Vérfrissítést és új ötleteket várnak tőle, de egyelőre csak sértődést és tiltakozást keltett Nagy-Britanniában annak a veterán amerikai rendőrnek a felkérése, aki New-York-i és Los Angeles-i bűnbandák elleni harcával szerzett magának nemzetközi elismerést. A brit bulvársajtóban csak szuperzsaruként emlegetett, Los Angelesben az 1992-es zavargások után rendet teremtő William J. Brattont a brit miniszterelnök pénteken személyesen kérte fel tanácsadónak az angol rendőrök nagy megrökönyödésére.
Londonban és több másik brit nagyvárosban másfél héttel ezelőtt lángolt fel az erőszak, miután a rendőrök tisztázatlan körülmények között lelőttek egy 29 éves családapát, Mark Duggant. A férfi brit lapok szerint bűnbandákkal, gengszterekkel is kapcsolatban állhatott (erről itt olvashat), a halála után kezdődő tömeges fosztogatásban pedig a hatóságok szerint szintén szerepet játszottak az alvilági bandák. Az erőszakhullámra reagálva komoly vita indult meg az országban a rendőrség hatékonyságáról és jövőjéről, mivel a kormány jelentősen csökkenteni akarja a rendőrség költségvetését és létszámát. Erről a tervről David Cameron miniszterelnök nem tett le az ellenzéki felszólítások ellenére sem.
A brit bulvársajtó már régóta rebesgette, hogy az ír gyökerekkel rendelkező amerikai rendőrtiszt, Bill Bratton esélyes lehet akár a brit főrendőri tisztségre is. Miután a Scotland Yard (a londoni rendőrség) vezetője júliusban lemondott a brit telefonos lehallgatási botrány miatt, Cameron fel is vetette, hogy Bratton lehetne az új főrendőr, belügyminisztere azonban tiltakozott az ötlet ellen. Mivel a belügyminisztérium úgy hirdette meg az állást, hogy arra "kizárólag brit állampolgár" jelentkezhet, a kormányfő a zavargások után telefonon kereste meg az amerikait, és bűnügyi tanácsadónak kérte fel.
"A beszélgetésem David Cameronnal nagyon tömör volt, nem több öt percnél" - írta vasárnap a brit Daily Mail oldalán Bratton. "Egyelőre nem tudom, hogy milyen mértékben vonnának be az ügybe, de remélem, hogy segítségére lehetek az országnak a bandák és az általuk elkövetett erőszak elleni fellépésben. Cameron megkérdezte, hogy hajlandó lennék-e tanácsokat adni a kormánynak bűnbandaügyekben, és én gondolkodás nélkül igennel válaszoltam". Bratton a BBC szerint szeptemberben találkozik Cameronnal személyesen is, hogy megvitassák a londoni zavargásokra adható választ.
A bandák szakértője
Bratton kétségtelenül első számú szakértőnek számít a bandaháborúk és etnikai alapon szervezett bűnbandák elleni harcban: a 63 éves főrendőr ezzel vívta ki magának a szuperzsaru elnevezést az elmúlt két évtizedben. A Los Angeles-i rendőrség honlapján olvasható életrajza szerint ő az egyetlen amerikai rendőr, aki Boston, New York és Los Angeles főrendőri tisztét is betöltötte, és mindhárom nagyvárosban sikeresen vette fel a harcot a bandákkal. A vietnami háborúból hazatérve tíz év alatt a bostoni rendőrség élére emelkedett, majd az etnikailag nagyon vegyes New Yorkban és a fekete, illetve latin bandák harcaitól sújtott Los Angelesben is látványos javulást ért el a közbiztonságban.
Bratton életrajza szerint minden állomáshelyén feltüzelte a rendőrséget, és teljesen új módszereket vezetett be a bűnüldözésben. "Ismerem a bandákat. Tudom, hogyan működnek, ismerem a félelmet, amelyet keltenek, és tudom, hogy a kormánynak sürgősen meg kell állítania őket" - írta a Daily Mailben. "Több mint harmincéves rendőrfőnöki karrierem alatt olyan leckéket tanultam meg és olyan kezdeményezéseket indítottam útjára, amelyek közül néhány az önök helyzetében is alkalmazható lenne".
Bratton jól ismeri a fekete és latin bandák működését
Bratton szerint az emberek a világ minden részén ugyanazért lépnek be egy-egy bűnbandába: mert olyan környezetet keresnek, ahol megbecsülik és meg is védik őket, ahol tartoznak valahová. Épp ezért a bandák által elkövetett bűncselekményeket nem lehet csupán letartóztatásokkal elfojtani, ehelyett a problémák társadalmi gyökeréig kell lenyúlni.
A betört ablaktól a szervezett bűnözésig
Bratton New York-i és Los Angeles-i sikereit két következetesen képviselt stratégia mentén érte el: egyrészt a legkisebb bűncselekményeket is keményen megtorolta, másrészt igyekezett utólagos fellépés helyett a megelőzésre koncentrálni, és széleskörű adatgyűjtéssel, számítógépes elemzésekkel előre kitalálni és megakadályozni a várható bűncselekményeket.
Előbbi stratégiát Bratton a "betört ablak" stratégiájának nevezete, amelyet a 80-as években dolgozott ki két szakértő. Az elmélet lényege, hogy az olyan apró bűnök csökkentésével, mint egy ablak betörése vagy egy fal összefirkálása, csökkenthető a komoly, nagy kaliberű bűncselekmények száma is. "Ha valaki nem gyomlálja a kertjét, az elgazosodik, és előbb-utóbb elpusztul, mert teljesen felveri a gaz" - magyarázta a Daily Mailben között írásában. "Ugyanez igaz a társadalmi szabályszegőkre is: ha nem foglalkozunk az apró bűnökkel, meg fognak nőni, és velük együtt nő a félelem, amely minden civilizált társadalom legpusztítóbb eleme" - írta.
Bratton forrásokat nem kímélve számítógépes rendszert épített ki a bűnügyi adatok elemzésére és értékelésére, hogy megállapítsa, melyek a legveszélyesebb területek, ahová több rendőrt kell csoportosítani. A New York-i rendőrség által létrehozott CompStat rendszerrel havi rendszerességgel elemezték a bűncselekmények jellegét, változását, és azok alapján alkottak új stratégiákat. "Nem csupán reagáltunk a bűncselekményekre, hanem előre megjósoltuk őket - állította a Daily Mailben. Az eredmény pedig magáért beszélt: a CompStat rendszer indításának évében New Yorkban 1181 gyilkosság történt, ami 2003-ra mintegy felére csökkent, a rendszert pedig azóta rengeteg rendőrség vette át szerte az Egyesült Államokban.
Perek, specialisták és beavatkozók
A brit miniszterelnök által megkeresett amerikai rendőr már a Cameronnal való találkozó előtt is több ötletet felvetett, amellyel szerinte javítani lehetne a bandák elleni harcot Nagy-Britanniában. "Amerikában például nagyon sikeresnek bizonyultak a bírósági tiltó végzések, amelyekkel korlátoztuk a bandák tagjainak mozgását" - írta a Daily Mailben. A bandatagnak tartott személyeket polgári perben támadtuk meg, mert ott kevesebb bizonyítékra van szükség egy végzéshez: minden bandát más, személyre szabott eljárásban pereltünk, és elértük, hogy például ne gyülekezhessenek bizonyos időkben, bizonyos helyeken" - írta. "Sőt még a mobiltelefon használatát is megtiltotta nekik a bíróság, ha bizonyítottuk, hogy bűncselekmények elkövetéséhez használnák".
Mindenhol sikeres főrendőr volt
Bratton másik módszere az volt, hogy egyes rendőrtiszteket teljes munkaidőben adott bandákra állított, hogy nagyon jól ismerjék ki őket, ismerjék a tagokat, a vezetőket és a banda tevékenységét is. A rendőrség emellett korábbi bandatagokat is toborzott, akik "beavatkozóként" próbálták befolyásolni a szervezeteket, és konfliktusok esetén a rendőrség által preferált, pozitív kiutakat javasoltak a viták feloldására.
Bratton egész pályafutása alatt figyelt arra, hogy az általa irányított rendőrségen a rendőrök etnikai összetétele egyezzen a lakosság etnikai összetételével, a fekete negyedekben több fekete, a latin negyedekben több latin rendőr szolgáljon. Erre azért volt szükség, hogy az emberek ne ellenséges, idegen hatalmat lássanak a rendőrökben. Bratton saját bevallása szerint kifejezetten büszke arra, hogy rendőrfőnökként nagyon jó kapcsolatot épített ki a rendőrség és a helyi közösségek, kisebbségi csoportok között.
Fintorognak a brit rendőrök
Hiába tagadhatatlanul sikeres azonban Bratton a hazájában, felkérését brit kollégái nagyon kritikusan fogadták - derül ki a brit lapok beszámolóiból. A manchesteri rendőrség vezetője például szombaton arról beszélt, hogy a brit rendőrök kiváló munkát végeztek a zavargások megfékezésében, és ezért úgy érzik, a miniszterelnök arcon csapja őket az ötlettel. "Nagy-Britanniának nincs szüksége senkire, aki 5000 mérföld távolságból érkezik" - mondta a rendőr.
Hasonlóan vélekedett a londoni Metropolitan Police Federation főtitkára is, aki szerint brit földön nem segítenek az amerikai tanácsok. "Bár csillogó eredményei vannak a tengerentúlon, amit [Bratton] képvisel, az egy másfajta rendőri stílus" - mondta John Tully, hozzátéve, hogy Nagy-Britanniában a bandakultúra teljesen más, mint Los Angelesben.
A kedélyeket a rendőri vezetők felháborodása után Theresa May belügyminiszter igyekezett lehűteni. A miniszter ugyan nem visszakozott az amerikai rendőr megbízásától, de azt mondta, hogy Bratton csak egyike lesz a felkért szakértőknek. "Ő is része annak a tanulási folyamatnak, amelyben a bandák kezelésében jártas szakértőket kérdezünk meg világszerte, Amerikából és a világ más részeiről is" - nyilatkozta May.