Magyarország is beállt a lázadók mögé a líbiai háború végjátékában

A magyar kormány is elismerte a líbiai lázadók átmeneti tanácsát Líbia törvényes képviselőjének - közölte a Külügyminisztérium. A tárca szerint Martonyi János külügyminiszter már március óta kapcsolatban van a lázadók vezetőivel, és miniszteri megbízottat is küldött a felkelés fészkének számító Bengáziba. Közben a Tripoliban található magyar nagykövetség is a felkelők által ellenőrzött területre került, így az utolsó európai kapocsnak számító külképviselet befejezte közvetítő munkáját.

Magyarország hivatalosan is elismerte kedden a líbiai lázadók átmeneti kormányát, az Átmeneti Nemzeti Tanácsot (National Transition Council, NTC) - közölte a Külügyminisztérium. A minisztérium közleménye szerint "a magyar kormány az Átmenti Nemzeti Tanácsot tekinti a líbiai nép törvényes képviselőjének".

A lázadók átmeneti kormányát egymás után ismerik el a világ országai, kedden már többek között Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország és Spanyolország is legitim hatalomnak tartotta őket. A tanács honlapján kedd kora délután azonban Magyarország még nem szerepelt a lázadókat elismerő országok között.

A Külügyminisztérium közleménye szerint a lázadó kormány "átvette Líbia vezetését, ami lehetőséget nyit a kibontakozásra". Vasárnap és hétfőn a felkelők fegyveresei elfoglalták az ország fővárosának, Tripolinak a legnagyobb részét is, az átmeneti tanács elnöke, Musztafa Abdul Dzsalil pedig hétfőn közölte, hogy Moammer Kadhafi líbiai vezető uralmának vége. Kedden ugyanakkor újra harcok törtek ki Tripoliban, és megjelent az utcákon Kadhafi elfogottnak hitt fia is, ami arra utal, hogy a líbiai rezsim még nem bukott meg teljesen.

"Itt volt az ideje"

"A líbiai helyzet az elmúlt napokban új fordulatot vett, megkezdődött a végjáték, amely a Kadhafihoz hű erők szétveréséhez fog vezetni" - magyarázta a Külügyminisztérium döntését az [origo]-nak Hóvári János, a minisztérium globális ügyekért felelős helyettes államtitkára. Hóvári információi szerint Tipoliban jelenleg is harcok folynak, de az Átmeneti Nemzeti Tanács fegyveresei bekerítették a Kadhafihoz hű erőket a városközpontban. A kormányerők katonailag jól védhető helyeken elbarikádozták magukat, így az utóvédharcok napokig, hetekig is eltarthatnak - magyarázta.

Mégis itt volt az ideje a nyilatkozatnak, mert most már elmondhatjuk, hogy az Átmeneti Tanács uralni tudja Líbiát - mondta Hóvári. Annak, hogy Magyarország elismerte a felkelők uralmát, a helyettes államtitkár szerint különösebb gyakorlati következménye nincsen, mert az előző rendszer már összeomlott, intézményei amúgy sem működtek.

A magyar nagykövetség befejezte

A Tripoliban működő magyar nagykövetség munkáját ugyanakkor jelentősen érintik a Líbiai fővárosban végbement változások. A nagykövetség, amely az elmúlt fél évben Tripoliban az utolsó európai külképviseletként működött, a harcok során szintén a felkelők ellenőrzése alatt álló területre került - mondta Hóvári az [origo]-nak. "Ezzel az eddig végzett humanitárius munkát a nagykövetség befejezte, pontot tesz az eddigi szerep végére".

A nagykövetség a helyettes államtitkár szerint a jövőben a lázadókkal tartja majd a kapcsolatot, és az új líbiai kormány külügyminisztériumával fog együttműködni, amint ezek a szervezetek megalakulnak. A nagykövetség várhatóan segíteni fogja az EU-t is, hogy a helyszínen kialakítsa kapcsolatrendszerét, és az átmeneti állapotban továbbra is képviseli Líbiában az USA és Kanada érdekeit is.

Hóvári azt mondta, hogy a harcok során a nagykövetség épületében nem esett kár, és a munkatársak is jól vannak. Jelenleg a követségen három magyar diplomata tartózkodik, akiktől a külügy továbbra is óvatosságot kér, mivel a környéken a katonai helyzet még változhat. Marton Béla nagykövet hazatért Magyarországra, és a Külügyminisztérium tájékoztatása szerint szabadságát tölti. Hóvári szerint ugyanakkor hamarosan indul vissza állomáshelyére, és amint megnyílnak a határok, Tunézián keresztül visszatér Tripoliba.

Miniszteri megbízott jelent Bengáziból

A Külügyminisztérium közleményéből kiderült az is, hogy a magyar kormány már tavasz óta kapcsolatban van a líbiai lázadókkal, noha eddig hivatalosan a Kadhafi-rezsimet tekintették Líbia legitim vezetőjének, és a Tripoliban működő magyar nagykövetség is a kormánnyal tartott kapcsolatot. Martonyi János külügyminiszter márciusi egyiptomi látogatása során találkozott az Átmeneti Nemzeti Tanács külügyi vezetőjével, majd a minisztérium szerint külügyminiszteri megbízottat küldött a lázadók kezén lévő kelet-líbiai Bengáziba. Hóvári János az [origo]-nak azt mondta, hogy Fehérvári László korábbi egyiptomi nagykövet a kormány Bengáziba küldött megbízottja: rajta keresztül a kormány hónapok óta kapcsolatot tart fenn a tanács vezetőivel.

A minisztérium keddi közleményében üdvözölte a líbiai hatalomátvételt, amely szerinte "történelmi esély a demokratikus líbiai jogállam kiépítésének megalapozására". A közleményben az áll, hogy Magyarország támogatja az átmeneti tanács erőfeszítéseit, melyek az ország belső helyzetének megszilárdítására irányulnak. A kormány azt szeretné, ha a felkelők "a törvényesség szellemében mielőbb helyreállítanák a rendet és biztonságot, és megtennék a szükséges lépéseket a konszolidációhoz, az ország újjáépítéséhez".