, mert Kadhafi erői civileket lőnek az ország keleti felén. Miután az ENSZ határozatban teljesítette a kérést, elhárult a közvetlen fenyegetés Bengázi fölül, és kezdetét vette az ország katonai felszabadítása.

"Abdel Dzsalil azonban nem az a fajta ember, aki forradalmi fényképeken Kalasnyikovval pózol, és a levegőbe lövöldözik" - írja róla a Deutsche Presse Agentur német hírügynökség. A férfi elkötelezett, konzervatív muszlim, aki gyakran viseli a líbaiaiak hagyományos vörös gyapjúsapkáját, de egyáltalán nem tartozik a szélsőséges iszlámisták közé. Az elmúlt napokban mondott beszédeiből is kiderül, hogy tart a forradalmárok közé keveredő szélsőségesektől, de abban bízik, hogy sikerül őket kiszűrni, és egy törvényeken alapuló, mérsékelt, demokratikus Líbiát létrehozni.

Egyik legerősebb kijelentése ezzel kapcsolatban az volt, amikor önmérsékletre hívta fel a győztes lázadókat. Az al-Dzsazíra arab hírtelevíziónak nyilatkozva hétfőn azt mondta, hogy lemond, ha a lázadók bosszúhadjáratot kezdenek a Kadhafihoz hű emberek ellen. "Vannak szélsőséges iszlamista csoportok, akik bosszút akarnak állni, hogy zavart keltsenek a líbiai társadalomban, de én nem akarok egy olyan nemzeti tanács feje lenni, amelynek ilyen emberek dolgoznak" - mondta. "A törvény uralmát tisztelem" - tette hozzá, többször is megismételve, hogy törvényeken alapuló, mérsékelt demokráciát akar építeni. Ezt bizonyította az is, amikor kilátásba helyezte, hogy kiadja a hágai Nemzetközi Büntetőbíróságnak az állítólag fogságba esett Szaíf al Iszlám Kadhafit, aki korábban miniszterré tette őt. Kadhafi fiát a bíróság emberiség elleni bűntettekkel vádolná meg, de utóbb kiderült, hogy mégsincs a felkelők fogságban (erről itt olvashat).

Egy WikiLeaks-aktából ugyanakkor kiderül az is, hogy Abdel Dzsalil érti, mi motiválja a szélsőségeseket. Amikor az amerikai nagykövettel tárgyalt, azt mondta, szerinte a terrorizmus onnan ered, hogy az emberek úgy érzik, Európa és az Egyesült Államok a muszlimok ellen fordult. "A líbiai nép nagyon aggódik amiatt, hogy az USA kormánya támogatja Izraelt" - magyarázta, hozzátéve, hogy Líbia nagyon sokat törődik a többi muszlim állam sorsával is.